A németek többsége szerint az iszlám nem fenyegeti a demokráciát
BERLIN. A ZDF Politbarometer nevű közvélemény-kutatása alapján a lakosság 58 százaléka gondolja azt, hogy az iszlám nem fenyegeti a demokráciát. A félelem az iszlamista terrortól viszont erősödött a párizsi vérengzés óta.
A higgadtság az uralkodó nézet valamennyi meghatározó politikai erő táborában, kivéve a legnagyobb támogatottságú parlamenten kívüli párt, a populistának is nevezett euroszkeptikus Alternatíva Németországnak (AfD) híveit, akiknek körében 69 százaléknyian úgy vélik, hogy az iszlám fenyegeti a demokráciát.
Mindazonáltal a félelem az iszlamista terrortól erősödött, jelenleg a németek 70 százaléka tart attól, hogy szélsőséges iszlamisták terrorcselekményt követnek el a közeljövőben Németországban. A Politbarometer-felmérésben legutóbb tavaly szeptemberben kérdeztek rá erre, akkor a lakosság 60 százaléka tartott iszlamista terrortámadástól.
A németeket megosztja Angela Merkel kancellár - Christian Wulff korábbi államfőtől származó - megállapítása, miszerint a keresztény-zsidó gyökerek mellett az iszlám is Németország része. A ZDF vizsgálata szerint a lakosság 48 százaléka egyetért, 48 százaléka nem ért egyet ezzel az állítással, míg 4 százaléknyian nem tudnak állást foglalni a kérdésben.
Angela Merkel a törvényhozás alsóházában, a Bundestagban csütörtökön elmondott beszédében hangoztatta, hogy sok német nehezen emészti meg a Wulff-féle megállapítást, mert ugyan "nem az iszlám ellenségei", de "nem a Koránnal nőttek fel", és "bizonytalanok, tanácstalanok".
"Azt kérdik tőlem, hogy melyik iszlámról van szó", és hogy lehet-e hinni abban "az újra és újra elismételt mondatban, hogy az iszlámra hivatkozó gyilkosoknak semmi közük az iszlámhoz". Ezek "jogos kérdések" - fejtette ki a kancellár hangoztatva: "fontos és sürgető, hogy az iszlám papság tisztázza" őket.
A lakosság mintegy 5 százalékát kitevő, hozzávetőleg 4 milliós, többségében török származású, szunnita muzulmán közösség reprezentatív szervezetei kivétel nélkül mind elhatárolódtak az iszlamista terrortól. A legismertebb szervezet, a Németországi Muzulmánok Központi Tanácsa (ZMD) kedden tüntetést szervezett a német egység jelképeként számon tartott berlini brandenburgi kapuhoz. Felhívásában hangoztatta, hogy a párizsi vérengzés elkövetői "nem a próféta becsületén esett sérelemért álltak bosszút, hanem elárulták a vallásunkat és bemocskolták muzulmán elveinket".
A ZMD tüntetésén keresztény és zsidó szervezetek képviselő mellett részt vett Angela Merkel a kormány valamennyi tagjával és beszédet mondott Joachim Gauck államfő, aki kiemelte, hogy a mészárlás elkövetői a céljaikkal éppen ellentétes hatást váltottak ki, megosztás helyett egyesítették az embereket.
A németországi muzulmánok legnagyobb szervezete, a nyugati tartományokban 900 vallási közösséget összefogó Török Iszlamista Vallási Intézmények Uniója (DITIB) péntek este az ima utáni órákra szolidaritási virrasztásokat hirdetett meg szerkesztőségekhez, hogy kifejezze a muzulmánok elkötelezettségét a sajtó és a szólás szabadság mellett. A DITIB szervezésében demonstrációt tartanak egyebek között Hamburgban a Der Spiegel hírmagazin szerkesztőségénél, Berlinben az Axel Springer lapkiadó, Mainzban a ZDF, Münchenben pedig a Bayerische Rundfunk közszolgálati műsorszóró társaság székházánál.
Mindazonáltal a félelem az iszlamista terrortól erősödött, jelenleg a németek 70 százaléka tart attól, hogy szélsőséges iszlamisták terrorcselekményt követnek el a közeljövőben Németországban. A Politbarometer-felmérésben legutóbb tavaly szeptemberben kérdeztek rá erre, akkor a lakosság 60 százaléka tartott iszlamista terrortámadástól.
A németeket megosztja Angela Merkel kancellár - Christian Wulff korábbi államfőtől származó - megállapítása, miszerint a keresztény-zsidó gyökerek mellett az iszlám is Németország része. A ZDF vizsgálata szerint a lakosság 48 százaléka egyetért, 48 százaléka nem ért egyet ezzel az állítással, míg 4 százaléknyian nem tudnak állást foglalni a kérdésben.
Angela Merkel a törvényhozás alsóházában, a Bundestagban csütörtökön elmondott beszédében hangoztatta, hogy sok német nehezen emészti meg a Wulff-féle megállapítást, mert ugyan "nem az iszlám ellenségei", de "nem a Koránnal nőttek fel", és "bizonytalanok, tanácstalanok".
"Azt kérdik tőlem, hogy melyik iszlámról van szó", és hogy lehet-e hinni abban "az újra és újra elismételt mondatban, hogy az iszlámra hivatkozó gyilkosoknak semmi közük az iszlámhoz". Ezek "jogos kérdések" - fejtette ki a kancellár hangoztatva: "fontos és sürgető, hogy az iszlám papság tisztázza" őket.
A lakosság mintegy 5 százalékát kitevő, hozzávetőleg 4 milliós, többségében török származású, szunnita muzulmán közösség reprezentatív szervezetei kivétel nélkül mind elhatárolódtak az iszlamista terrortól. A legismertebb szervezet, a Németországi Muzulmánok Központi Tanácsa (ZMD) kedden tüntetést szervezett a német egység jelképeként számon tartott berlini brandenburgi kapuhoz. Felhívásában hangoztatta, hogy a párizsi vérengzés elkövetői "nem a próféta becsületén esett sérelemért álltak bosszút, hanem elárulták a vallásunkat és bemocskolták muzulmán elveinket".
A ZMD tüntetésén keresztény és zsidó szervezetek képviselő mellett részt vett Angela Merkel a kormány valamennyi tagjával és beszédet mondott Joachim Gauck államfő, aki kiemelte, hogy a mészárlás elkövetői a céljaikkal éppen ellentétes hatást váltottak ki, megosztás helyett egyesítették az embereket.
A németországi muzulmánok legnagyobb szervezete, a nyugati tartományokban 900 vallási közösséget összefogó Török Iszlamista Vallási Intézmények Uniója (DITIB) péntek este az ima utáni órákra szolidaritási virrasztásokat hirdetett meg szerkesztőségekhez, hogy kifejezze a muzulmánok elkötelezettségét a sajtó és a szólás szabadság mellett. A DITIB szervezésében demonstrációt tartanak egyebek között Hamburgban a Der Spiegel hírmagazin szerkesztőségénél, Berlinben az Axel Springer lapkiadó, Mainzban a ZDF, Münchenben pedig a Bayerische Rundfunk közszolgálati műsorszóró társaság székházánál.
Forrás
MTI
