A muzslaiak nem akarnak betongyárat a szőlőhegy tövébe

Tervének megvalósításához a holland beruházó már 2014 elején, Párkányban is keresett megfelelő helyszínt, de ott állítólag nem álltak rendelkezésre megfelelő nagyságú területek. Nagy Tibor, Ebed polgármestere azt gondolja, további érvek is Ebed mellett szóltak. „Úgy gondolom, hogy a terület rendelkezik minden olyan műszaki paraméterrel (pl. megfelelő víz- és áramellátással), amely a terv megvalósulását elősegíti. Nem messze tőlünk van a gázvezeték, amire rá lehet csatlakozni, és mellette vezet az érsekújvári országút“ – magyarázta tavaly portálunknak az ebedi beruházást pártoló polgármester.

Ján Oravec, Párkány volt polgármestere az egész régió szempontjából rendkívül pozitív lépésként értékelte a projektet. „Minden olyan beruházást, amely nem teszi tönkre a környezetet, és munkalehetőséget, kereseti lehetőséget nyújt az embereknek, támogatni kell“ – nyilatkozta tavaly ősszel a Hírek.sk-nak.

Az első gyártócsarnokoknak az eredeti tervek szerint a 2015-ös év második felében kellett volna elkezdeniük termelni, de a felmerülő jogi huzavonák miatt késik az építkezés. De mit is szeretnének majd gyártani az ebedi betongyárban?

„Olyan szabványosított, feszített panelelemekről van szó, amelyek 35 méter hosszúak is lehetnek. Ezekből a panelekből nagy épületek építhetők, s mivel nincsenek köztes oszlopok, ezek az épületek más célra is használhatók, mint amire azokat eredetileg szánták. Például iskolából lehet kórház, a kórház pedig akár iskolává átalakítható, miközben a panelek közepén áthúzható a teljes mérnöki hálózat. Ez esetben 70 centiméter magas a panel közepében levő csatorna, ahová egy ember is befér, és mindent - beleértve pl. az elektromos hálózatot is - úgy tud kicserélni, hogy közben semmit sem kell megbontani, vésni“ – fejtette ki egy évvel ezelőtt portálunknak Viera Dingová, az Yssel Rt. ügyvezető igazgatója.

A betongyár megépítését három szakaszban tervezik. Az igazgatónő akkori tájékoztatása szerint az építkezésnek 2015 tavaszán kellett volna megkezdődnie. Az óriás panelek iránt főleg Németországban és Hollandiában van kereslet, ezért majd a termelés 90 százaléka kezdetben kivitelre megy – mondta el, megjegyezve, hogy főként építőipari munkásokat, ácsokat és más egyéb szakembereket foglalkoztatnak majd.

Mészáros Béla, muzslai mérnök és borász tudomása szerint az érintett telek még nincs teljes mértékben olyan állapotban, hogy azon elkezdődhetne az építkezés.

„Nemrég sok sódert szállítottak oda, mintegy jelezve, hogy hamarosan belefognak az építkezésbe. Értesüléseim szerint november 10-én elkezdődött a területrendezési eljárás az ebedi községi hivatalban“ – tudatta november 16-án a Hírek.sk-val. A területrendezési eljárás megkezdésének reggelén készített egy tiltakozó fatáblát, amelyre festékkel a következő szöveget írta: „Nem akarunk betongyárat a szőlőhegy tövébe“. Majd Retkes Jánossal - a Magyar Közösség Pártja (MKP) párkányi városi szervezetének elnökével, Borvák Imre borásszal, a muzslai mezőgazdasági szövetkezet elnökével és Révész János ebedi környezetvédő gyógyszerésszel együtt kifüggesztették azt az ebedi községi hivatallal szemben.

„Féltjük ezt a felvidéki Toscanának is nevezett, Muzsla, Ebed és Köbölkút közti szőlőhegyet, illetve katlant, amelynek túlsó oldalán Nyergesújfalu és a Gerecse hegyei találhatók, középen pedig a Duna folyik. Ezek a természeti adottságok nagyszerű mikroklímát teremtenek az itteni szőlőtermelésnek. Ez a vidék okkal nevezhető Szlovákia legjobb szőlőtermő területének. Még Modorba (Modra) és Bazinba (Pezinok) is innen szállítják a borászathoz szükséges szőlőt. Ennek a csodálatos völgynek a közepén épülne fel a betongyár, amely a táj nyújtotta látványt is rontaná, nem beszélve a kedvezőtlen környezeti hatásokról. Ezzel kapcsolatban létezik egy szlovák nyelvű környezetvédelmi tanulmány, amely ilyen cseppet sem meggyőző kijelentésekkel van tele, mint pl.: az épülő betongyár valószínűleg nem lesz negatív hatással a környezetre és a szőlőtermesztésre, vélhetően nem rontja majd a levegő minőségét stb.“ – mutatott rá a villamosmérnök.

Azt is elmondta, kivárják miként alakul a betongyár ügye, kifejtvén, hogy véleménye szerint még hosszú ideig elhúzódhatnak az érintett telekkel kapcsolatos hivatalos eljárások. Érvényes határozat hiányában pedig a betongyár ügyében vélhetően nehéz lesz előbbre lépni.

Bár Nagy Tibor, Ebed polgármestere a helyi munkanélküliségi ráta csökkentését várja a betongyár majdani beindításától, Mészáros az eddigi tapasztalatai alapján nem nagyon bízik abban, hogy elsősorban a környék munkanélküli szakemberei kapnának munkát az új gyárban.

„Nagyon sokáig menedzserként dolgoztam a párkányi papírgyárban és a Hewlett-Packard vállalatnál. A betongyár építését szorgalmazó Yssel Rt-nek pedig a párkányi papírgyárban is van egy hozzávetőleg 30 alkalmazottat foglalkoztató telephelye. Mivel az Yssel Rt. szlovákiai leányvállalata tótmegyeri (Palárikovo) székhelyű, s az ügyvezetője is ottani lakos, többnyire naponta onnan szállítják Párkányba alkalmazottaikat, ám a helyi szakemberek közül csak néhányan kaptak munkát az említett telephelyen. Ezért, ha továbbra is ezt a személyzeti politikát folytatja, nem hiszem, hogy a betongyár felépítése és beindítása jelentős mértékben csökkentené Ebed és környéke munkanélküliségének mértékét“ – magyarázta Mészáros.

Mivel a párkányi papírgyárban már leállt a papírgyártás, a szükséges infrastruktúrával ellátott területén sok olyan hely szabadult fel, ahol fel lehetne építeni a betongyárat, fűzte hozzá a muzslai mérnök és borász.

„Ha Párkányban indulna be az új gyár, akkor nem lenne szükség az ebedi zöldmezős beruházásra. Ráadásul néhány évvel ezelőtt a párkányi vasútállomásnál is működött egy betonelem-gyár, amelynek egykori területén némi korszerűsítés után szintén beindulhatna az új betongyár. Ez esetben sem kellene elvenni egy részt Dél-Szlovákia legjobb termőföldjéből, a beruházók nem tennék tönkre a szőlőhegyünket. Leszögezhető, hogy főként a környék borászai egyhangúlag ellenzik az építkezést. A betongyár felépítésének és beindításának terve remélhetőleg meghiúsul. Ha szükségessé válik, akár más módon is kifejezésre juttatjuk majd nemtetszésünket“ – vetítette előre az esetleges jövendőbeli lépéseket Mészáros Béla mérnök.