A monogám társadalmakban kisebb a bűnözés
A Brit-Kolumbia Egyetem egyik tanulmánya szerint az intézményesített monogám házasság, a poligámiával szemben kevesebb szociális problémával jár.
„Célunk, hogy megértsük, miért lett a monogámia a modern évszázadok standard szokása, hiszen köztudott, hogy a régi kultúrák a többnejűségben hittek.” – nyilatkozta Joseph Henrich kulturális antropológus, reagálva az Afrika, Ázsia, valamint Közép-Kelet és Észak-Amerika egyes vidékein gyakorlott poligám életmódra.
Az eredmények azt mutatják, hogy a monogám házasság pozitívan formálja a társadalom szociális hálóját. Az egynejűség érvényesülése zavart kelthet a poligám házasságban élő férfiak körében, akiknek hatalmi befolyása így csökken.
A tanulmány arra is rámutat, hogy a többnejűséget előnyben részesítő társadalmakban gyakoribb a bűnözés. A feleséghiány következtében fokozódik a verseny a nőtlen férfiak körében a még szabad hölgyek meghódításáért, és a megszerzés kényszere kriminális viselkedést idézhet elő. Épp ezért az 1900-as évektől kezdve a poligámia törvényen kívüli cselekvésnek minősül Nepálban, Indiában, Kínában és Japánban.
Henrich professzor szerint az egynejűség fő előnye a többnejűséggel szemben a nők egyenlőségre való törekvésében jelentkezik, ami csökkenti a férfiak versengését, és egyúttal növeli a gazdasági termelékenységet, elősegíti a hosszú távú tervek készítését és a gyermekvállalás tervezését. A monogám házasságokban a nők nagyobb befolyással bírnak a családi döntések terén, így csökken a nemek közötti alá-fölérendeltségi viszony.
A gyermekek szempontjából is jobb a monogám házasság, mivel nincs konfliktus a feleségek között, többet törődnek a gyerekekkel, és alacsonyabb a gyermekbántalmazások aránya.
