A Marine Le Pen vezette Nemzeti Front győzött Franciaországban
PÁRIZS. Marine Le Pen személyes győzelmeként értékelték a hétfői francia lapok a szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) földrengésszerű győzelmét az európai parlamenti (EP) választásokon.
Franciaországban a szélsőjobboldali Nemzeti Front a szavazatok 25,4 százalékával megnyerte az európai parlamenti (EP) választásokat, több mint öt százalékkal maga mögé utasítva a 20,8 százalékot szerzett jobbközép Népi Mozgalom Unióját (UMP).
A kormányzó szocialisták 13,97 százalékkal a harmadik helyre szorultak a francia belügyminisztérium által a szavazatok szinte teljes feldolgozottsága után kiadott hivatalos eredmények szerint. A centrista pártszövetség (UDI-Modem) 9,7 százalékot, a Zöldek 8,75, a kommunistákat és egyéb szélsőbaloldali formációkat tömörítő Baloldali Front pedig 6,23 százalékot ért el.
A harminc évvel ezelőtt Jean-Marie Le Pen által alapított, s jelenleg a lánya, Marine Le Pen vezette euroszkeptikus FN először nyert választást, s 23-25 képviselői helyet, a francia helyek harmadát kaphatja meg a brüsszeli parlamentben. A részvételi arány öt évvel ezelőtt 40 százalékos volt, vasárnap pedig szinte ugyanakkora: 43 százalékos. Az FN-nek ennek ellenére sikerült megnégyszereznie a 2009-es 6,34 százalékos eredményét.
A párt kimondott célja volt, hogy vasárnap este Franciaország "első számú" pártjává váljon, és átvegye a vezető szerepet az ellenzéki térfélen. Marine Le Pen és apja, akik eddig is európai képviselők voltak, az osztrák FPÖ-vel, a belga Flamand Érdekkel (Vlaams Belang) és a Geert Wilders vezette holland Szabadságpárttal (PVV) kívánnak Brüsszelben euroszkeptikus koalíciót létrehozni.
Elemzők szerint nem annyira az FN győzelme az érdekes, arra ugyanis számítani lehetett, hanem a különbség, amellyel a szélsőjobboldali párt maga mögé utasította a hagyományos politikai pártokat. A jobboldal az eddigi 29 helyett csak 18-21 képviselőt küldhet az európai parlamentbe. A baloldal csak egy képviselői helyet vesztett, az eddigi 14 helyett 13 képviselője lesz Brüsszelben, a kormánypárt számára a két hónappal ezelőtti helyhatósági választások veresége után a kormánypolitika újabb választói megbüntetését jelenti a szavazás.
Marine Le Pen a francia nemzetgyűlés feloszlatását és az arányos választási rendszer bevezetésével új választások kiírását kérte vasárnap a köztársasági elnöktől. "Mi mást tehet (Francois Hollande államfő), mint hogy a néphez fordul, bevezeti az arányos rendszert azért, hogy minden franciának legyen képviselete (a nemzetgyűlésben) és új választásokat ír ki?" - hangsúlyozta Le Pen. (A parlamenti választásokon jelenleg csak egyéni képviselőkre lehet szavazni.) Hozzátette: "Mi más tehet a köztársasági elnök egy ilyen súlyos vereség után?"
Franciaországban 2017-ben lesznek legközelebb választások, az FN-nek jelenleg csak két képviselője van a nemzetgyűlésben.
A francia elnöki hivatal jelezte, hogy Francois Hollande államfő le fogja vonni az eredmény tanulságait. Ennek érdekében hétfő reggelre megbeszélésre hivatalába rendelte a miniszterelnököt és kormányának több tagját, köztük Laurent Fabius külügyminisztert, aki Stéphane Le Foll kormányszóvivőhöz hasonlóan elismerte, hogy Franciaország imázsa és
befolyása az egyik legfőbb vesztese a vasárnapi voksolásnak.
"Ez a választás, meggyőződésem szerint, több mint egy újabb figyelmeztetés. Ez sokk, egy földindulás, amely minden olyan politikai vezetőnek szól, akinek feladata a cselekvés. Senki nem mentesül a felelősség alól ... Ma este a távolmaradással, amely jelentős, és a szélsőjobboldal előretörésével, amely egyértelműen az élen áll, önök mély szkepticizmust fejeztek ki" - mondta Manuel Valls miniszterelnök rövid, súlyos hangvételű televíziós beszédében. Ugyanakkor hozzátette: "Bátorságról kell tanúbizonyságot tennünk, mert Franciaországnak folytatnia kell a reformokat".
A viszonylag rövid kampányban az FN sikeresen ragadta meg az általános Európa-ellenes hangulatot és az eurót érő bírálatokat, valamint a kormány népszerűtlenségét próbálta a maga malmára hajtani. Az ellenzéki jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP), Nicolas Sarkozy előző államfő pártja, pedig a politikus visszavonulása óta belső csatározásoktól hangos, nem tud igazán alternatívával szolgálni a népszerűtlen baloldallal szemben, ezt is sikeresen használta ki a szélsőjobboldal.
Franciaországban továbbra is stagnál a gazdaság, a munkanélküliség 10 százalékos, több mint 3,3 millió embert érint. A 46 millió választásra jogosult Franciaországban élő uniós állampolgár 74 mandátum sorsáról döntött. A választópolgárok 31 listára szavazhattak.
A sajtó Marine Le Pen személyes győzelmeként értékeli az FN földrengésszerű győzelmét
Marine Le Pen személyes győzelmeként értékelték a hétfői francia lapok a szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) földrengésszerű győzelmét az európai parlamenti (EP) választásokon.
A Le Parisien címlapján a pártelnök fotója, s rajta az "ősrobbanás" felirat olvasható. A fővárosi napilap szerint a választási eredmény alapjaiban fogja átrendezni a francia belpolitikai életet.
A Les Échos című gazdasági lap "francia kivételként" értékelte címlapján a szélsőjobboldal győzelmét. A Le Figaro a francia politikusok által vasárnap este leggyakrabban használt földrengés szót tette címlapjára. A konzervatív napilap a baloldali Libération szerkesztőségi írásához hasonlóan arra hívta fel a figyelmet, hogy annak ellenére, hogy előre látható volt az alacsony részvétel, a francia szélsőjobboldali győzelem, az euroszkeptikus pártok európai megerősödése, valamint a francia szocialisták veresége és a jobbközép megalázása, mindez sokként hatott Franciaországban.
Az eredmény pedig minden politikai és gazdasági magyarázat mellett a Le Figaro szerint Marine Le Pen személyes győzelme, akinek sikerült egy új stílussal hatásosan megváltoztatni az FN-ről kialakult "ördögi" képet. Ezenkívül Alexis Brézet főszerkesztő véleménye szerint azt is bebizonyította Le Pen most először, hogy meg tudja szerezni a hatalmat és kormányzásra is képes. Szerinte ezzel hosszú távra destabilizálta az eddig kétpólusú francia belpolitikai rendszert.
A Libération szerint az EP-választások eredménye általában nincs jelentős hatással a belpolitikai helyzetre, de ezúttal az eredmény arra utal, hogy az FN meggyökeresedett és idegengyűlölő nézetei tartósan teret nyertek Franciaországban. Az eredmény a baloldali lap szerint a hagyományos jobboldalt is próbatétel állítja: tovább játszik-e a tűzzel a szélsőjobboldali szavazók elhódítására vagy pedig egyértelműen elhatárolódik az FN-től. A lap szerint ugyanis ezen a politikai választáson múlik a legnagyobb ellenzéki párt, az UMP jövője.
A szerkesztőségi írást jegyző Eric Decouty arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben a szocialistáknak nem sikerül visszatalálniuk a választóikhoz, akkor három év múlva megismétlődhet a 2002-es elnökválasztás második fordulója, amelybe a jobboldal és a szélsőjobboldal akkori jelöltje, Jacques Chirac és Jean-Marie Le Pen jutott be. A baloldali lap szerint Marine Le Pen és a többi euroszkeptikus párt sikere komoly csapást jelenthet az európai gondolatra. "A vírus, amely évek óta fertőzi Franciaországot, az egész unióban elterjedhet, ahol a megszorító politikával szembeni harag süket fülekre talál, és ahol az idegenektől való félelem egyre növekszik. Csak a néphez beszélő demokratikus pártok remélhetik, hogy legyőzik a rosszat" - írta a Libération.
A 45 éves, ügyvéd végzettségű Marine Le Pen három évvel ezelőtt vette át apjától a párt irányítását, ahonnan lassanként kizárta az antiszemita és az egykori gyarmattartó hatalomról, illetve a náci Németországgal kollaboráló Franciaországról nosztalgiázó tagokat, akik harminc éven át meghatározták a párt irányvonalát a XIX. században született szélsőjobboldali szellemiségnek megfelelően. Apjától eltérően, akinek gazdasági programja a bevándorolók elleni tirádákra korlátozódott, Marine Le Pen a "politika árváinak" tartott munkanélküliek érdekében emel inkább szót. Az eurózónából való kilépés és a nemzeti protekcionizmus a gazdasági programjának két fő eleme.
Az FN egyébként már a két hónappal ezelőtti helyhatósági választásokon is sikeresen szerepelt, s több mint tíz városban adhatott polgármestert. Ezzel Le Pen azt akarta bizonyítni, hogy képes "ideológiamentes" vezetői szerepre. Politikai beszédeiben egyébként ugyanúgy idéz a néhai szocialista Jean Jaurestől, mint a konzervatív Charles de Gaulle egykori államfőtől. Politikájának legfőbb eleme a bevándorlás-ellenesség, de kijelentéseiben nem annyira az idegenek, hanem inkább a globalizáció a céltábla.
A kormányzó szocialisták 13,97 százalékkal a harmadik helyre szorultak a francia belügyminisztérium által a szavazatok szinte teljes feldolgozottsága után kiadott hivatalos eredmények szerint. A centrista pártszövetség (UDI-Modem) 9,7 százalékot, a Zöldek 8,75, a kommunistákat és egyéb szélsőbaloldali formációkat tömörítő Baloldali Front pedig 6,23 százalékot ért el.
A harminc évvel ezelőtt Jean-Marie Le Pen által alapított, s jelenleg a lánya, Marine Le Pen vezette euroszkeptikus FN először nyert választást, s 23-25 képviselői helyet, a francia helyek harmadát kaphatja meg a brüsszeli parlamentben. A részvételi arány öt évvel ezelőtt 40 százalékos volt, vasárnap pedig szinte ugyanakkora: 43 százalékos. Az FN-nek ennek ellenére sikerült megnégyszereznie a 2009-es 6,34 százalékos eredményét.
A párt kimondott célja volt, hogy vasárnap este Franciaország "első számú" pártjává váljon, és átvegye a vezető szerepet az ellenzéki térfélen. Marine Le Pen és apja, akik eddig is európai képviselők voltak, az osztrák FPÖ-vel, a belga Flamand Érdekkel (Vlaams Belang) és a Geert Wilders vezette holland Szabadságpárttal (PVV) kívánnak Brüsszelben euroszkeptikus koalíciót létrehozni.
Elemzők szerint nem annyira az FN győzelme az érdekes, arra ugyanis számítani lehetett, hanem a különbség, amellyel a szélsőjobboldali párt maga mögé utasította a hagyományos politikai pártokat. A jobboldal az eddigi 29 helyett csak 18-21 képviselőt küldhet az európai parlamentbe. A baloldal csak egy képviselői helyet vesztett, az eddigi 14 helyett 13 képviselője lesz Brüsszelben, a kormánypárt számára a két hónappal ezelőtti helyhatósági választások veresége után a kormánypolitika újabb választói megbüntetését jelenti a szavazás.
Marine Le Pen a francia nemzetgyűlés feloszlatását és az arányos választási rendszer bevezetésével új választások kiírását kérte vasárnap a köztársasági elnöktől. "Mi mást tehet (Francois Hollande államfő), mint hogy a néphez fordul, bevezeti az arányos rendszert azért, hogy minden franciának legyen képviselete (a nemzetgyűlésben) és új választásokat ír ki?" - hangsúlyozta Le Pen. (A parlamenti választásokon jelenleg csak egyéni képviselőkre lehet szavazni.) Hozzátette: "Mi más tehet a köztársasági elnök egy ilyen súlyos vereség után?"
Franciaországban 2017-ben lesznek legközelebb választások, az FN-nek jelenleg csak két képviselője van a nemzetgyűlésben.
A francia elnöki hivatal jelezte, hogy Francois Hollande államfő le fogja vonni az eredmény tanulságait. Ennek érdekében hétfő reggelre megbeszélésre hivatalába rendelte a miniszterelnököt és kormányának több tagját, köztük Laurent Fabius külügyminisztert, aki Stéphane Le Foll kormányszóvivőhöz hasonlóan elismerte, hogy Franciaország imázsa és
befolyása az egyik legfőbb vesztese a vasárnapi voksolásnak.
"Ez a választás, meggyőződésem szerint, több mint egy újabb figyelmeztetés. Ez sokk, egy földindulás, amely minden olyan politikai vezetőnek szól, akinek feladata a cselekvés. Senki nem mentesül a felelősség alól ... Ma este a távolmaradással, amely jelentős, és a szélsőjobboldal előretörésével, amely egyértelműen az élen áll, önök mély szkepticizmust fejeztek ki" - mondta Manuel Valls miniszterelnök rövid, súlyos hangvételű televíziós beszédében. Ugyanakkor hozzátette: "Bátorságról kell tanúbizonyságot tennünk, mert Franciaországnak folytatnia kell a reformokat".
A viszonylag rövid kampányban az FN sikeresen ragadta meg az általános Európa-ellenes hangulatot és az eurót érő bírálatokat, valamint a kormány népszerűtlenségét próbálta a maga malmára hajtani. Az ellenzéki jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP), Nicolas Sarkozy előző államfő pártja, pedig a politikus visszavonulása óta belső csatározásoktól hangos, nem tud igazán alternatívával szolgálni a népszerűtlen baloldallal szemben, ezt is sikeresen használta ki a szélsőjobboldal.
Franciaországban továbbra is stagnál a gazdaság, a munkanélküliség 10 százalékos, több mint 3,3 millió embert érint. A 46 millió választásra jogosult Franciaországban élő uniós állampolgár 74 mandátum sorsáról döntött. A választópolgárok 31 listára szavazhattak.
A sajtó Marine Le Pen személyes győzelmeként értékeli az FN földrengésszerű győzelmét
Marine Le Pen személyes győzelmeként értékelték a hétfői francia lapok a szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) földrengésszerű győzelmét az európai parlamenti (EP) választásokon.
A Le Parisien címlapján a pártelnök fotója, s rajta az "ősrobbanás" felirat olvasható. A fővárosi napilap szerint a választási eredmény alapjaiban fogja átrendezni a francia belpolitikai életet.
A Les Échos című gazdasági lap "francia kivételként" értékelte címlapján a szélsőjobboldal győzelmét. A Le Figaro a francia politikusok által vasárnap este leggyakrabban használt földrengés szót tette címlapjára. A konzervatív napilap a baloldali Libération szerkesztőségi írásához hasonlóan arra hívta fel a figyelmet, hogy annak ellenére, hogy előre látható volt az alacsony részvétel, a francia szélsőjobboldali győzelem, az euroszkeptikus pártok európai megerősödése, valamint a francia szocialisták veresége és a jobbközép megalázása, mindez sokként hatott Franciaországban.
Az eredmény pedig minden politikai és gazdasági magyarázat mellett a Le Figaro szerint Marine Le Pen személyes győzelme, akinek sikerült egy új stílussal hatásosan megváltoztatni az FN-ről kialakult "ördögi" képet. Ezenkívül Alexis Brézet főszerkesztő véleménye szerint azt is bebizonyította Le Pen most először, hogy meg tudja szerezni a hatalmat és kormányzásra is képes. Szerinte ezzel hosszú távra destabilizálta az eddig kétpólusú francia belpolitikai rendszert.
A Libération szerint az EP-választások eredménye általában nincs jelentős hatással a belpolitikai helyzetre, de ezúttal az eredmény arra utal, hogy az FN meggyökeresedett és idegengyűlölő nézetei tartósan teret nyertek Franciaországban. Az eredmény a baloldali lap szerint a hagyományos jobboldalt is próbatétel állítja: tovább játszik-e a tűzzel a szélsőjobboldali szavazók elhódítására vagy pedig egyértelműen elhatárolódik az FN-től. A lap szerint ugyanis ezen a politikai választáson múlik a legnagyobb ellenzéki párt, az UMP jövője.
A szerkesztőségi írást jegyző Eric Decouty arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben a szocialistáknak nem sikerül visszatalálniuk a választóikhoz, akkor három év múlva megismétlődhet a 2002-es elnökválasztás második fordulója, amelybe a jobboldal és a szélsőjobboldal akkori jelöltje, Jacques Chirac és Jean-Marie Le Pen jutott be. A baloldali lap szerint Marine Le Pen és a többi euroszkeptikus párt sikere komoly csapást jelenthet az európai gondolatra. "A vírus, amely évek óta fertőzi Franciaországot, az egész unióban elterjedhet, ahol a megszorító politikával szembeni harag süket fülekre talál, és ahol az idegenektől való félelem egyre növekszik. Csak a néphez beszélő demokratikus pártok remélhetik, hogy legyőzik a rosszat" - írta a Libération.
A 45 éves, ügyvéd végzettségű Marine Le Pen három évvel ezelőtt vette át apjától a párt irányítását, ahonnan lassanként kizárta az antiszemita és az egykori gyarmattartó hatalomról, illetve a náci Németországgal kollaboráló Franciaországról nosztalgiázó tagokat, akik harminc éven át meghatározták a párt irányvonalát a XIX. században született szélsőjobboldali szellemiségnek megfelelően. Apjától eltérően, akinek gazdasági programja a bevándorolók elleni tirádákra korlátozódott, Marine Le Pen a "politika árváinak" tartott munkanélküliek érdekében emel inkább szót. Az eurózónából való kilépés és a nemzeti protekcionizmus a gazdasági programjának két fő eleme.
Az FN egyébként már a két hónappal ezelőtti helyhatósági választásokon is sikeresen szerepelt, s több mint tíz városban adhatott polgármestert. Ezzel Le Pen azt akarta bizonyítni, hogy képes "ideológiamentes" vezetői szerepre. Politikai beszédeiben egyébként ugyanúgy idéz a néhai szocialista Jean Jaurestől, mint a konzervatív Charles de Gaulle egykori államfőtől. Politikájának legfőbb eleme a bevándorlás-ellenesség, de kijelentéseiben nem annyira az idegenek, hanem inkább a globalizáció a céltábla.
Forrás
MTI
