A lovak megszelídítése: Eurázsia volt a bölcső?

A domesztikált lovak aztán elterjedtek Európában és Ázsiában, eközben kereszteződtek a vadlovakkal – írja a PNAS folyóiratban megjelent tanulmány. A Cambridge-i Egyetem kutatóinak vizsgálata a lovak háziasítását érintő két versengő elméletet hozta tető alá. A téma hosszú ideje vita tárgyát képezi - írja a hirado.hu.

A régészeti bizonyítékok azt sugallják, hogy a lovakat az eurázsiai sztyeppe – Ukrajna, Oroszország délnyugati része és Kazahsztán nyugati területe – nyugati részén szelídítették meg mintegy hatezer éve. A szakemberek úgy hiszik, az állatokat lovagláshoz, valamint hús- és tejforrásként használták. Azonban ezek a régészeti eredmények – mint az eurázsiai sztyeppe eme területéről származó, ősi edényekben talált kancatej nyomai – nem egyeznek a mitokondriális DNS-től származó adatokkal. Ezek a genetikai vizsgálatok ugyanis azt sugallják, hogy a domesztikálás Európa és Ázsia számos területén ment végbe.

Az új vizsgálat során Európa és Ázsia nyolc országában élő 300 lótól vett magi DNS-mintákat elemeztek. A genetikai adatokat számítógépes modellekbe táplálták, melyeket úgy fejlesztettek ki, hogy a domesztikálás különféle forgatókönyveit vegyék górcső alá.

A kutatás kimutatta, hogy a háziasított lovak kihalt, vadon élő őse, az Equus ferus megközelítőleg 160 ezer évvel ezelőtt terjedt el Kelet-Ázsiából. Azt is felfedték, hogy az Equus ferust az eurázsiai sztyeppe nyugati részén háziasították, és az Eurázsia szerte elterjedő méneseket rendszeresen feltöltötték vadlovakkal.

Vera Warmuth, az egyetem zoológiai tanszékének kutatója szerint a vizsgálat egyértelműen kimutatja, hogy a domesztikált lovak eredeti alapító populációját az eurázsiai sztyeppe nyugati részén hozták létre ott, ahol a háziasított lovak legkorábbi régészeti bizonyítékait is megtalálták. Az elmélet szerinte azt is megmagyarázza, a mitokondriális DNS – mely csak az anyától öröklött géneket hordozza – adatai miért sugallják azt, hogy a lovakat számos alkalommal háziasították különféle helyeken.

Úgy tűnik ugyanis, hogy a vadlovakat a már meglévő, domesztikált lovak méneseinek újbóli feltöltésére használták, talán azért, mert nem volt könnyű őket fogságban szaporítani. A kutatók így az első genetikai bizonyítékot nyújtják a régészet által már sugallt háziasításra az eurázsiai sztyeppén, és kimutatják, hogy a kancáktól származó genetikai változatosság a domesztikált ménesek vadlovakkal való feltöltésének eredménye.