A kőzetekben rejlik a földi nitrogénkészlet több mint negyede
A Kaliforniai Egyetem davisi kampuszának kutatói megállapították, hogy a természetes ökoszisztémák nitrogénkészletének 26 százaléka kőzetekből, a többi része pedig az atmoszférából származik.
"Tanulmányunk azt mutatja, hogy a kőzetek mállása révén felszabaduló nitrogén jelentős tápelemforrást jelent a talajok és ökoszisztémák számára világszerte" - közölte Ben Houlton, a Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány társszerzője. Hozzátette: "úgy véljük, hogy ez a nitrogénforrás talán lehetővé teszi az erdők és füves területek számára, hogy a véltnél jóval többet tudjanak elnyelni a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó szén-dioxidból".
A kutatók szerint azonban nem minden kőzet képes nitrogént szolgáltatni, ehhez ugyanis a tektonikus mozgások révén megvalósuló fizikai mállásra, vagy az ásványi anyagok esővízzel való érintkezésével megvalósuló kémiai mállásra van szükség.
A tanulmány szerint a Himalájához és az Andokhoz hasonló hegyes vidékek, valamint a füves területek, a tundrák, a sivatagok és az erdőségek mind gazdag nitrogénlelőhelyek lehetnek a kőzeteiket tekintve.
"Az emberiség jelenleg a légköri nitrogénre van ráutalva a világ élelmiszerigényének kielégítéséhez szükséges megtermékenyítő közeg előállításában. Egy ilyen horderejű felfedezés azonban új korszakot nyit ezen kulcsfontosságú elem kutatásában" - állapította meg Kendra McLauchlan, az amerikai Nemzeti Tudományos Alapítvány környezetbiológiai részlegének vezető munkatársa.
