A klímaváltozást okolják egy vándormadár zsugorodásáért
Egy vándormadár termete sarkvidéki költőterületének melegedése miatt zsugorodik. A kutatók szerint a klímaváltozás folyományaként a sarki partfutónak alacsonyabb túlélési esélye lehet egy másik kontinensen. A madárfaj nyáron a Sarkvidéken költ, télen trópusi telelőhelyekre költözik.
A Science folyóiratban megjelent friss kutatás a sarki partfutót (Calidris canutus) vette szemügyre. A gázlómadár egyike a hosszú távú repülés rekordereinek, megállás nélkül képes mintegy 5000 kilométer megtételére.
A nemzetközi kutatócsapat harminc éven át tanulmányozta a madárfajt oroszországi költőhelyein. Megfigyelték a testméret zsugorodását és formájának változását is.
Jan van Gils, a kutatás vezetője a BBC-nek kifejtette, eredményeik érdekessége, hogy a bizonyítékok arra utalnak, mindez a klímaváltozás hatása. Szavai szerint tanulmányuk az elsők között tárta fel, hogy a klímaváltozás kiváltotta testméretcsökkenés előnytelen az állatoknak, mivel a kisebb madárnak kisebb a túlélési esélye is.
Oroszország sarkvidéki területein tavasszal a hó manapság hamarabb indul olvadásnak, ezért sok partfutófióka túl későn kel ki az olvadás előidézte rovartáplálék éves felduzzadásának kiaknázásához. A kevesebb mennyiségű táplálék magával vonja, hogy a gázlómadarak kisebb testméretre tesznek szert kifejlett egyedként, kisebb csőrük lesz, amivel nehezebb kiásni azokat a kedvelt kagylókat, amelyek mélyre ássák be magukat a mauritaniai telelőterületek iszapos lapályain.
Az Oroszország területén hosszú csőrrel kikelt madarak nyolcvan százaléka érte meg a felnőttkort, míg a rövid csőrűeknek csak 40 százaléka. Eme utóbbiak a szerzők szerint Afrikában kénytelenek tengeri füvek gyökereivel táplálkozni, ami a kagylóknál kevésbé táplálóbb étek.
A holland, ausztrál, francia, lengyel és orosz kutatók tanulmánya 33 évnyi műholdas hóadatokon, valamint több ezer madár táplálkozási szokásának és méretének megfigyelésén alapul.
Sok gázlómadárfaj fészkel a Sarkvidéken, hogy elkerülje a trópusokon jelenlévő ragadozókat, úgymint sólymokat és kígyókat. Néhány, Alaszkában kikelt partfutó egészen Dél-Amerikáig is elrepül.
A vizsgálat azt sugallja, a partfutók talán úgy fejlődnek tovább, hogy kisebb testük és nagy csőrük legyen. Emellett azt is észrevették, hogy már némileg korábban indulnak a Sarkvidékre, de még mindig nem elég korán.
A sarki partfutó körülbelül 25 centiméteres madár. Globális állománya csökkenőben van a vörös lista szerint, és bár a szakértők szerint jelenleg nincs veszélyben, de jövője kérdéses. Más vizsgálatok azt sejtetik, hogy a melegedő világban sok élőlény összezsugorodhat, mivel a kisebb test könnyebben megszabadul a többlethőtől, mint a nagyobb.
Az Oroszország területén hosszú csőrrel kikelt madarak nyolcvan százaléka érte meg a felnőttkort, míg a rövid csőrűeknek csak 40 százaléka. Eme utóbbiak a szerzők szerint Afrikában kénytelenek tengeri füvek gyökereivel táplálkozni, ami a kagylóknál kevésbé táplálóbb étek.
A holland, ausztrál, francia, lengyel és orosz kutatók tanulmánya 33 évnyi műholdas hóadatokon, valamint több ezer madár táplálkozási szokásának és méretének megfigyelésén alapul.
Sok gázlómadárfaj fészkel a Sarkvidéken, hogy elkerülje a trópusokon jelenlévő ragadozókat, úgymint sólymokat és kígyókat. Néhány, Alaszkában kikelt partfutó egészen Dél-Amerikáig is elrepül.
A vizsgálat azt sugallja, a partfutók talán úgy fejlődnek tovább, hogy kisebb testük és nagy csőrük legyen. Emellett azt is észrevették, hogy már némileg korábban indulnak a Sarkvidékre, de még mindig nem elég korán.
A sarki partfutó körülbelül 25 centiméteres madár. Globális állománya csökkenőben van a vörös lista szerint, és bár a szakértők szerint jelenleg nincs veszélyben, de jövője kérdéses. Más vizsgálatok azt sejtetik, hogy a melegedő világban sok élőlény összezsugorodhat, mivel a kisebb test könnyebben megszabadul a többlethőtől, mint a nagyobb.
Forrás
hirado.hu, BBC
