A két magyar iskola összevonása mellett döntött a gútai önkormányzat

A tavalyi beiratkozás során Gútán komoly gondok léptek fel, aminek oka egyrészt az volt, hogy egyre kevesebb gyerek születik, másrészt az, hogy az egyik helyi magyar alapiskolába kevesebb gyereket írattak be, ezért annak leépülése fenyegetett. Az önkormányzat ezt úgy próbáltra orvosolni, hogy a városi fenntartású alapiskolákban két-két osztály indítását engedélyezte. Ez nagy felháborodást váltott ki, ugyanis a Corvin Mátyás Alapiskolában három osztályt is tudtak volna indítani, míg a II. Rákóczi Ferenc Alapiskolába csupán egyosztálynyi gyereket írattak be. A helyzet megoldására több javaslat is felmerült, az önkormányzat pedig hétfői ülésén az összevonás mellett döntött. Ez sokak nemtetszését váltotta ki.

„Az iskola nem eladó!“, „El a kezekkel a gyerekeinktől!“, „Nekünk kellenek az iskolák!“ – ilyen feliratú plakátokkal vonultak be a gútai önkormányzat hétfői ülésére a szülők, akik elégedetlenek az önkormányzat döntésével.

„Nem értem azt a döntést, hogy két működő iskolából miért kell egyet csinálni. Biztosan vannak problémák, de nem akkora, amit ne lehetne más módon is megoldani. Szükségünk van az iskolánkra” – hangsúlyozta Kurucz József szülő.

Csehi József két gyermeke jár a Corvin Mátyás Alapiskolába, harmadik gyermeke szeptembertől lesz ugyanott kiselsős. „Nem volt jól előkészítve ez az egész folyamat, és – azt hiszem, ez több fórumon elhangzott – a legnagyobb hibának itt a kommunikáció hiányát tartom” – mondta Csehi József.

Gútán egyre kevesebb a gyerek. Idén még több mint 100 elsőst írattak be, ám a születési adatok és az óvodások száma szerint két év múlva már csupán 80 kiselsős lesz a városban. Mindemellett a város ún.“öreg iskolájába“, a Rákócziba évek óta egyre kevesebb gyereket íratnak be, míg a másik magyar iskola, a Corvin tartja a diáklétszámot. Az önkormányzat ezért – hosszú távú megoldást keresve – tanulmányt készített a gútai iskolák fenntarthatóságáról.

Madarász Róbert, a gútai önkormányzat iskolaügyi bizottságának elnöke a hétfői önkormányzati ülésen elmondta: a probléma gyökere a csökkenő diáklétszám, de az igazi gond az egyes iskolákba jelentkezők aránya, a beiskolázott diákok etnikuma, szociális hátterének egyenlőtlensége és a gyermekhiányból adódó feszültségek, amihez jön az a tény is, hogy Gútán 4 iskola közt oszlik meg ez a csökkenő létszám. Mint mondta, ez ösztönözte az önkormányzatot egy tanulmány kidolgozására, amellyel a szakbizottság január 24-i ülésén hosszasan és körültekintően foglalkozott.

„A döntésünk során analizáltuk a rendelkezésünkre álló statisztikai adatokat, tendenciákat, az előző napon megvalósult – többé-kevésbé – nyílt fórum tapasztalatait, megismerkedtünk a két iskola pedagógusai által megfogalmazott nyílt levéllel, s meghallgattuk az érintett iskolák igazgatóinak állásfoglalását is. A döntésünk során figyelembe vettük annak lehetőségét is, hogy amint azt előrevetítik, a speciális iskola 2020-ban megszűnik, s az oda járó diákok az alapiskolákba vagy azok speciális osztályaiba integrálódnak, valamint az egyházi alapiskola 2018-ra időzíthető nagyobb térnyerését is” – fejtette ki Madarász Róbert.

Az iskolaügyi bizottság – mint annak elnöke elmondta – elvetette a munkacsoport első és második javaslatát, tehát azt, hogy a felmerült problémákat az iskolaügy teljes vagy részleges liberalizációjával, esetleg egyedi iskolakörzetek létrehozásával orvosolja. „Nézetünk szerint ezek a javaslatok a problémákat csak elodázzák, nem nyújtanak valós megoldásokat, ellentétben a harmadik alternatívával, azaz az esetleges iskola-összevonással, melyet 6:2 arányban támogatott a bizottságunk” – közölte Madarász Róbert.

A bizottsági elnök hangsúlyozta, mivel nincs szó tényleges iskolabezárásról, viszont a tervezett intézkedések a város iskolarendszerét mégis megváltoztatják, ezért azt javasolják, az átmenetet kellő érzékenységgel valósítsák meg. Ezért kérik, hogy a már meglévő osztályok összetétele és elhelyezése ne változzon, a gyerekeket tanító osztályfőnökök és pedagógusok személye, valamint az elkezdett iskolai nevelési terv is maradjon változatlan, a tervezett változások csak az 1. osztályba iratkozó gyermekektől nyilvánuljanak meg felmenő rendszerben, fokozatosan. A szakbizottság véleménye szerint alkalmazottak elbocsájtására nincs szükség, a pedagógusállomány esetleges későbbi karcsúsítása a nyugdíjba vonulásokkal természetes módon elérhető. Végül a bizottság kérte, hogy az iskolák infrastruktúrája továbbra is az iskolákat szolgálja, s a város minden eszközzel támogassa magyar tannyelvű, városi fenntartású iskoláját.

Horváth Árpád, Gúta polgármestere szintén azt hangsúlyozta, hogy nem iskolamegszüntetésről van szó. „A II. Rákóczi Ferenc Alapiskola ezután kihelyezett iskolaként fog működni a Corvin Mátyás Alapiskola égisze alatt. Ez annyit jelent, hogy létrehozunk egy nagy magyar önkormányzati iskolát. Így tudjuk biztosítani azt, hogy egyfajta egyenlő indulási esélyt adunk a gútai magyar gyerekeknek. Az elmúlt évek folyamán elindult egy olyan hanyatlás, amit nem nézhetett tétlenül az önkormányzat. Ha most nem lépünk, akkor a katasztrófa két-három év múlva bekövetkezett volna, ami egy iskola megszűnését jelentette volna” – mondta Horváth Árpád.

Az önkormányzat arra törekszik, hogy a gyerekek a lehető legcsekélyebb mértékben érezzék a változást. Szeptembertől ugyanabban az osztályban, ugyanazok a tanítók, tanárok oktatják majd őket, mint idén. Nem lesz költözés, nem lesz pedagóguselbocsájtás. A Corvin – illetve a most már összevont iskola – igazgatója korainak tartja az összevonást.

 „A két magyar iskolát semmi nem veszélyezteti. Én tovább kerestem volna a tárgyalások lehetőségét, az alternatívákat a két magyar iskola megtartására. Most annyit tudunk tenni, hogy igyekszünk olyan minőségi oktatást nyújtani a gútai magyar gyerekeknek, hogy mindenki azt érezze, hogy a legjobb iskolába jár, a legjobb oktatásban részesül és a legjobb helyen van” – hangsúlyozta Csütörtöky Erzsébet, a Corvin Mátyás Alapiskola iskolaigazgatója.

Az iskolaösszevonás melletti érvelést – a zökkenőmentes átmenetre vonatkozó ígéretek ellenére is  – azonban a nagy többség nem fogadja el. Az érintett szülők és pedagógusok és általában a közvélemény is úgy véli, a döntés elhamarkodott volt, az önkormányzat rosszul határozott, amikor az egyik magyar iskola feladása mellett szavazott.

Tizenkét városatya szavazott a két iskola összevonása mellett, négyen ellene voksoltak. A Magyar Közösség Pártja egyes helyi képviselői szintén megszavazták az összevonást annak ellenére, hogy korábban a párt oktatáspolitikai alelnöke, Kiss Beáta jelezte, az MKP számára elfogadhatatlan, hogy egy olyan városban is ilyen lépésre készülnek, ahol ez gazdaságilag és létszámban sem indokolt.

„Meggyőződésünk, hogy ezzel a precedenssel olyan lavina indulhat el, amely számos egyéb, különösen a peremvidéken vagy szórványban működő iskola sorsát is eldöntheti. Sok önkormányzat ugyanis erőn felüli kitartással és elszántsággal tart fenn kisiskolákat, ezek jövője nagyban a tömbben tanúsított magatartáson is múlik” – hangsúlyozta portálunkhoz eljuttatott nyilatkozatában Kiss Beáta, leszögezve: „a felvidéki magyar közösségnek minden magyar iskolára szüksége van”.

Az MKP alelnökének álláspontjával egyetértett önkormányzati képviselőként Samu István is, aki az egyik érintett iskolában tanít, a másikban az iskolatanács tagja. Mint kiemelte, véleménye szerint a döntés meghozatala előtt széleskörű társadalmi párbeszédre lett volna szükség. „Vártam volna ezzel, a társadalmi párbeszédet mindenképpen lefolytattam volna” – mondta. Hozzátette: ugyanakkor megérti képviselőtársai véleményét is, akik főleg a II. Rákóczi Ferenc Alapiskola iránti aggodalmuk miatt így próbálták az intézményt megmenteni. Samu István véleménye szerint viszont a közösség erre még nem volt felkészülve.

A két gútai magyar iskolában jelenleg 568 gyerek jár, 216 a Rákócziba, 352 a Corvinba. Az egyetlen helyi szlovák alapiskolát 233 diák látogatja. A városban magyar egyházi tanintézmény, a Nagyboldogasszony Iskolaközpont is működik, alapiskolájában 129 diák tanul. Az önkormányzat határozata alapján ősztől tehát az önkormányzati fenntartású magyar iskolák helyzete megváltozik, már csak egy magyar alapiskola lesz Gútán, a II. Rákóczi Ferenc Alapiskola kihelyezett intézményként fog működni a Corvin Mátyás Alapiskola égisze alatt. A legutóbbi népszámlálás szerint Gúta a legmagyarabb város, s habár a demográfiai törvények itt is érvényesülnek, de egyelőre korántsem küzdenek olyan gyerekhiánnyal az iskolák, mint a legtöbb településen. Érthetetlen tehát, hogyan születhet ebben a városban olyan döntés, hogy egy magyar iskolával kevesebb legyen ezután.