A Felvidékről kitelepítettekre emlékeztek Komáromban
"A túlélők és a leszármazottak tudják, mekkora szenvedést jelentett az ősi templomok, iskolák és a települések elhagyása. A kitelepítés fájdalmas volt a felvidékieknek, és annak a hetvenezer szlováknak is, akik nálunk éltek, közösségben magyarokkal és németekkel" - mondta köszöntőjében az Emmi egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára.
Soltész Miklós hozzátette: a magyarországi 13 őshonos nemzetiség "életünk közös része", mely pozitív hatást gyakorol a határon túl élő magyar nemzetiségre. "A nemzetiségek támogatási rendszere egyedülálló Európában, abban az Európában, ahonnan támadnak bennünket" - fogalmazott a politikus.
"Az emberek és emberek, a települések és települések közötti kapcsolatok hálója erőt fog adni, hogy a Kárpát-medence lakói békében tudjanak együtt élni" - tette hozzá az államtitkár.
Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője a 2010 és 2014 közötti időszakból a Felvidékről kitelepítettek emléknapja mellett a Trianon-emléknapot és a kettős állampolgárság megszavazását idézte fel, mint azokat a mérföldköveket, melyek jelezték, hogy az ország vezetése szakított a korábbi értékrenddel.
"Mertünk magyar választ adni ezekre a történelmi kérdésekre. Ami a múltban történt az nem gyógyítható, nem feledhető, de kötelességünk megtenni mindent, hogy ne is legyen feledtethető" - fogalmazott Czunyiné Bertalan Judit.
Az Országgyűlés 2012-ben Komárom polgármestere, Molnár Attila (Fidesz-KDNP) kezdeményezésére nyilvánította a felvidékről kitelepítettek emléknapjává április 12-ét, az első szervezett szállítmányok indulásának időpontját. A határozatban rögzítették: az Országgyűlés szükségesnek tartja a méltó megemlékezést a beneši dekrétumok miatt a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített magyarságról.
Komárom az elmúlt évtizedben a kitelepítések emlékvárosának szerepét töltötte be. A helyi Kecskés László Társaság felvállalta a felvidéki kitelepítettek ügyét, könyveket és kiadványokat is jelentettek meg a témával kapcsolatban. Kecskés László helytörténész volt a Klapka György Múzeum megalapítója, őt Révkomáromból telepítették Komáromba.
Az 1945-ös Beneš-dekrétumok a magyar és német lakosságon torolták meg Csehszlovákia széthullását, a nem szláv népességet megfosztották állampolgárságától, vagyonától és állásától. Csaknem 170 ezer magyar hagyta el emiatt az állam területét, javait kényszerűen hátrahagyva.
