A cseh külügyminiszter visszautasította az államfő bírálatát

"Nem tudok egyetérteni az elnökkel abban, hogy a kijevi cseh nagykövetség rosszul dolgozik. Nekem más információim vannak" - reagált Zaorálek prágai sajtótájékoztatóján Zeman szombati kijelentésére.

Az államfő akkor elmondta: közölte a külügyminiszterrel, hogy mélyen elégedetlen a kijevi cseh nagykövetség munkájával, amely nem viszonyul megfelelően a volinyi csehekhez. Az elnök úgy döntött, október 18-án átadja Milan Chovanec belügyminiszternek annak a 232 személynek a jegyzékét, aki haza akar települni, s felkéri, lépjen ez ügyben. Az észak-ukrajnai Volinyi területen élő néhány ezer cseh közül mintegy 40 család márciusban kérte Prágát, hogy segítse visszatérésüket őseik hazájába. Mostanra a segítséget kérő családok száma meghaladja a hetvenet.

Zaorálek kijelentette: érti a volinyi csehek aggodalmait, de helyzetüket "józanul és reálisan" kell megítélni.

Szeptember közepén a kisebbséget Ľubomír Zaorálek személyesen is felkereste. A tárca utána jelezte: nem rendelkezik olyan információkkal, miszerint a jelenlegi ukrajnai fejlemények biztonsági veszélyt jelentenének a volinyi csehek számára, és ezért nem tervezi a csehek tömeges hazatelepítését.

Prágai sajtóértesülések szerint Zeman az ügyet arra is kihasználja, hogy megpróbálja lejáratni Ivan Pocuch kijevi cseh nagykövetet, akinek helyére Antonín Murgast, az Ukrajnával és Oroszországgal üzletelő brünni (Brno) Alta vállalkozói csoport képviselőjét szeretné kiküldeni.

Az elnöki hivatal az értesülést nem erősítette meg, de nem is cáfolta.

"Pocuch visszahívását az elnök eddig nem kérte" - hangsúlyozta kedden Zaorálek. Hozzátette: külügyminiszterként nagyra értékeli a kijevi cseh diplomáciai képviselet munkáját.

Zaorálek elmondta: ha tömegesen visszatelepítenék a volinyi cseheket egykori anyaországukba, az bonyodalmat okozhatna a cseh-ukrán viszonyban is, a lépést Kijev felé meg kellene indokolni.

A Lidové Noviny című konzervatív napilap keddi kommentárjában úgy vélte, hogy a Zeman által szorgalmazott visszatelepítés csak Oroszországnak érdeke, mert bírálhatná Kijevet, hogy rosszul bánik a nemzeti kisebbségekkel.

A Volinyi terület a történelmi Volhínia nyugati része, jelenleg közigazgatási egység Északnyugat-Ukrajnában. A 19. század második felétől kezdve mintegy 50-60 ezer cseh vándorolt ki a területre. A volinyi csehek egy része a második világháború után visszatért Csehországba. Az 1989. novemberi rendszerváltás után a téma újra napirendre került. A 90-es évek elején két hullámban mintegy 5-6 ezer volinyi cseh költözött át Csehországba. A Volhíniában élő csehek mai számát egyes források mintegy 20 ezerre becsülik, más források szerint a számuk 5-6 ezer.