A bősi vízi erőmű megvéd az árvizektől - más hozadéka nincs az ott élőknek
Erről Bodak, Vajka és Doborgaz polgármesterei tájékoztatták a TASR ügynökséget arra a kérdésre reagálva, szerintük mi a vízi erőmű hozadéka településük számára.
„Személy szerint a hozadék szót ebben a szövegkörnyezetben nem használnám” – mondta Világi Tamás, Bodak polgármestere, aki nem lát pozitívumokat a bősi vízi erőmű működésében. „Az elején nagyon hangzatos szavakat hallottunk, amelyek máig csak ígéretek maradtak” – tette hozzá. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy olcsóbb energiát ígértek, és a rohammentő a vízi erőmű miatt csak 45 perc alatt jut el a településre.
Világi szerint a faluban inkább idős emberek élnek, mivel a fiatalok elmennek a településről, a jobban elérhető falvakba és városokba költöznek. „Ennek következtében rohamosan csökkent a gyermekek száma a faluban. Ezért be kellett zárni a helyi művelődési intézményeket, az óvodát és az alapiskolát” – állapította meg Bodak polgármestere. Hozzátette, a falu kulturális színvonala is csökkent.
Szerinte a vízi erőmű felépítése és működtetése elvette a falutól a gáz bevezetésének lehetőségét. „Két lehetőség maradt számunkra: vagy villannyal, vagy fával kell fűteni, mindkét megoldás nagyon drága. Ez az idősebb nemzedék számára jelent problémát, mivel a fa feldolgozása a fiatal emberek erejét igényli” – magyarázta Világi. A vízi erőmű kedvezőtlen hatásának tartja a termőföld szimbolikus áron történő felvásárlását, csökkent az őzállomány, kevesebb a kis testű állat, mint a nyulak, fácánok és a foglyok a vadászterületeken. „Az emberek negatív dolognak tartják ezt a hatalmas építményt, amely elválasztotta őket a társadalomtól” – zárta le a témát a polgármester.
Álló Donald, Vajka polgármestere szerint az erőmű egyetlen hozadéka, hogy szabályozza a víz szintjét árvizek esetén. Vajka lakosai számára az egyik legnagyobb probléma, hogy romlott a közlekedés. A Somorjába vezető utat, ahová iskolába, orvoshoz vagy hivatalokba járnak az emberek, a természetes csatorna feltöltése után a komp helyettesíti, amely a legutolsó télen hetekig nem működött, mivel a vízfelület befagyott.
„A helyzetet úgy próbáltuk megmenteni, hogy a falusi mikrobuszt, amely a csatornán át a kompon közlekedik, nagy kerülővel Bős felé irányítottuk, onnan Somorjára közlekedett. Ezek a rendkívüli költségek nagyon megterhelték a falvak költségvetését” – tájékoztatta Álló Robert Ficot abban a levélben, amelyet Bodak polgármesterével együtt írt a kormányfőnek. A polgármester arról is tájékoztatta a miniszterelnököt, hogy a vízi erőmű építésekor a befektető különféle kompenzációkat ígért a falunak: hidat, permanens ingyenes kompjáratot és olcsóbb energiát, ezek az ígéretek azonban nem teljesültek. Álló elmondta, a falu kataszterének 40 %-a a bősi vízi erőmű része, ezért azon a területen nem jutnak hozzá a helyi adókhoz.
„A vízi erőmű felépítése óta nincs árvízveszély a faluban. Hozadékot jelent a Pozsonyba vezető út felépítése is” – mondta Boráros József, Doborgaz polgármestere, aki szerint faluja a Kis-Csallóköz legvonzóbb települése lett. A lakosok az erőmű negatív hatását észlelik. „A halászok sajnálják a betemetett öreg ágakat, a megállapodott holtágakból is folyik a víz a szabályozás következtében. Állandó problémát fog jelenteni a falu lakosai számára a komp, amely a téli hónapokban gyakran nem közlekedik” – mondta Boráros.
