1956-os megemlékezés Brüsszelben: szó volt a Beneš-dekrétumokról
BRÜSSZEL. Az 1956. október 23-án kezdődött magyar forradalomról és szabadságharcról, valamint Mindszenty József hercegprímásról emlékezett meg Gyürk András hétfő este Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén az egyperces felszólalások sorában.
Október huszonharmadika nem csak a magyarság ünnepe, hanem minden szabadságszerető emberé" - mondta a magyar néppárti EP-delegáció vezetője, és hozzátette: az idei kettős ünnep, hiszen Mindszenty József születésének 120. évfordulójára is emlékezünk.
"A bíborosra, akit börtönbe vetett a fasiszta és a kommunista diktatúra is" - emlékeztetett Gyürk András. Szerinte a Mindszenty számára erőt adó eszmények - szabadság, hagyomány, közösség - valódi európai gondolatok voltak.
"Ezeket az eszményeket képviselték azok az államférfiak is, akik akkor Európa nyugati felén a háborúban kimerült kontinens felemelésén dolgoztak" - mondta. Hangsúlyozta, hogy ők ugyanabban a keresztény Európában hittek, mint a magyar bíboros. "Ezek az eszmények és ez a hit őrizték meg a megkínzottak tartását, és emelték fel Európát a reménytelennek tűnő helyzetből" - hangsúlyozta a fideszes politikus. Mint fogalmazott, "a remény ma újra eltűnni látszik kontinensünkről".
Szerinte a kiutat keresve ma érdemes visszatekinteni az elődökre, "azokra, akiknek erkölcsi és közéleti példamutatása az egységes Európa talapzatául szolgált".
Szintén az egyperces felszólalók között kapott szót Bagó Zoltán fideszes EP-képviselő, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy 2007-ben a szlovák parlament megerősítette a csehszlovákiai magyarokat és németeket a második világháború után kollektíve bűnössé nyilvánító és jogaiktól megfosztó Beneš-dekrétumokat.
"Megalapozatlan és dilettáns az az érvelés, amely történelmi dokumentumokról tesz említést". Az ilyeneknek - mondta - irattárban a helyük, nem a hatályos jogrendszerben. Bagó Zoltán szerint a dekrétumok a faji szegregáció, diszkrimináció talaján állnak, ezért Szlovákiának e szabályokat ki kellene iktatnia jogrendszeréből.
Eduard Kukan szlovák néppárti EP-képviselő - volt szlovák külügyminiszter - Bagó Zoltán szavaira azt válaszolta, hogy jogi konstrukciókat használva "nem lehet megváltoztatni a történelmet".
"A bíborosra, akit börtönbe vetett a fasiszta és a kommunista diktatúra is" - emlékeztetett Gyürk András. Szerinte a Mindszenty számára erőt adó eszmények - szabadság, hagyomány, közösség - valódi európai gondolatok voltak.
"Ezeket az eszményeket képviselték azok az államférfiak is, akik akkor Európa nyugati felén a háborúban kimerült kontinens felemelésén dolgoztak" - mondta. Hangsúlyozta, hogy ők ugyanabban a keresztény Európában hittek, mint a magyar bíboros. "Ezek az eszmények és ez a hit őrizték meg a megkínzottak tartását, és emelték fel Európát a reménytelennek tűnő helyzetből" - hangsúlyozta a fideszes politikus. Mint fogalmazott, "a remény ma újra eltűnni látszik kontinensünkről".
Szerinte a kiutat keresve ma érdemes visszatekinteni az elődökre, "azokra, akiknek erkölcsi és közéleti példamutatása az egységes Európa talapzatául szolgált".
Szintén az egyperces felszólalók között kapott szót Bagó Zoltán fideszes EP-képviselő, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy 2007-ben a szlovák parlament megerősítette a csehszlovákiai magyarokat és németeket a második világháború után kollektíve bűnössé nyilvánító és jogaiktól megfosztó Beneš-dekrétumokat.
"Megalapozatlan és dilettáns az az érvelés, amely történelmi dokumentumokról tesz említést". Az ilyeneknek - mondta - irattárban a helyük, nem a hatályos jogrendszerben. Bagó Zoltán szerint a dekrétumok a faji szegregáció, diszkrimináció talaján állnak, ezért Szlovákiának e szabályokat ki kellene iktatnia jogrendszeréből.
Eduard Kukan szlovák néppárti EP-képviselő - volt szlovák külügyminiszter - Bagó Zoltán szavaira azt válaszolta, hogy jogi konstrukciókat használva "nem lehet megváltoztatni a történelmet".
Forrás
MTI
