Fiala-Butora János kapta az idei Lőrincz Csaba Díjat
Fiala-Butora János jogász, közgazdász, emberi jogi ügyvéd kapta a 2024. évi Lőrincz Csaba Díjat, amelyet hétfőn a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében vehetett át a díjazott Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese, illetve Németh Zsolt az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány alapítója jelenlétében. A díjazottat Horony Ákos, Szlovákia Kormányának kisebbségi kormánybiztosa méltatta. Fiala-Butora János a díszest során „Kisebbségi érdekképviselet civil és tudományos nézőpontból: az aktivizmustól az elméletig, és vissza” címmel tartott nagy sikerű előadást.
A kisebbségi jogi és külügyi körökben kimagasló jelentőségűnek tartott díj névadója a fiatalon elhunyt külügyi és kisebbségügyi szakértő, Lőrincz Csaba (1959–2008), aki A magyar Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának főtanácsadójaként, a Külügyminisztérium helyettes államtitkáraként, illetve 20 éven át a Fidesz kisebbségi és külügyi szakértőjeként, egyetemi oktatóként, valamint publicistaként meghatározó módon formálta Magyarország külkapcsolatait és nemzetpolitikáját.
Legfontosabb alkotása a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való megmaradását célzó Kedvezménytörvény volt, amelyet az Országgyűlés 2001. június 19-én fogadott el.
Lőrincz Csaba emlékét és szellemiségét őrzi a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány által 2009-ben alapított Lőrincz Csaba Díj, amely tudósok, szakértők, kutatók, írók, újságírók kiemelkedő külpolitikai, nemzetpolitikai tevékenységét jutalmazza. Magyarországon a Lőrincz Csaba Díj alapításáig nem létezett olyan díj, amely a kiemelkedő külpolitikai, nemzetpolitikai tevékenységet ismerte volna el.
A díjazottat bronz emlékplakettel (Nagy János felvidéki szobrászművész munkája) és emléklappal jutalmazzák, továbbá megnevezhet egy egyetemi hallgatót, aki hathetes brüsszeli ösztöndíjat kap Gál Kinga európai parlamenti képviselő irodájában.
2024-ban a Lőrincz Csaba Díjat immár tizenhatodik alkalommal adja át a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány.
2024-ben a díjazott Fiala-Butora János jogász, közgazdász, emberi jogi ügyvéd, Szlovákiai Magyarok Kerekasztala; a Jogtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a Mocsáry Lajos Intézet igazgatója.
2004-ben a budapesti CEU (Közép-Európai Egyetem) Jogi Karán szerzett Nemzetközi Emberi Jogok szakon mesterdiplomát. 2010-ben a Harvard Egyetem Jogi Karán szerzett jogi mesterdiplomát, 2016-ban pedig ugyanott doktori (S.J.D.) fokozatot. Doktori kutatási témája az értelmi fogyatékos emberek döntéshozatala volt.
Gimnazista korától politikailag aktív, a Mečiar-korszakban petíciók, tüntetések szervezésében vett részt. Egyetemistakánt a Kalligram Alapítvány Jogelemző Központjának képviseletében Szlovákia antidiszkriminációs törvényének megalkotásában és a szlovákiai kisebbségi jogok vizsgálatában vett részt. Ezek a tapasztalatok vezettek az emberi jogok iránti elköteleződése felé.
Első szakmai célja az volt, hogy megtanulja, hogyan lehet a nemzetközi emberi jogi rendszert a szlovákiai magyarság jogérvényesítése érdekébe állítania.
A CEU elvégzése és egy rövid ügyvédi irodai kitérő után a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán volt gyakornok, utána pedig emberi jogi pereskedéssel foglalkozó ügyvédként civil szervezeteknél dolgozott. 2004-től 2008-ig a Központ a Mentális Sérültek Jogaiért Alapítvány (MDAC) jogászaként sikerrel képviselt több fogyatékos embert nemzetközi emberi jogi perekben. 2009-ben a Minority Rights Group Europe (MRGE) igazgatójaként az európai kisebbségi közösségek munkáját segítette jogi érdekképviseleti stratégiák kidolgozásával. Később rövid ideig dolgozott a Központ A Fogyatékos Emberek Jogaiért Alapítványnál (2010-11), az OSJI (Open Society Justice Initiative, 2016) és a Validity Alapítvány igazgatójaként is (2018).
2010-től önálló ügyvédként, jelenleg feleségével közös ügyvédi irodájukban egyéni panaszosoknak és civil szervezeteknek segít nemzetközi emberi jogi stratégiák kidolgozásában és végrehajtásában.
Ügyfelei közé tartoznak a Beneš-dekrétumok kárvallottjai, állampolgárságukat vesztett személyek, a magyar nyelv használata miatt megbírságolt személyek és közösségek a Felvidéken, Erdélyben, és másutt, akiket hazai nemzetközi fórumokon, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, a luxembourgi Európai Bíróság és az ENSZ bizottságai előtt képvisel.
2010 óta működik együtt a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalával, melynek Jogsegélyszolgálata keretében több árnyékjelentést készített, amelyek a nemzetközi szervezeteknek mutatták be a szlovákiai kisebbségi helyzet problémáit.
Több törvényjavaslat kidolgozásában is részt vett, mint például a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvény, a kisebbségek jogállásáról szóló törvény és a nyelvtörvények reformja.
Meghívott szakértője az európai kisebbségi jogi ernyőszervezeteknek, mint a FUEN és az ELEN (European Language Equality Network). 2018-tól a Kisebbségi Jogvédő Intézet együttműködő ügyvédje. 2016 óta a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Kutatási témája a nemzetközi emberi jogi rendszer, különösen a nemzeti kisebbségek és a fogyatékos személyek jogai.
Jelenleg a Szlovák Tudományos Akadémia pozsonyi Ľudovít Štúr Nyelvtudományi Intézetében vezet egy nyelvi jogi kutatási programot, amely a nemzetközi nyelvi jogi normák szlovákiai érvényesülését vizsgálja. A Ma7 médiacsaládnak is többször adott interjút, ezekből itt, itt vagy itt olvashatnak ízelítőt.
Fiala-Butora János nős, négy gyermek édesapja.
