Állhatatosság, következetesség, elvhűség – Duray 80
A címben jelzett három erényt nevezte Duray Miklós legfőbb jellemzőjének Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke az immár két éve elhunyt felvidéki politikus komáromi emléktáblájának múlt heti megkoszorúzásakor. Az esemény több szempontból is szimbolikus jelentőségű, amely egyben a Duray-rendezvénysorozat kezdetét is jelenti.

A keszthelyi Turi Török Tibor szobrászművész munkáját dicsérő, tavaly felavatott emléktábla koszorúzására az 1994-es, a szlovákiai magyar közbeszédbe komáromi nagygyűlésként bevésődött jogvédő esemény január 8-ai, immár 31. évfordulóján került sor, amelynek megálmodója és szellemi atyja Duray Miklós volt.
Szimbolikus jelentésű és jelentőségű, hogy Duray a SZAKC rendes elnöki posztját éppen annak a Gubík Lászlónak adta át évekkel ezelőtt, aki előbb a Via Nova ifjúsági szervezet élén állt, immár pedig a felvidéki magyarság egyetlen releváns pártjának, a Magyar Szövetségnek lett az elnöke; „kopírozva” ezzel Duray szervezeti életpályáját, aki az Együttélés politikai mozgalom elnökeként, korábban pedig a Magyar Ifjúsági Szövetség első embereként vállalta az itteni magyarság érdekeinek a képviseletét.
Gubík a koszorúzáson elmondott beszédében kijelentette
Azt már a MAGYAR7-nek nyilatkozta a pártelnök, hogy a rendezvénysorozat egy nyitott folyamat, amelyhez még most is lehet csatlakozni, bármiféle műfajhatár nélkül, konferenciával, megemlékezéssel, közterek vagy intézmények elnevezésével, vagy akár ifjúsági rendezvényekkel. Az év kiemelkedő eseménye lesz az elhunyt politikus síremlékének felavatása júliusban, a születésnapján, Losoncon, majd hozzátette, hogy az évfordulók fontos szerepet töltenek be az emberek és szervezetek életében is.
Mindig kiváló alkalmat nyújtanak arra, hogy valakit vagy valamit kiemeljünk, ahogy 2017-ben Esterházy János halálának 60. évfordulóján, amikor hamvai hazakerültek, illetve megalakult az Esterházy Akadémia. Most ehhez hasonlót várunk a „Duray 80”-tól is. Hogy inspirálja a felvidéki magyar közéleti szféra vezetőit, hogy van itt egy évforduló, amely egy szellemi óriáshoz kötődik, s gondolják át, milyen esemény, esetleg alapítás lehet méltó az ő nevéhez.
Ezek után Somogyi Alfréd református tiszteletes, egyetemi dékán nyilatkozott lapunknak, aki Gubík Lászlót váltotta a SZAKC elnöki posztján. Somogyi elmondta, hogy a programsorozatot nem a SZAKC, hanem annak a tagszervezetei készítik. Ő is megemlítette a kiemelt programként kezelt július 18-ai eseményt, a Duray 80. születésnapjához igazított losonci síremlék átadását.
A rendezvénysorozat motivációját a tiszteletes abban látja, hogy a Duray által képviselt értékrendet (amelyet ő úgy tudna legpontosabban megnevezni: „együttélés-eszme”) életben tartsák és megerősítsék, s hozzáteszi, számára különösen fontos, hogy mindaz a hazugság, ami Duray életével és a szolgálatával kapcsolatban ellenpropagandaként elterjedt, az a helyére kerüljön.
A SZAKC nemrégiben, 2024 novemberében megválasztott új elnöke azt is elmondta, hogy nyáron, a síremlékavatással szinte párhuzamosan lesz egy konferencia is, illetve Durayval kapcsolatos könyv vagy akár könyvek megjelenése is tervben van. A megemlékezések sora ezzel azonban nem ér véget, várhatóan az év folyamán újabb eseményekkel gazdagodik az emlékév – zárja gondolatait Somogyi Alfréd.
Tavaly novemberben a Szövetség a Közös Célokért közgyűlésén bemutatták a 2022 decemberében elhunyt szlovákiai magyar politikus síremlékének makettjét, amelyet Gáspár Péter és Mag Gyula szobrászművészek terveztek. Ahogy azt a Felvidék.ma portáltól megtudtuk, Duray Éva, a politikus testvére volt az, aki a művészeket kiválasztotta, majd egy kuratórium állt össze, amely a családdal együtt végül ezt a síremléktervezetet elfogadta és véleményezte. Hideghéthy Andrea, a SZAKC ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a síremléket július 18-án szeretnék a nagyközönség előtt leleplezni a losonci református temetőben, Duray Miklós sírjánál.
Mi volt a komáromi nagygyűlés?
1994. január 8-án az észak-komáromi sportcsarnok teljesen megtelt a dél-szlovákiai önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a szlovákiai magyar parlamenti képviselők nagygyűlésén, amelyet nemcsak a közélet iránt érdeklődő lakosság, hanem az államhatalom is fokozottan figyelt. A találkozó fő célja a kisebbségi jogok hiányosságaira való figyelemfelhívás volt, ám az eseménnyel kapcsolatosan elterjedt a hír, hogy esetleg kikiáltják a dél-szlovákiai autonómiát is. Ez a meg nem erősített hír több száz újságírót vonzott Komáromba. Szintén elterjedt, hogy a városba és a környékére a kormányzat óriási karhatalmi erőket vezényelt. Tény, hogy a nagygyűlésre érkező autóbuszokat a rendőrség többször vegzálta.
Az esemény jobbára adminisztratív jellegű határozatok elfogadásával végződött, így sok résztvevő csalódottan távozott. A felvidéki magyarság 1989 utáni politikatörténetében a későbbiekben már nem volt ehhez fogható, ekkora, közéleti kompetenciával rendelkező, magyarok tömegét felvonultató esemény.
Megjelent a Magyar7 2025/2. számában.