Zoknis kihívás
Március 21-e a Down-szindróma Világnapja, amelyet 2006-ban ünnepeltek először, Svájcban. Az ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet a Down-szindrómára, növelje a megértést és segítsen, hogy a Down-szindrómások méltósággal és a társadalom aktív tagjaként élhessenek teljes életet.
Ezen a napon számos civil kezdeményezést ünnepelnek a Down-szindróma alkalmából. Az egyik legelterjedtebb a ,,Zoknis kihívás“, amelynek lényege, hogy ezen a napon az emberek felemás zoknit vesznek fel. És miért felemás zoknit?
Mert a zokni pont kromoszóma alakú, ha kiterítjük.
A felemás zoknis kihíváshoz bárki csatlakozhat, aki szeretne szolidaritást vállalni az érintettekkel és támogatni a Down-szindrómásokat, illetve családjukat. Ezzel is azt bizonyítjuk, az emberi egyéniség és individualitás szebbé, színesebbé és érdekesebbé teszi a világot, ráadásul inspirálóan hat ránk is.
A kezdeményezéshez a Sárga Rózsa Polgári Társulás tagjai is csatlakoztak. Ők azok, akik létrehozták az első tábort a Felvidéken, amely a mentálisan sérült fiatalok és családjaik közös nyári táborozását hivatott támogatni. A tábor alapítója Szabó Márta és lánya, Polgár Szabó Márta gyógypedagógus 2000 és 2011 között évente szervezett nyári táborokat mentálisan sérült fiataloknak és családjaiknak. 2017-ben Szabó Gábor szervezésével, a korábbi vezetők segítségével, valamint új, szakképzett segítők bevonásával jött létre a tábor, amely a nagy sikerre való tekintettel 2018 és 2019 nyarán már a Sárga Rózsa Polgári Társulás égisze alatt került újra megrendezésre. Mint a tábor szervezői, úgy a táborvezetők is fogyatékkal élő fiatalokkal foglalkoznak, közülük többen gyógypedagógusok, tanárok, fogyatékkal élő gyermekek testvérei illetve szülei. A lexikális tudás mellett rengeteg tapasztalattal rendelkező csapat biztosítja a gyermekek és szülők tartalmas időtöltését. A táborozás nem korhoz kötött, ötévestől ötvenéves korig minden korosztályból vannak táborozók. A tábort minden évben Kovácspatakon rendezik meg, a Panoráma Hotelben, ahol a természet zöldjében élvezhetik a résztvevők a tábor hangulatát.
Szabó Gábor elmondása szerint a tábor húszéves múltra tekint vissza, ezért is elsődleges céljuk volt, hogy tartalmas kikapcsolódást biztosítsanak a résztvevők számára.
Erre szakemberek által megtartott interaktív előadások, fejlesztő játékok, kultúrelőadások és egyéb programok nyújtanak lehetőséget. Rendezvényük az egyetlen ilyen, magyar nyelven zajló esemény.
A közösségi oldalaknak köszönhetően ma mindenki megmutathatja, milyen is felemás zoknit hordani, és toleranciát vállalni másokkal. Portálunk megkérdezte a közösségi oldalak ,,lakóit”, mit gondolnak erről a napról. Nagyon elgondolkodtató válaszok érkeztek.
,,A tavalyi Sárga Rózsa táborban volt szerencsém közelebb kerülni Down-szindrómával élő fiatalokhoz. Bebizonyosodott számomra, hogy csupaszív emberek, akiknek jó a társaságában lenni. Örülök, hogy a mai napon ennyien odafigyelnek rájuk.“ (Blanka)
,,Igazából ez is, mint bármelyik világnap szimbolikus jelentőségű. A hétköznapokban az ember nem bír mindenre gondolni. Mindennel együttérezni, mindenről megemlékezni. Persze, minden hasonló alkalom hatására jönnek azok a hangok, hogy "mert egész évben kell szeretni egymást", meg "egész évben elfogadónak kell lenni." Csakhogy akinek ezt mondania kell, már rég rossz. Ilyen ez a nap is. Kell, hogy legyen világnap, mert emlékeztet minket. Arra is, hogy emberek vagyunk, és hogy szálljunk már le a magas lóról. Tudod az emberek furán tudnak nézni, nem csak egy Down-szindrómásra, hanem arra is ha pl. lánc lóg a fülemben. Éltem már meg, tudom. Tanulnunk kell még sokat. Pont ezektől az emberektől is, akik egy genetikai szindróma miatt egy más világlátást kaptak. Szóval hajrá! Világnapozzunk.“ (Viktória)
,,Ebben az egyre gyorsuló világban, ahol mindenki a saját céljait kergeti, hajlamosak vagyunk arra, hogy félreállítsuk azokat az embereket akik mások, akik nem tudják tartani az iramot a világgal. Nem vesszük észre, hogy, ha egy kicsit megállnánk és kiszállnánk a mókuskerekünkből ezekből az emberekből is kihozhatunk csodálatos dolgokat. Csak időt kéne rászánni. Ami manapság senkinek sincsen. Azzal hogy felemás zoknit húzunk talán felkelthetjük a rohanó emberek figyelmét, hogy meghallgassák azt, amit gondolunk.“ (Eszter)
,,A világ attól lesz varázslatos hely, hogy sokszínűek vagyunk. Ez a sokszínűség úgy tud kiteljesedni, ha elfogadással fordulunk egymáshoz, amit a Down-szindróma világnapján lehetőségünk van gyakorolni. A Down-szindrómával élő emberek önkifejezése gyönyörűséggel tölt el, és személy szerint a színes, mintás, felemás zoknikat is nagyon szeretem, így számomra ez a világnap nagyon fontos!“ (Zsófi)
,,Fontosnak tartjuk, hogy szeretettel és nyitott szívvel forduljunk embertársaink felé. Nem baj, ha valaki különbözik kicsit, nem vagyunk egyformák. Nem is kell annak lennünk. Szerintünk erre hívja fel a figyelmet a felemás zoknik viselése.“ (Kati és Attila)
Legyünk elfogadóak, örüljünk az életnek, mert csak egy van belőle!
