Villódzó égboltunk lehet?
Egy morvasziléziai csillagfotós, Petr Horálek, aki az opavai Sziléziai Egyetem Fizikai Intézetének munkatársa felhívta a figyelmet arra a lehetőségre, hogy szombatról vasárnapra virradóan – derült égbolt esetén – akár sarki fényben is gyönyörködhetünk.
Ezt a feltételezését arra alapozta, hogy október 28-án szokatlanul nagy napkitörést észleltek és az ilyesmi azzal jár, hogy a napszél „szárnyán” a megszokottnál jóval több proton és elektron szabadul ki a világűrbe és éri el a Nap körül keringő égitesteket.
Nem csak az ember számára is látható tartományban keletkeznek hullámok, de nyilván azok izgatják a képzeletünket, amelyeket szabad szemmel is meg tudunk figyelni. A vörös, a kék és az ibolya színért főleg a hidrogén felelős, az oxigén a vörös mellett elsősorban a zöld színnel árasztja el az égboltot, a nitrogén pedig a kéket és az ibolya színt teszi még teltebbé.
A sarki fénynek van két további neve is: az északi fény (aurora borealis) az északi sarkvidéken, míg a déli fény (aurora australis) a déli sark térségében megfigyelhető jelenségre utal.
A sarki fény, mint a neve is jelzi, elsősorban az északi (illetve a déli) sarkkörön túl gyakori látvány, az alacsonyabb szélességi körökön többnyire nem figyelhető meg. Természetesen időnként mégis előfordul, hogy akár tájainkon is megcsodálhatjuk ezt az égi tüneményt, de ennek az a feltétele, hogy a Nap felszínéről sokkal több nagy energiájú részecske szabaduljon ki és érje el a csillag körül keringő égitesteket. Általában 10 évenként fordul elő, hogy a sarki fény errefelé is feltűnik.
Ez most akár be is következhet, és ha jók Petr Horálek „sejtései”, akkor október 30-ról 31-re virradóan valamilyen sarki fényben is részünk lehet. A megfigyelést egyébként összeköthetjük az órák visszaállításával is, hiszen éjjel három órakor kellene két órára visszatekerni a nagymutatót, miután kezdődik a téli időszámítás is.
