Veszélyben a városi uszodák, a cseh modell segíthet
Szlovákiában több tucat városi uszoda van, és szinte mindegyiknek szüksége van a felújításra enélkül leginkább a bezáráshoz vezet az útjuk. Kisebb fejlesztésekkel azonban a funkciójukat a rekreációs cél felé lehetne eltolni, ahogyan azt Csehországban is látni.
A városi uszodák a sportlétesítmények közé tartoznak, és az oktatási, tudományos, kutatási és sportminisztérium alá tartoznak, amelynek azonban nincs áttekintése a pontos számukról vagy az állapotukról.
– reagált közleményében a tárca. A minisztériumnak arról sincsenek információi, hogy az uszodák közül hányat korszerűsítettek már és hánynak lenne rá szüksége, írja a pravda.sk portál.
A szóban forgó adatokkal, amelyek a minisztériumból hiányoznak, a Szlovák Úszószövetség azonban rendelkezik.
– pontosítja Ivan Šulek, a Szlovák Úszószövetség elnöke hozzátéve, szinte mindegyik felújításra szorul. Az uszodák helyreállítása azonban nagyon lassan megy. Vannak olyanok is, amelyeket már nem is használnak.
Ilyen például a Vágsellyei uszoda, amelyet még 2019 áprilisában bezártak a tetőszerkezet nagyon rossz műszaki állapota miatt.
A tetőt ugyan azóta felújították, de az egész épület felújításra szorul. 2015-ben a losonciak is elvesztették a városi uszodájukat, ahol jelenleg egy új fedett uszoda épül, ahogyan a nagymihályi sportpálya korszerűsítésén is dolgoznak jelenleg.
A nyitrai és a nagyszombati egyetemi uszodák is felújítás alatt állnak. Az 1961-ben épült nagyszombati uszodát mintegy három évvel a felújítási munkálatok megkezdése előtt bezárták munka megkezdése előtt a kritikus állapota miatt bezárták, biztonsági okok miatt nem lehetett tovább üzemeltetni.
Vannak azonban pozitív példák is. A fővárosban az egykori Grössling utcai városi fürdő éppen átalítás alatt áll.
Az új közterület részét képezik majd a megújult medencék is. A tőketerebesi városi uszoda pedig a kiterjedt rekonstrukció után szinte az egész ország figyelmét felkeltette, mivel az uszoda korszerűsített épületét a CE ZA AR 2022 Építészeti Díjra jelölték, amelyet a Szlovák Építészeti Kamara hirdet meg.
Losonc, Nyitra és Nagyszombat a Sporttámogatási Alaptól kapott hozzájárulást az uszodák felújítására. 2020 végén írták ki az első felhívást a sportlétesítmények támogatására, az úszóinfrastruktúrára 2,8 millió euró jutott, ami a teljes pénzcsomag mindössze 11 százalékát tette ki. Losoncon kívül a p Poprádi Aquapark is kapott támogatást az 50 méteres úszómedence korszerűsítésére.
Egy évvel később a támogatott projektek aránya már közel 19 százalékra nőtt. Az önkormányzatok elsősorban iskolai kampuszok, fedett és szabadtéri sportpályák felújítására pályáznak.
Az uszodák rossz állapota nemcsak magasabb költségeket jelent a tulajdonosok nagy részét kitevő önkormányzatok számára, gondot jelent az irántuk mutatkozó csökkenő érdeklődés is. A szakemberek szerint ez is hozzájárulhat a bezárásukhoz, pedig az úszás óriási előnyökkel jár az emberi egészségre nézve. Az eddigi koncepció azonban tarthatatlan, ezért nem ártana körülnézni a szomszédban, például megnézni, hogyan oldották meg ezt a kérdést a csehek.
– fogalmazott Danica Končeková, a Szlovák Műszaki Egyetem Építészeti és Tervezői Karáról. Több rossz műszaki állapotban lévő uszodát felújítottak, de nem csak a megjelenésükön változtattak.
– javasolja Končeková, milyen irányban indulhatnának el nálunk is. Példaként a brünni vagy litomyšli uszodát hozza fel. „Nagyon szépen és egyszerűen megtervezett úszómedencék ezek kis alapterületen, néhány funkcióval kiegészítve” – teszi hozzá.
Mint mondta, a teljes monofunkcióval az uszodák továbbra is csak sportcélt kapnak. A kisebb kiegészítő szolgáltatásokkal történő fejlesztés azonban közelebb hozná az uszodákat a lakossághoz, a pihenési, rekreációs rendeltetésükhöz. Gyermekmedence beépítése azért lenne megfelelő, mert a gyerekek könnyebben megtanulnának így együtt élni a vízzel, aki a szakember szerint nagyon fontos a jövőbeli szokások kialakításához.
Véleménye szerint a szlovákiai uszodák rossz állapota azt is okozza, hogy a gyerekeknek ilyenkor nincs hol úszniuk, így csökken a mozgásképességük. „A mozgás vagy a sport iránti érdeklődés pedig a leépüléséhez vezet” – hangsúlyozza.
Ivan Šulek szerint azonban csak az önkormányzati uszodák jelentik az egyetlen fenntartható medenceüzemeltetési formát Szlovákiában. „Ma csak a rossz vagy a nagyon gazdag üzletember épít nyilvános uszodát jótékonysági célból.
– fűzte hozzá Šulek. Az önkormányzati uszodákat a szakember egy hűtőhöz hasonlította, amelyre minden háztartásban szükség van, még akkor is, ha nem kifizetődő.
Az Úszószövetség elnöke azonban attól tart, hogy a jelenlegi helyzet lelassíthatja a városi uszodák helyreállításának megkezdett folyamatát. „Egyrészt örülünk, hogy legalább néhány projekt megmozdult. Az infláció azonban megemeli az építőanyagok és a munkaerő árát. Az energiaválság is közbeszólt, ami jelentősen érintheti a már megkezdett projekteket. Arról nem is beszélve, hogy ebben a helyzetben egyetlen uszodatulajdonosnak sem jut eszébe a felújítás, amikor nem tudja, hol találna pénzt egy gazdaságilag veszteséges uszoda üzemeltetésének jelentősen megemelt költségeire” – mutat rá a szövetség elnöke.
