Varázslatos április
Egy pillanat és itt leszel. A sorban előtted álló, a március végre meghozta a várt esőt. Április hónapja, te se szerénykedj e vonatkozásban, hisz a földnek kell a tavaszi eső. De azért legyen már egy kis meleg is, és tereld felénk, a kertjeink felé a méheket, mert nem látni buzgó repülésüket, és panaszkodnak a fák, hogy nincs, ami beporozza őket, pedig már régen virágot bontottak.
A mandulafa teljes pompájában virágzik, a júdásfa és a babarózsa maga a csoda, és a gyümölcsfák, főleg az őszi- és a kajszibarack lágy szirmai félig kibomolva várják a napsugarat. Meg aztán több madárdal is kellene már, nemcsak a balkáni gerle párját hívó búgása… Azt mondod, minden meglesz. Tóth Árpád több versében is írt rólad, előlegezte a madárfüttyöt is, s neked e szerint kellene igazgatnod az áprilisi világot:
Április, az év negyedik hónapja a maga 30 napjával számtalan tavaszi „csodát” ígér. Amíg a március Marsról, április annak kedveséről, Vénuszról kapta a nevét, akit Aperirének is hívtak, (jelentése megnyitni) innen a mi áprilisunk neve is. 18. századi nyelvújítóink bizonyára erre reflektáltak, amikor nagy buzgalmukban ennek a hónapnak a „nyilonos” nevet adták, nem nagy sikert aratva az utókornál. A népi kalendáriumban ez a hónap Szent György hava.
Mint a többi hónap, április is sok-sok jellemző, emlékeztető napot dajkál a maga 30 napos időszakaszában. Kezdjük mindjárt az elején, április elseje állítólag a bolondok napja. Nyilván az időjárás szertelensége okán is lett azzá. Már Kányádi Sándor is megírta:
A bolondok napja április elsején nemcsak nálunk, más országokban is ismert. Nem tudni a pontos eredetét, de állítólag kelta szokás volt, hogy ezen a napon vidám, tréfás tavaszi ünnepet ültek. Ma is, akit ezen a napon megtréfálnak, az április bolondja lesz. Nagyapám mesélte, (igen szerette a tréfálkozást), hogy munkahelyén gyakran ugratták egymást ezen a napon. Őt is „elküldték” a kollégái a pozsonyi Duna utcai magyar iskolába azzal, hogy az igazgató üzente, beszélni szeretne vele az akkor elemista kislánya „ügyében”. Loholt is iziben... A helyszínen derült ki, hogy mi is a helyzet. Gyakran emlegette, hogy ebben a „tréfában” nem volt semmi vicces, nem úgy, mint a későbbiekben, amikor a férfiak (az akkor használatos, feltekerhető ragasztópapír csíkból) sarkantyút csináltak, és egy óvatlan pillanatban felragasztották a kiszemelt férfi „áldozat” cipősarkára. Ebben a sarkantyús cipőben közlekedett a delikvens egész nap, sőt így is ment haza a munkából. Ugyanitt (nagyapám munkahelyén), volt aki egy telefonszámot talált reggel az íróasztalán azzal a megjegyzéssel, hogy azonnal tárcsázza, nagyon sürgős. Keresse Medveď elvtársat!, állt még a cetlin. Persze hamarosan kiderült, hogy a szám a pozsonyi állatkerté, s hogy az aktuális hívás aznap már a sokadik volt. Ez sem volt egy jó ötlet áprilisi tréfának. Mint ahogy az sem, amiről Kosztolányi Dezső ír egyik novellájában. Érdemes elolvasni. Címe: Április bolondja. Egy diákcsányről ír benne, amely a végén a tréfa elkövetője ellen fordul, s az rádöbben, ő lett április bolondja:
S ha már a 140 éve született Kosztolányival „lapoztunk” egyet a naptárban, lássuk a többi napot is. Mi mindent tartogat a hónap? Az ugratás, tréfálkozás napja után következik (nem felsorolva mindet): az Autizmussal élők világnapja (2008-tól); a Gyermekkönyvek nemzetközi napja; a Patkányok világnapja 2002 óta. (A patkánygazdik 2002-ben úgy érezték, hogy kell egy nap, ami csak a kis házi kedvencükről szól, s arra hivatott, hogy eloszlassa a sztereotípiákat ezekről az állatokról.); Az egészség világnapja – egészségügyi világnap. (Ezen a napon alakult meg 1947-ben az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a világnapot 1950 óta ünneplik világszerte, minden évben felhívva a figyelmet aktuális egészségügyi helyzetekre.); A biztonságos anyaságért világnapja ; Nemzetközi roma nap; Nemzeti rákellenes nap; A magyar költészet napja – április 11. (Nem mellesleg József Attila – 1905 – születésnapja, és ezen a napon született Márai Sándor is – 1900); A Parkinson-kór világnapja; Az űrhajózás világnapja; A könyvtárosok világnapja (2011 óta – Célja nem más, mint felhívni a figyelmet a könyvtárakra, a könyvtárosokra, az olvasás népszerűsítésére); Mordvinföld: Az erza nyelv napja (Anatolij Pavlovics Rjabov születésnapja, aki az erza nyelv első professzora volt, nyelvész és pedagógus, nevéhez fűződik az erza nyelv latin betűs ábécéjének megalkotása. Az ünnepnap célja, hogy felhívja a figyelmet az erza nyelv megmentésére, hiszen kisebbségi nyelvként, beszélői száma folyamatosan csökken.); Műemlékvédelmi világnap; Az óvoda napja (Friedrich Fröbel német pedagógus és óvodaalapító születésének (1782) emlékére tartják.); a Föld napja (egyike a környezetvédelmi világnapoknak).; A könyv és a szerzői jogok világnapja (Az Unesco kezdeményezésére. A világnap ötlete Katalóniából származik, ahol április 23-án hagyomány egy szál rózsát ajándékozni minden eladott könyv után.); A kísérleti állatok védelmének világnapja (Ez az a nap, amikor az állatvédők hangot adnak elégedetlenségüknek, amire a tudósok próbálnak racionális érvekkel válaszolni és igazolni, miért is van szükség állatkísérletekre.); A malária elleni küzdelem világnapja; A szellemi tulajdon világnapja ; A munkabalesetben elhunytak és megsérültek nemzetközi napja (Az emléknap célja, hogy felhívja a nyilvánosság és a dolgozók figyelmét a munkabiztonság, a munkahelyi balesetek megelőzésének fontosságára.)
Persze számos más esemény, világnap is áprilisban van, mint ahogy az idei húsvét is, a kereszténység legnagyobb ünnepe. Mint köztudott, a húsvét egy március 22. és április 25. közötti vasárnapra esik; ebben az évben „későn” lesz a húsvét (április 18–21.). Hogy miért? A tavaszi nap-éj egyenlőség idén 2025. március 20-án, csütörtökön kezdődött. Az azt követő első holdtölte április 13-án, vasárnap lesz, az ezt követő első vasárnap pedig, ami húsvét első napja, április 20., míg húsvéthétfő április 21. Karel Čapek írja gyermekkorát felidézve:
Egy másik helyen a következőket jegyzi meg:
Reméljük, a húsvétot most is, mint hajdadán, éppoly gazdagon „hímezik” majd a népszokások. Bár ez már a mai világban egyre nagyobb kívánalom. Locsolkodni sem nagyon akaródzik, a családok inkább felkerekednek, és wellness lesz a húsvétból. Gyenge vigasz, de talán mégis az, hogy ez némiképp lendít a belföldi turizmuson.
Szóval, itt van újra április, az eső jól megáztatta már a földet, jöhet a napsütés, a kerti munka. A háziasszonyok, ha még eddig nem tették meg, elvégezhetik az éves tavaszi nagytakarítást (ami az amúgy is sok teendő miatt, az ablakmosással együtt, lehet, ismét marad későbbre). Úgy hírlik a kislányok már elkezdték festeni a hímes tojásokat, hogy el ne késsenek vele; (hím helyett azonban már sokhelyütt a ragasztós matricák díszítik majd a tojásokat).
Végül reméljük hát, április, hogy tavaszi varázslásoddal megújítod a természetet és végre minket is, gyarló embereket. Mert azt eddig nem igazán sikerült.
