Történeti utazás a helikopter körül. 50 éve hunyt el Igor Sikorsky
Az alábbi cikk megírásához egy évforduló kínált alkalmat: 50 éve, 1972. október 26-án hunyt el az USA-ban az első, valóban működőképes helikopter megalkotója Igor Sikorsky.
Mielőtt bemutatnánk őt, essen szó azokról a kezdeményezésekről és első próbálkozásokról, amelyek a helyből fel- és leszállni képes repülőalkalmatosságokkal kapcsolatosak.
Ludvig Ede (1896–1930) budapesti műlakatos, aki elsősorban bútorterveivel és kovácsoltvas tárgyaival vált ismertté, 1896-ban Párizsban nagy feltűnést keltett egy helikoptermodelljével, amelyben elsősorban az elképzelés volt érdekes, megvalósítása elmaradt.
A Nagyszalatnán született Bahyli Jánost (1856–1916) a szlovákok Ján Bahýľként tartják számon és már 1895-ben szabadalmaztatta a helikopterét, amelynek a prototípusa és továbbfejlesztett változatai az 1900-as évek legelején néhány méter magasságig emelkedtek és pár tucat métert repültek is. A férfi Pozsonyban alussza örök álmát.
Az első világháborúban már a repülőgépek is fontos szerephez jutottak és Ausztria-Magyarország is igyekezett lépést tartani ezen a területen.
Az Asbóth által tervezett légcsavarokkal próbálkoztak. Az utókor sokáig – elsősorban Asbóth kiszínezett visszaemlékezései alapján – az első működőképes helikopter megalkotóinak tartotta a konstruktőröket, noha Petróczy eredeti terve csupán annyi volt, hogy egy magasban lebegő megfigyelő alkalmatosságot szerkesszenek. Kármán Tódor kiszámította, hogy azokkal a légcsavarokkal, amelyeket Asbóth tervezett a szerkezet csupán lebegni képes, mégpedig úgy, hogy kötelekkel rögzítik. 1918-ban a mátyásföldi Magyar Általános Gépgyárban elkészült a PKZ-1 (a betűk Petróczy-Kármán-Zurovec nevek kezdőbetűi) prototípus, a továbbfejlesztett változatot (PKZ-2) a pestszentlőrinci Lipták-gépgyárban készítették.
Már a háború után Asbóth egyedül próbálkozott egy repülni képes helikopter kivitelezésével, de mára már nyilvánvalóvá vált, hogy ez nem sikerült neki, jóllehet a magyar köztudatban még ma is úgy él, mint a helikopter feltalálója. Egy másik alkalommal majd bővebben is foglalkozunk ezzel a témával, úgy vélem nagyon tanulságos történet ez.
Apja pszichológus professzor, édesanyja orvos volt. Az asszony rajongott Leonardo da Vinciért és Verne Gyuláért és ezt az érdeklődését fiába is átültette, akit módfelett vonzottak a találmányok és a kalandok is. Alig 15 évesen a tengerésztiszti akadémián kezdte felsőfokú tanulmányait (a családi fényképalbumból előkerült egy fotó, amelyen három nővérével és édesapjával ül kadétegyenruhában), de hamarosan pályát módosított és Párizsban már a repülőgépekkel ismerkedett és néhány évvel később megépítette az első oroszországi négymotoros repülőgépet, amelyet bombázóként vetettek be az első világháborúban.
A nagy világégést követően hazájában már nem érezte jól magát, sőt Európában sem, ezért az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le és a következő évtizedekben itt alkotta meg azokat a repülőalkalmatosságokat (a helikopterek mellett különböző személyszállító repülőgépeket, hidroplánokat stb.), amelyek világhírűvé tették őt.
A Sikorsky-típusú helikoptereket az amerikai hadsereg és a polgári légiszolgálat mellett számos amerikai elnök is igénybe vette.
Nem csak Amerikában él az emléke, ahol például egy híd is viseli a nevét. Szülővárosában, Kijevben repülőteret, egyetemet és utcát neveztek el róla és persze ukránként tartják számon.
