Thurzó György síremlékszobra - Árva vára
Árva vára a Felvidék legszebb és leginkább ép állapotban megmaradt várai közé tartozik. A korai középkortól nagyon sok birtokosa volt, míg a 16. század közepén a Thurzó család tulajdonába került. A család egyébként a legismertebb és leggazdagabb magyarországi arisztokrata famíliák közé tartozott.

A várhoz, és a hozzá tartozó uradalomhoz Thurzó Ferenc házasság útján jutott, de fia, György, a leismertebb Thurzó 1606-ban Rudolf királytól már örökös adományként kapta, s vele egyúttal Árva vármegye örökös főispáni tisztségét is. Árva várát a család leszármazottai birtokolták egészen 1945-ig.
A grófi rangot szerzett Thurzó György 1567-ben született. Apja korai halála után főrendi rokonai révén kiváló nevelésben részesült. A tizenöt éves háborúban is részt vett, ekkor vált protestáns létére a Habsburg-ház feltétlen hívévé. A Bocskai-felkelés idején is a Habsburgok oldalán állt, s fontos szerepe volt a bécsi béke megkötésében is. Illésházy István halála után 1609-ben, protestáns létére, nádorrá választották.
Buzgó lutheránus volt, 1610-ben Zsolnán az evangélikus egyház szervezése végett még zsinatot is tartott. Támogatása révén sok felvidéki diák folytathatta tanulmányait a wittenbergi egyetemen. Pártolta a hazai irodalmat, biccsei könyvtárának gazdagsága messze földön híres volt.
Az alsóvárban építtette meg a Szent Mihály-kápolnát, a család temetkezési helyeként. 1616-ban itt temették el, s felesége Czobor Erzsébet állíttatta a kápolna oltárán a carrarai márványból készült reneszánsz síremléket. Az életnagyságú szobor a Felvidék egyik legszebb síremléke.
Emlékére ma is minden év tavaszán Thurzó-ünnepségeket szerveznek „Thurzó György nádor visszatérése nyári lakába” elnevezéssel.
Megjelent a Magyar7 hetilap 21. számában.