2022. június 12., 16:16

Škoda Fabia Style 1.0 TSI 81 kW: Az erősebbik háromhengeres - KÉPGALÉRIÁVAL

A Škoda népszerű kisautója immár 23 éves múltra tekinthet vissza; a közel negyedszázad során 4 generációja látott napvilágot. A legutóbbiról túlzás nélkül elmondható, hogy minden korábbinál nagyobb változásokat hozott a modell történetében. Minderről másodszor győződhettem meg, ugyanis a 70 kW-os változat februári tesztjét követően most a szintén top szereltségű, de 81 kW-os/automata váltós verzióval tölthettem el egy hetet.

+16 kép a galériában

Fotó: Vas Gyula

Alaktan

Ezt a fejezetet okvetlenül a tekintélyes méretnövekedéssel kell kezdenünk. A VW konszern MQB-A0-s padlólemezére épült autó ugyanis – először átlépve a 4 méteres határt – 11,1 cm-rel hosszabb és 4,8 cm-rel szélesebb az elődénél, tengelytávja pedig 9,4 centit nőtt. Magassága ugyanakkor – a jobb légellenállás érdekében – 8 mm-rel kisebb, aminek köszönhetően sportosabb látványt is nyújt az elődhöz képest. (S ha már szó volt a légellenállásról: 0,32-ről 0,28-ra csökkent). Maga a dizájn is sokat változott: a hűtőmaszk a nagyobb Škodákat idézi, a motorháztető látványos domborításokat és éleket kapott, a fényszórók a korábbinál jóval keményebb metszésűek, az autó oldalán pedig egy borotvaéles perem húzódik az elülsőktől egészen a hátsó lámpákig. Mellesleg a küszöbök feletti vasalás is nagyban feldobja az összképet. A far is sokkal radikálisabb rajzolatú, mint az elődé volt, nem is beszélve a cseh kristályra emlékeztető LED-es lámpatestekről. A tesztautó színe pedig – telitalálat, nem véletlenül szerepel kiemelt helyen a katalógusokban és az óriásplakátokon. A feláras (226 eurós) fekete tetővel pedig egyenesen lenyűgöző látványt nyújt. Egy szó mint száz: minden külső mutatóban is igazi generációváltásról beszélhetünk!

Fotó: Vas Gyula

A beltérben

…az indítógomb megnyomása után az ún. virtuális kokpit, vagyis a teljes egészében digitális műszerfal ragyog fel a szemünk előtt. (Feláras holmi, a tolatókamerával és néhány egyéb holmival együtt egy 590 eurós csomag része.) Legalább ötféle megjelenítési lehetőséget kínál, de lehet hogy tízet, nem számoltam össze. Például a navigációs térképet (akár a teljes felületen), de klasszikus módra kapcsolva a pillanatnyilag felhasznált motorteljesítményt is. (Erre rápillantva megrökönyödve konstatálhatjuk, hogy a tempomattal beállított 100 km/órás sebesség tartásához a 81 kW-os csúcsteljesítményből nevetséges 12-13 – tehát 16-18 lóerő – is elég …) A másik attraktív látványelem a nyolchüvelykes központi kijelző, amely ugyancsak komplex módon szolgálja ki a vezetőt, méghozzá igen esztétikus grafikával. Extra szolgáltatásai közé tartozik például a jpg-fotók megjelenítése, a C-típusú USB-bemeneteken keresztül. A légkondi kezelőpultját viszont nem volt túl praktikus dolog belekomponálni, mert emiatt még a ventilátor is csak ikonböködéssel szabályozható, lásd a megfelelő ábrát.

Fotó: Vas Gyula

A többi pedig a Škoda-féle Simply Clever-megoldások egész sora, a középkonzol különböző méretű rekeszeitől kezdve a könnyen takarítható pohártartón keresztül egészen az esernyőt tartalmazó sofőrajtóig. Az e szinten standard középső kartámla is tartalmaz egy kisebb bokszot. A komolyabb szereltségi kelléktár értékesebb elemei pedig a vezetéstámogató rendszerek egész sora:az ütközésre és a gyalogosokra figyelmeztető Front Assist, az aktív sávtartó automatika, a sebességkorlátozó és távolságszabályozó tempomat, a hátsó parkolóradar, a fáradtságfigyelő. A légkondi ezen a szinten kétzónás, légfrissítős Climatronic, az elülső ülések fűthetők, a volán szintén. Feláras csomag része volt a 2 hátsó USB-csatlakozó, valamint a 40 helyett 50 literes benzintartály. Végezetül említsük meg, hogy a tekintélyesen megnyúlt tengelytávnak köszönhetően nagyot nőtt a hátul utazók élettere, a csomagtartó pedig alapméretben 380 literesre hízott, ami ebben a kategóriában kiváló érték.

Fotó: Vas Gyula

Az országúton

Az új Fabia kizárólag benzines erőforrásokkal kapható. Az egyliteres, 80 lóerős alap szívómotort 3 turbóaggregát követi a kínálatban; ezek teljesítménye 95, 110 és 150 LE. Tesztautónkat a középső, egyliteres/háromhengeres TSI hajtotta, hétfokozatú automata váltóval társítva, ami a hatgangos kézihez képest 1500 euró ártöbbletet jelent. A szerkezet a volán mögötti fülekkel is kapcsolgatható, de ennek nincs sok értelme: a vezetési stílusra pillanatok alatt reagáló kétkuplungos automata jobban tudja a dolgát, tökéletesen hasznosítja a motor alacsonyan jelentkező nyomatékát, és persze kényelmesebb is. Váltásai éppen csak hallhatók, de megtorpanásnak nyoma sincs. Tény, hogy a fogyasztást – a gyári adatok alapján – szűk fél literrel megemeli a kézi váltós típushoz képest, de mint a teszt eredménye is mutatja, 6 liter alá így is könnyen be lehet férni. Az 5,7 literes tesztfogyasztás egyben azt is jelenti, hogy az opciós 50 literes benzintartállyal közel 900 kilométert gurulhattam volna egyetlen tankolással, de ennyire nem tellett az egy hétből…