Siklós, egy nagysikerű filmsorozat helyszíne
Aligha van olyan magyar ember, aki ne ismerné A Tenkes kapitánya című tévéfilmsorozatot, amelynek nagy részét a siklósi várban forgatták. Magyarország egyik legépebben megmaradt erődítményének első említése 1294-ből származik. 1315-ben a várat megostromolta Kőszegi Henrik fia, a leggazdagabb tartományúr, ám azt a Soklyósy család sikerrel megvédte. Miután azonban kegyvesztetté váltak, a siklósi birtok, így a vár is a Garaiak kezére került. A család kibővítette és megújította a vár védelmi rendszerét, a kastélyrészt pedig gótikus stílusúvá építtette át.
Több tulajdonosváltást követően 1507-ben Perényi Imre nádor foglalta el és várkastéllyá alakította. Két fia született, Ferenc, Nagyvárad püspöke lett, míg a fiatalabb, Péter örökölte apja birtokait. Mindkét fiú harcolt a mohácsi csatában. Ferenc a csatamezőn lelte halálát. Kanizsai Dorottya jobbágyaival temettette el a csata áldozatait.
A törökök 1543-ban több napig tartó ostrom után foglalták el Siklós várát, de a védők és a vár népe szabadon elvonulhatott. Bár 143 éven át birtokolták, jelentős átalakításokat nem végeztek benne. 1686-tól 1698-ig a császári kincstár tulajdona lett.
Siklós utolsó birtokosa a Benyovszky család volt. A várkastélyt és a hozzá tartozó uradalmat Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd vásárolta meg a Batthyány családtól.
Tőle idősebb fia, Móric örökölte, aki ükunokája volt Madagaszkár egykori királyának. 1929-ben műemlékké nyilváníttatta, majd 1944-ben eladta a várat a Honvéd Kincstárnak. Siklós vára az 1950-es évek közepéig üresen, megrongálva, kifosztva várt jobb sorsára. 1955-ban Baranya megye saját költségén megkezdte a vár helyreállítását, amelyet a rendszerváltoztatás után fejeztek be.
A mai Siklós tehát több fejlesztés és átalakítás eredménye. Legfontosabb elemei még a középkorban épültek, ám építészetileg minden korszak nyomot hagyott rajta. Az épületegyüttes magja maga a várkastély, melyet várfalak, tornyok és bástyák öveznek.
Amint megváltottuk a belépőjegyünket, az udvaron egy korabeli ruhába öltözött vezető várja az érkezőket. Elmondja például, hogy az erődítmény három részből áll, a külső, vagy alsó várból, a belső várból és a barbakánból, amelyen a Batthyányi címer díszeleg, valamint az udvarból megközelíthető várkastélyból.
A négyszögletes udvarból nyílnak a különböző kiállítások bejáratai a várbörtönbe, a reneszánsz bútorkiállításra, illetve a hadtörténeti kiállításra. Mivel a villányi borvidéken járunk, nem maradhat ki a szőlő- és bormúzeum sem.
Az állandó kiállítások alighanem legnépszerűbb része a Tenkes kapitánya Panoptikum.
Zorró, Tell Vilmos, Tulipános Fanfan, Robin Hood közös ismertetőjegye az volt, hogy törvényen kívüli igazságosztókként maradtak meg az emlékezetben. A Magyar Televízió 1961-ben sugározta a Robin Hood kalandjait, s a filmsorozat sikerén felbuzdulva hasonló filmet terveztek magyar hősökkel.
1964-ben mutatták be a filmet, rendezője Fejér Tamás volt, zenéjét Vujicsics Tihamér szerezte. A főbb szerepeket Zenthe Ferenc, Szabó Gyula, Pécsi Ildikó, Krencsey Marianne, Ungváry László és Tordy Géza játszotta. A televízió szombatonként vetítette az egyes részeket. Hogy alacsony költségvetésű filmről volt szó, az is bizonyítja, hogy a csatajeleneteket – takarékossági okokból – Bán Frigyes 1953-ban forgatott Rákóczi hadnagya című filmjéből kölcsönözték. A Panoptikumban mindenről szó esik, ami a sorozat kapcsán fontos lehet.
Megjelent a Magyar7 2024/40. számában.
