Sándor, József, Benedek! Beszélnem kell veletek!

Pedig a régi megfigyelések során rájöttek az emberek, hogy Sándor, József, Benedek napján jön meg igazán a jó idő, zsákban meghozza nekünk a három szent a meleget. Sándor a tavasz kapunyitója március 18-án, majd József március 19-én hozza meg a természeti tavaszt, Benedek pedig 21-én a csillagászatit. Idén viszont azt mondják, lyukas zsákban hozzátok a meleget! Hiába vagytok szentek, nem szentírás, hogy ti vagytok a tavasznyitók!

Nincs ez így minden évben, idén pedig alaposan felrúgjátok a szokásokat! Olyan hideget hoztok, hogy azt még Szent Mikulás is megirigyelhetné!

Egyébként miként lehet zsákban meleget hozni? Hogyan lehet a napsugarakat zsákba tuszkolva kiengedni éppen ott, ahol emberek tartózkodnak? Sehogy! Hogyan tudnátok felolvasztani a jeget, idecsalogatni a vándormadarakat, kitárni a tavaszkapukat, beindítani a melegcsináló, természetet újravarázsló motorokat? Sehogy! Becsapós szentek vagytok! És mi mégis várunk benneteket, hiszünk nektek minden évben, mert hinni akarunk a természet és a világ megújulásában!

A földek és kertek emberei a tavasz kezdetén mindig kiemelt figyelmet szentelnek a várható időjárásnak, hiszen a mezőgazdasági munkák megkezdése függ attól, hogy lehet-e már tartós jó időre számítani.

A hiedelem szerint, ha ezekben a napokban kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyár várható. A három, a magyar néphit szerint a meleg időért felelős szent napja közül alexandriai Szent Sándor püspök és vértanúé vetőnap is volt. Sándor napján, azaz március 18-án vetették el a zabot, az árpát és a fehér babot, az aznapi szép időről pedig jó termésre következtettek. A legtöbb szokás viszont József napjához kötődött, ami sok helyütt dologtiltó nap volt, mivel a tavasz kezdőnapjának tartották. Szent József után, ha pörölyvassal ütögetik is a földbe a füvet, akkor is előbújik – tartotta a mondás, amit azok is előszeretettel idéztek, akik nem takarították el a havat a házuk elől, utalva ezzel arra, hogy majd József hordja el helyettük, hiszen az ő napjával mindenképpen beköszönt a tavasz.

Úgy vélték, ezen a napon megszólalnak a madarak, mert Szent József kiosztotta nekik a sípot, és a hagyományok szerint ekkor érkeztek meg a gólyák és a fecskék.

József napján különféle időjárás- és termésjóslásokat is végeztek, például, ha ezen a napon szivárványt láttak, sávjainak méretéből következtettek a várható termésre. Ha a sárga sáv volt a legszélesebb, jó búza-, ha a piros, jó bortermés ígérkezett. Az aznapi időjárás pedig a negyven nappal későbbire mutatott előre, mert úgy vélték, amilyen az idő József napján, olyan lesz Péter-Pálkor, azaz június 29-én.

Nursiai Szent Benedek, Európa fővédőszentjének és a bencés rend alapítójának ünnepe március 21-e, egyúttal a tavaszi nap-éj egyenlőség napja. Benedek napján is jósoltak az időjárásból, úgy vélték, ha ezen a napon dörög az ég, akkor száraz lesz a nyár.

Zsírt, hagymát és fokhagymát szenteltek, és gyógyító erőt tulajdonítottak nekik. Az ezen a napon elültetett hagymát benedekhagymának nevezték, és Bertalan napján, augusztus 24-én szedték fel, majd hét napig napsugár és hat éjszakán át a harmat hatásának tették ki. A benedekhagyma főzetével a tífuszos betegek fejét és hasát mosták meg, de a marhák felfúvódásának gyógyítására is alkalmasnak tartották. A zsák meleg mindig a vágyakozást jelenti, hiszen József napján nem szűnik meg a szél, ekkor fújnak igazán a „böjti szelek”.

Sándor, József, Benedek,
fagyoskodtunk eleget.
De fukarul őrzitek a meleget!
Három ravasz zsugori,
bontsátok a zsákot ki!

(Osvát Erzsébet - Mondóka)