Pálffy Miklós síremléke
A tizenöt éves háború során, 1594-ben a török sereg elfoglalta Győrt. A várvédők 61 napig ellenálltak, de Hardegg gróf a szabad elvonulás fejében feladta a várat, így őt később árulásért kivégezték.
1598-ban a Habsburg Birodalom úgy döntött, hogy Győr várát vissza kell foglalni. Pálffy Miklós a huszárjaival jelentős szerepet játszott, amikor a döntő pillanatban beavatkozott a csatába.
A pozsonyi Szent Márton-dómban nyugvó Pálffy Miklós haditette nemcsak Magyarország, hanem egész Európa szempontjából fontos győzelmet jelentett a török felett. A szinte egyenlő erők küzdelmét Pálffy úgy fordította a maguk javára, hogy huszárjait leparancsolta a lovakról és ember ember elleni küzdelemre kényszerítette őket. A király elismerését fejezte ki a győzőknek, Schwarzenberg tábornoknak és Pálffy Miklósnak, ajándékokkal és címekkel halmozta el őket, sőt érdemeiket hőskölteménybe foglalták, hadi cselekedetüket Nagy Sándoréhoz hasonlították. Pálffyt Hunyadi után a török elleni harcok második legsikeresebb hadvezérének tartották.
Pálffy Miklós Pozsony vármegye örökös főispánja lett és grófi címet kapott. A Szent Péter trónján ülő Benedek pápa bullában fejezte ki elismerését. A császár a sikeres katonát a készülő erdélyi hadjárat megtárgyalására Bécsbe rendelte. Pálffy a császárvárosban rosszul lett, és hazatérve vöröskői várába rövid időn belül, 1600. április 23-án meghalt. Tetemét Pozsonyba szállították és a dómban temették el. Síremlékét az augsburgi Caspar Menneler német szobrász készítette. A Pálffy sírbolt lejárata a templom főbejáratával azonos oldalon található.
