Modern kori lemondásaink
Mint napjainkban annyi minden, az emberek életében a böjt szerepe is alaposan megváltozott az utóbbi években. A hívőkön kívül ugyanis egyre többen döntenek úgy, hogy nem vallási, de más okok miatt bizonyos szokásaikat vagy tevékenységeiket elhagyva változtatni szeretnének az életükön. Ha másért nem, azért, hogy új erőt merítsenek a jövőre.
A bizonyos ételektől vagy a szokásainkról való lemondás hosszú történelmi háttérrel rendelkezik. A böjt szó jelentését keresve az értelmező szótár arra is rávilágít, amit talán sokszor nem is tudatosítunk: arról az ínséges időszakról van szó, amely a bőséget és a jólétet követi.
Idén február 17-re esett hamvazószerda napja, vagyis a nagyböjt kezdete, amelynek latin elnevezése (quadragesima) negyvenet jelent. Azt a negyven napot jelöli, amely hamvazószerdán kezdődik és húsvétvasárnap ér véget.
A böjt a Szentírásban sohasem öncélú, mindig a bűnbánat, a gyász, az Istenhez címzett kérés vagy pedig a nemzeti tragédiákra való emlékezés kísérőjeként jelenik meg. A böjtöt tartó ember külső jellemzői közé tartozik a bűnbánó öltözéke, a hamuszórás a fejre, az ételektől, italoktól való tartózkodás. A böjt célja az ember Isten előtti megalázkodásának a kifejezésre juttatása volt. Ugyanakkor a próféták hangsúlyozták, hogy a külső, fizikai böjt belső megújulást kell, hogy szolgáljon, és ennek a felebaráti szeretet cselekedeteiben is meg kell nyilvánulnia.
A fogyókúra természetesen nem jelent igazi böjtöt. Valódi lemondásnak sokkal inkább az életmódváltást nevezhetjük, amikor a vallási megközelítés szerint remélt belső megújulás történik, és nemcsak egy rövidtávú változás következik be. Ha ugyanis valamit kizárunk az életünkből, azzal együtt erősödik az akaraterőnk, hiszen a célra koncentrálunk, és a saját magunk megismerése sokkal fontosabbá válik.
A leggyakoribb böjtölések közé ugyan a táplálék és az ital megvonása tartozik, ám az önmegtartóztatás egyre gyakoribb például a szexuális életben is.
Ez nem feltétlenül csak az idősebb generációk és bizonyos társadalmi csoportok jellemzője. Tévhit, hogy a mai tizenévesek szexuális aktivitása általában sokkal korábban kezdődik, mint régen, hiszen egyre gyakoribb jelenség, hogy ezen a téren is jócskán a húszas éveikre tolódnak ki az első élmények. Ez a jelenség is rámutat, hogy az az önmegtartóztatást befolyásoló tényezők ismerete egy sor fontos viselkedési mintában játszik szerepet, a nyugdíjas évekre való gyűjtéstől kezdve a fizikai és a lelki egészség fenntartásáig.
A kutatók korábban azt is megvizsgálták, van-e összefüggés az önmegtartóztatás és az adott személy intelligenciája között. Egy amerikai vizsgálat érdekes következtetéseket vont le, amikor a prefrontális agykéreg működését figyelték meg a tudósok. Ezek rávilágítottak, hogy a magasabb intelligenciával rendelkező egyének jobban tudták késleltetni bizonyos vágyaik kielégítését, egyszerűbben fogalmazva hatékonyabban tudtak önmegtartóztatást gyakorolni. Ebből arra következtethetünk, hogy a szellemi szintnek jelentős szerepe van az önuralom és az életünk minősége terén.
A szakemberek ugyanakkor – mint annyi más területen –, ezen a téren sem ajánlják a korábbi szokások teljes és gyors elvetését. Ugyanakkor bizonyos esetekben, amikor a függőség már kialakult, a gyógymódot éppen a teljes absztinencia jelentheti. Ha például a dohányzás vagy éppen az internetezés rabjai vagyunk, viszont szeretnénk „böjtölni”, csak a lassúbb, folyamatos megvonás lehet hatékony és ajánlott.
A modern kor ezzel együtt számos új függőséget alakít ki. A fiatalok jelentős része már képtelen elszakadni a mobiljától, de a középgeneráció tagjai közül is egyre többen a telefonjukon keresztül élik meg a mindennapokat. A világjárvány okozta elzártság pedig tovább erősítette ezt a tendenciát.
A világhálón való időtöltésről való lemondás ugyanolyan hasznos lehet, mint a hús vagy éppen az alkoholos italok fogyasztásának a lecsökkentése. Az elhízás és az alkohol mellett napjainkban vélhetően éppen az internet okozta függőségek jelentik a legnagyobb kihívást, és egyre többen állítják, hogy az internethez kötődő szenvedélyek sokkal komolyabb gondot fognak jelenteni az elkövetkező évtizedekben a társadalom számára, mint az alapszükségleteinkhez köthető kihívások.
A jövő majd megmutatja, hogy az individualizmus elhatalmasodásával egyidőben képesek leszünk-e elfogadni, hogy a lemondás nem csupán kényszer hatására következhet be, hanem a saját döntéseink egyik legnagyobb lehetősége. Maga az önmegtartóztatás ugyan nem hangzik túl divatosan (vagy ahogy manapság fogalmaznak, nem eléggé szexi), de önmagunkat éppen a gyengeségeinken keresztül tudjuk a legmélyebben megismerni. A böjt pedig éppen abban segít, hogy megvonjunk magunktól azt, ami nélkül ugyan teljes életet tudnánk élni, de egyelőre erre még nem vagyunk képesek.
Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2021/11-es számában.
