Mitsubishi L200: Egy egzotikus változat

Nos, a Mitsubishi ezúttal kivételt tett: piacra dobta az L200-as egy rendkívül attraktív változatát, amelyet egzotikus külseje alapján minimum egy „show car”-nak könyvelhetnénk el. Itt viszont többről van szó; hogy miről, arról egyhetes tesztünk alapján számolhatunk be.

Az ilyen autók külsején általában nincs sok elemeznivaló: a funkcionalitásból eredően minden márkánál tök egyformák. Illetve van egy kivétel: éppen a Mitsubishi L200. Mert itt a dizájnőrök igenis hozzá mertek nyúlni a szögletes formákhoz, és megalkottak egy áramvonalas, személyautós, szép oldalüvegezésű kabint, amelynek tényleg nincs párja a kategóriában. Na meg egy attraktív frontrészt, óriási öblökkel és háromemeletes lámpasorral.

A Power Performance kivitel többletei pedig – csak rá kell nézni. Fekete műanyag kerékjáratok, lámpakeretek, tetősínek és csomagtartófedél, a szélvédő felett pedig a sínek keresztlécébe beépített LED-lámpasor; ez már a fényforrások negyedik szintje… Mindezek együtt elképesztően impozáns látvánnyá állnak össze, megfejelve az öles feliratokkal és az autó harci színeivel. 

Az egzotikus autó szereltsége a legdrágább, Instyle nevű civil változatéból építkezik. Ez azt jelenti, hogy a lejjebb is standard tolatókamerán, eső- és fényszenzoron, fényszórómosókon, kétfunkciós tempomaton és automata légkondin kívül LED-fényszórókat, ugyancsak LED-es menetfényeket, elöl fűthető bőrüléseket és Start/Stop nyomógombot kínál, az automata klíma pedig kétzónás. (Természetesen a 2022-es modellévről beszélünk.) A tér elöl-hátul hatalmas, a bőrülések szélesek és kényelmesek, a hátsó kanapénak kihajtható középső kartámlája van, lásd a megfelelő ábrát. Az enteriőr legattraktívabb cucca, azonban vitán felül a Kufatec cég hanggenerátora volt. Ez a hozzátartozó speciális kipufogón keresztül a V6/V8-as motorok hangját képes imitálni, főleg indításkor, induláskor és kemény gázadáskor.

Külön bónusz, hogy a rendszer telefonnal is hangolható. Az eredmény: a járókelők nemcsak a tesztautó külsejét bámulták meg az egy hét során, hanem a hangjára is felkapták a fejüket… Aztán volt még elöl-hátul 2 USB-bemenet (a hátsók csak töltésre), sőt még HDMI-csatlakozó is.

Ami pedig a kabin mögötti részt illeti, egy ilyen felspécizett verda nyilván nem szaladgálhat nyitott és csupasz bádogplatóval, mint holmi teherautó. Az alap persze itt is az, de kapott egy komplett plasztik bélést, az aljába egy strapabíró gumiszőnyeget, a tetejére pedig egy fedőszettet, alumínium redőnnyel, keresztrudakkal és külön bukókerettel… 

A tesztautót ebben a flancos kivitelben is a polgári változatokból ismert 2,3 literes dízelmotor hajtja, de az L200+ tuningcsomaggal felpiszkálva. Ez 150 helyett 173 lóerőt és 400 helyett 502 Nm-es nyomatékot jelent; ekkora többletet már jócskán megérezni. A hatfokozatú automata váltó picit töprengős fajta, de még messze nem zavaró mértékben. A hajtáslánc többi eleme pedig – a kategóriára jellemzően – KIVÉTEL NÉLKÜL a minél jobb terepbírást szolgálja. Tételesen: a felezőt is tartalmazó 4WD Super Select-II összkerékhajtás, a hátsó difizár, a dombsegéd, a lejtmenet-vezérlő és a terepmód-választó (homok, sóder, sár/hó, kövek). A két utóbbi holmi egyébként kizárólag a csúcsmodell kiváltsága. A létravázas konstrukció is sokkal leküzdhetőbbé teszi az úttalan utakat, mint az önhordó karosszéria, normális országúti vezetéskor azonban picit érezteti, hogy tulajdonképpen egy luxus munkagépet terelgetünk. Ezért cserébe viszont nincs olyan járdasziget, amely előtt meg kéne torpannunk… Ami pedig a fogyasztást illeti, az bizony, dízelmotor ide vagy amoda, jócskán 9 liter fölötti, de ebbe már némi terepezés/sztrádázás is benne foglaltatik. Ahogy például nálam a teszt 9,5 literes végeredményében…