Mit tegyen és mit ne, hogy bevonzza a szerencsét - szilveszteri és újévi hiedelmek, babonák
Ha hiszünk a néphagyományokban, nagyon meg kell gondolnunk, mit teszünk és mit nem az óév utolsó és az újesztendő első napján.
A népi kalendárium szerint szilveszter és az új év első napja szorosan összefügg, ezért a két nap szokásai, hiedelmei gyakran azonosak. Amilyen január elseje, olyan lesz az egész esztendő is – hitték eleink, s hogy az egész évi jó szerencsét biztosítsák, igyekeztek csupa kellemes dolgot cselekedni. Ezen a napon vidámsággal és bőséggel vették körül magukat, mert úgy tartották, ez hozza meg az új évre a szerencsét és a boldogságot.
Déd- és nagyszüleink még szinte kivétel nélkül hittek a babonákban, igyekeztek mindent az előírások szerint végezni, hogy elkerüljék a bajt. Az újévi babonák azon a néphiten alapszanak, hogy mindaz, amit az év első napján teszünk, az rányomja bélyegét az elkövetkezendő hónapokra, az ismétlődik egész évben. Szilveszterkor – akárcsak az év más ünnepein és jeles napjain – a szokások és hiedelmek az emberi életre, az állatállomány és a termés bőségére vonatkoztak.
Újév napján ne veszekedjünk, ne bánkódjunk, ne szomorkodjunk!
Tartózkodjunk a viszálykodástól, perpatvartól, mert különben az egész évet veszekedéssel fogjuk tölteni.
Ugyanez igaz a sírásra is, mivel azt tartják, hogy aki szilveszterkor sír, az egész évben szomorúsággal fog szembenézni.
Ne hívjunk orvost!
Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet. Sokan elsején le sem fekszenek napközben, nehogy a betegség, ágyhozkötöttség nyűgét vonják magukra.
Semmit se vigyünk ki a házból!
Közismert az a hiedelem, hogy újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, mert a hagyomány szerint „elszáll a tehén haszna”, vagyis akkor egész éven át minden kimegy onnan.
Ne adjunk, s ne kérjünk semmit köcsönt!
Tilos volt kölcsönkérni és kölcsönadni bármit, beleértve a pénzt vagy a használati tárgyakat is.
Adósságot nem szabad átvinni az új esztendőre!
Az újévet nem jó tartozással, adóssággal kezdeni, ezeket még az újév előtt ki kell egyenlíteni.
Békülés
Az újév küszöbén eleink még a haragosaikkal is kibékültek, hogy tisztán léphessenek az új esztendőbe.
Ne vásároljunk drága holmit!
Aki az első nap kiadásokba veri magát, annak bizony egész évben számolnia kell a plusz költségekkel.
Ne végezzünk házi munkát!
Ezen a két napon tilos mosni, mert elviszi a szerencsét!
Tilos teregetni, mert az „kiterítést”, halálozást jelent a családban az öregek szerint!
Ágynemű cseréje
A karácsonykor felhúzott ágyneműt egészen újév napjáig nem szabad lecserélni, ugyanis a hiedelmek szerint, aki nem így tesz, annak a családjába bekopogtat a halál.
Tilos takarítani, szemetet kivinni!
Szilveszter és újév napján tilos takarítani a hiedelem szerint, mert a söprögetéssel a szerencsét is kitessékeli az ember, ha pedig kiviszi a szemetet, vele együtt szerencséjét is a kukába dobja.
Vigyázzunk, ne legyen rendetlenség!
Vigyázzunk a tűzzel, ollóval!
Nem szerencsés dolog újév napján hagyni, hogy a tűz kialudjon, és ollót használni, mert aki ezt teszi, elvágja a szerencséjét.
Varrás, seprés, vasalás
Varrással bevarrjuk a tyúk fenekét. A seprés elviszi a szerencsét, a vasalás pedig kilapítja.
Csak olyan munkát végezzen az év utolsó napján, amit a következő évben szíve szerint a legszívesebben végezne!
Az újesztendei jósló, varázsló eljárásoknak igen fontos része volt a táplálkozás, megszabott ételek fogyasztása, illetve bizonyos ételek szigorú tiltása.
Kerülendő ételek
Csirke
Jól ismert a baromfihús evésének tilalma e napon. Ne egyen baromfit szilveszterkor, mert azok hátrafelé kaparnak, elkaparják a szerencséjét.
Pulyka
Pulykát enni is szerencsétlen dolog, mert mérget hoz a házhoz.
Hal
Halat sem ajánlatos enni, a hallal általában elúszik a szerencse, kivéve a folyók mentén élőknél, mert ott „ahány pikkely, annyi pénz”.
Ha valaki nem folyó mellett él, de mégis halat enne, akkor legalább arra figyeljen, hogy a farkánál kezdje enni, mert a hal így nem tud elúszni a szerencséjével együtt.
Rák
A rákról köztudott, hogy hátrafelé megy, így aztán aki rákot eszik, annak a dolgai az új évben rossz irányba haladnak, ha egyáltalán mozdulnak valamerre.
Szerencsehozó ételek
A jó évkezdésnek velejárói a jó italok és a bőséges étkezés.
Fogyasszon malacsültet!
Együnk lencsét!
Étkezésnél részesítsük előnyben a szemes terményeket (lencse, rizs, köles).
Szilveszterkor és január elsején is érdemes az aprópénzhez hasonló lencsét enni, ez ugyanis szerencsét és gazdagságot hoz.
Aki nem szereti a lencsét, egyen babot, rizst, vagy kölest, és a biztonság kedvéért rakjon pár szem lencsét a zsebébe, mert a sok apró mag pénzbőséget jelent az elkövetkezendő évben.
Együnk édeset!
Aki újév napján édeset eszik, annak egész éve édes lesz.
Nyújtsunk rétest!
Szegjünk kenyeret!
A régi szokások szerint a kenyér megszegésével biztosíthatjuk, hogy a családnak nem kell egész évben mellőznie a kenyeret.
Fogyasszanak gyümölcsöt az üzletasszonyok és üzletemberek!
Egy másik hiedelem szerint, ha valakinek saját üzlete van, tanácsos január 1-én valamilyen gyümölcsöt fogyasztania. Így ugyanis gyümölcsöző lehet a vállalkozása is.
Alma fogyasztása esetén számoljuk meg a magvakat: ahány mag, annyi siker üti a markunkat.
Fogyasszunk savanyú káposztát!
Aki az újév első napján savanyú káposztát fogyaszt, arra annyi boldogság és gazdagság vár, mint amilyen a káposzta sok, hosszú darabja - tartja egy Németországból származó babona.
Bőségesen lássuk el az állatokat!
Újév napján ne sajnáljuk az ételt és az italt az állatoktól, hiszen akkor egész évben gazdag lesz az ellátás.
A hagyományok szerint ha a kutyák megtömik a bendőjüket, akkor a gazdára gazdagság vár az egész évben.
Töltsük teli a konyhai tartókat!
Szerencsét hoz, ha megtöltjük a kávétartót, cukortartót, sótartót, bors tartót, lisztes edényt. Ha ezek tele vannak, egész évben bőségben élünk, de ha üresek, akkor szükséget szenvedünk ezekben a dolgokban.
Töltsük teli a kamrát, zsebeket
Szerencsepogácsa
Sok családban szokás volt szilveszter napján szerencsepogácsát sütni.
A szerencsepogácsa úgy készült, hogy a sima pogácsák egyikének közepébe érmét tettek.
A babonák szerint annak, aki megtalálja az érmét, bőséges lesz az újéve. Figyeljünk rá azonban, hogy a pogácsáknak éjfél előtt el kell fogyniuk, különben az ellenkezőjére fordul a jóslat.
Ne faljunk fel mindent szilveszterkor!
Ha nem faljuk fel az összes szilveszterre készített ételt, akkor nem szenvedünk hiányt az új évben sem. Tartalékoljunk egy kicsit!
Maradék a tányéron
Ásson el egy pénzérmét!
A babona szerint segíthet, ha az ember 31-én elás egy pénzérmét, majd 1-én kiássa azt. Így az év során mindig lehet bevétele.
Fontos az első újévi látogató
Ha ekkor rosszkedvű vendég érkezik, abban az évben sok bánat éri a ház népét.
Szerencsehozó babona az is, hogy ha újév napján férfi érkezik a házhoz, akkor az szerencsét hoz. Sajnos egy nő épp ellenkezőleg, ő ugyanis nem hozza, ellenben biztosan viszi a szerencsét.
Ha hiszünk a babonának, akkor nagy felelőtlenség egy nő részéről ezen a napon a szomszédba átmenni. Számíthatott is megrovásra, aki ezt merte tenni.
A látogatásnak azonban az állattartással kapcsolatban is volt jelentősége. Ugyanis első férfi látogató esetén hím állatszaporulatra, nő esetén nőstény állatokra számítottak a következő esztendőben.
Gonoszűző zajcsapás
Szilveszter éjjelén azért kell minél nagyobb zajt csapni, hogy elűzzük az ártó szellemeket és a betegségeket, de azért legyük tekintettel négylábú kedvenceinkre is.
A szilveszteri gonoszűző zajcsapás Erdély falvaiban is szokás volt. Magyarlapádon a serdülő fiúk kolompokkal, csengőkkel, ostorokkal, bádogdarabokkal lármáztak az éjféli harangszókor. Kicserélték az utcakapukat, a patakon át pallóként rakták, a lányos házak tetejére szalmaköteget vittek, hogy azzal jelezzék az eladó lányt. Almásmálon (egykori Szolnok-doboka vm.) éjfélkor lövöldöztek, tülköltek.
Néha epikus eredetmondákat is fűznek e szokáshoz. Hajdúszoboszlón azt mesélték, hogy az évbezáró lármázás a török háborúk idejére megy vissza. A szoboszlói asszonyok szilveszterkor összeverték a tepsiket, meghúzták a harangot, s az így keletkezett zajjal megrémítették, elűzték a törököket. Azóta is minden év utolsó estéjén hasonló zajkeltéssel búcsúznak az évtől.
Nyájfordítás
A kongózáshoz, zajcsapáshoz tartozott a nyájfordítás is, a cél az volt, hogy az állatok felébredjenek és a másik oldalukra feküdjenek, így gondolták szaporaságukat biztosítani.
Óévtemetés, éjféli éneklés
Ki kell tárni az ajtókat!
Szilveszter éjjelén pontban éjfélkor az összes ajtót ki kell tárni, hogy az óév kimehessen. Ugyanis ha nem távozik, az újév nem tud bejönni.
Mosakodás hideg vízben
Szokás volt újévkor kora reggel a kútnál mosdani, hogy egész évben frissek legyenek.
Az aranyvíz szerencsét hoz
Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, „elvitte az aranyvizet”, és egész évben szerencsés volt.
Szilveszter éjszakai álom
Azt tartja a fáma, hogy a szilveszter éjjelén látott álom beteljesedik, így nem ajánlatos a hajnalig tartó mulatozás, időt kell hagyni a jövőmondó álom eljövetelének is.
Húzzuk meg a malac farkát!
Éjfélkor divat volt meghúzni a malac farkát, hogy bőség és szerencse kísérje az újévünket. Amilyen hosszan visított a malac, olyan hosszú volt a jó hírünk a következő évben.
Távoli szerelmesek pezsgője
Egymástól távol lévő szerelmesek a pezsgőnyitás után loccsantsanak ki egy kis nedűt a földre, így biztosan együtt maradnak. Ez azért is hasznos, mert a kiöntött pezsgő azt szimbolizálja, hogy „dől a lé”, tehát sok pénz áll a házhoz.
Szilveszteri kántálás
Szokás volt a szilveszteri kántálás. A felnőttek, legények körében élő hagyományból a két világháború között már a gyerekek s végül a cigányok adománykérő szokása lett. A szilveszteri kántálást másnap az újévköszöntés követte.
Tüzeskerék-engedés
Vénlánycsúfolás
A vénlánycsúfolás is része volt a csínyeknek. A legények szalmabábut állítottak azoknál a házaknál, ahol idősebb lány lakott, vagy felmásztak a háztetőre, és ott helyezték el a szalmát. Amennyiben a gazda szemfüles volt és észrevette a legényeket, elvitte a létrát, és csak másnap reggel hozta vissza, a legények pedig büntetésül egész éjjel a tetőn virrasztottak.
Férjjóslás
Főleg a lányok agyaltak ki sok praktikát, hogy megtudják jövendőbelijük nevét, vagy kilétét. Ilyen szokás volt, hogy a lányok férfinadrágot tettek a párnájuk alá, s ekkor megálmodták, ki lesz a párjuk.
Egyes helyeken a kocsonya elfogyasztása után a lányok mindegyike kiválasztott egy csontot, kitette az udvarra, és akiét a kutya elvitte az éjszaka, úgy hitték, az még abban az esztendőben férjhez megy.
Gombócfőzés
Eladósorban lévő lányok közkedvelt foglalatossága volt ilyenkor a gombócfőzés. Az óév és az újév éjjelén házilag gyúrt 13 gombócokból tizenkettőbe egy-egy férfinevet tartalmazó kis papírcetlit tettek a lehetséges jövendőbelik nevével, és amelyik gombóc először feljött a víz tetejére, az rejtette a leendő férj nevét. Ha a gombóc üres volt, abban az évben a lány nem számíthatott komoly kérőre.
Ha a gombócos trükkel nem jutottunk eredményre, más módon is megtudhatjuk, ki lesz az életünk párja. Csupán annyit kell tennünk, hogy egy tükröt és egy fésűt teszünk a párnánk alá - akiről ezután álmodunk, az lesz a jövendőbelink.
A bukovinai magyarok úgy vélték, hogy újév reggelén amilyen nevezetű férfit látnak először, olyan nevezetű lesz a férjük.
Szilveszteri ólomöntés
Szokás az ólomöntés, vagy – ez az egészségre kevésbé veszélyes, ám ugyanolyan hatékony módszer – a faggyúöntés, gyertyaöntés. Az egyiknél ólmot olvasztanak, a másiknál gyertyafaggyút, vagy viaszt. Mindkét eljárás azonos. A felmelegített anyagot hideg vízbe öntik, és megnézik, milyen alakot vett fel. Az alakok formák jellegzetességei utalnak a jövendőre, a formák egymásutánisága az időben előre haladó eseményeket vetíti előre.
Ha nem tudunk ólmot önteni, szilveszter éjszaka próbálkozhatunk nyers tojással, amit forrásban levő vízbe kell önteni. A jövőt a csorgatott tojás sárgája alakjából tudjuk kihámozni.
Disznóröfögés
A házassági jövendöléssel kapcsolatos másik rítusba a család hízódisznóját, disznóit vonták be: az eladósorban lévő lányok megkopogtatták vagy megrúgták a disznóólat. Ha a háztáji röfögéssel válaszolt, az azt jelentette, hogy az új esztendőben a hajadonnak bekötik a fejét, azaz férjhez megy.
Csókváltás
A szerelmesek, házasulandók ha megkenik ajkukat mézzel, és éjfélkor úgy váltanak csókot, akkor édes és hosszú lesz a szerelmük, házasságuk.
Egyes vidékeken a gyermekek száját is mézzel kenték meg ezen a napon, hogy édes beszédű, kedves emberré váljon, hogy sok édességet ehessen az esztendőben, na meg persze a praktikus paraszti ész nem hagyta figyelmen kívül, hogy ez a módszer a száj kicserepesedése ellen is kitűnő.
Kakasles
Aki a kakast újév hajnalán meglesi, amikor elsőt kukorékol, abból az irányból várhatja a szerelmét, amerre a kakas nézett.
Sok háznál mandulaszemet vagy más apróságot főztek a lencsefőzelékbe, és az a leányzó vagy legény, aki ezt megtalálta, a babona szerint férjhez ment, vagy megnősült a következő esztendőben.
Haláljóslás
Szilvesztert alkalmas időnek tartották a haláljóslásra. Jósoltak véletlenből: „Aki hálaadásról hazamenet elesett az úton, meghalt még abban az évben” – hitték Jászdózsán .
A Dunántúl egyes részein úgynevezett tollaspogácsát sütöttek: a pogácsák közül előre kijelölték, melyik családtaghoz tartoznak, és egy-egy tollat szúrtak beléjük, majd a tollak sütés alatti sorsából következtettek az emberek sorsára. Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő tollaspogácsa-sütést.
Éjfélkor az első óraütéskor elfújták a gyertyát, és csak az utolsó óraütéskor gyújtották meg újra. Aki ilyenkor hátra nézve nem látta meg a saját árnyékát, az bizony megrendelhette a koporsóját.
Fokhagyma-kalendárium
Régen fokhagyma-kalendáriumot készítettek az időjárás megismeréséhez.
Tizenkét gerezd fokhagymába sót tettek. Minden gerezd egy hónapnak felelt meg. Ha a hagyma egy-egy gerezdje reggelre átnedvesedett, arra hónapra sok esőt, havat vártak.
Időjóslás
A legtöbb babona az időjóslással volt kapcsolatos. Akkoriban rengeteg ember megélhetését a föld jelentette. Az életük függött attól, hogy milyen termés várható a következő évben.
A néphit szerint a szilveszteri időjárás is a várható termésről árulkodik.
Úgy hitték, ha az év utolsó éjjelén eső esik, az új esztendő első reggele pedig verőfényes, nem várható jó termés.
Ha viszont az időjárás szilveszter éjjel és január első napján egyforma, bő termés várható.
Ha az újév első napján sütött a nap, akkor a hiedelmek szerint egész évben szép időre lehetett számítani.
A szilveszteri északi szél hideget, a déli szél enyhe telet jelez. Ha csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha piros a hajnal, szeles lesz az esztendő.
„Ha az esztendő utolsó napján szíp, tiszta üdő volt, eszt monták: Szilveszter vígezte jól nekünk az üdőt, várhatunk jövőre boldog újesztendőt!” – tartották Berettyóújfalun.
