Miért jó szaunázni?

• ,,És mi a helyzet a szaunával?
• A mivel, kérem?
• Ilyen kis fabódé, ahol a melegben lehet üldögélni.
• Meztelenül.
• Miért nem ezzel kezdte? Az udvar végén jobbra. Itt mifelénk elég, ha letolja a gatyáját.”

Hangzik el a híres párbeszéd a Magyar vándor (2004) című remekbe szabott film egyik jelenetében, amikor a viking forma vendégek kérdezgetik a fogadó portását a jól bevált szaunáról. Sajnos a portás félreérti őket, így egy kissé máshová küldi a vendégeket.

Ez a vicces jelenet is utal arra, hogy már a régebbi korok emberei is ismerték a szauna jótékony hatásait, ezért bátran használták a fabódékat, amelyekben a kelleténél nagyobb hőfok uralkodott. A szauna története már több ezer éves múltra tekint vissza, és leginkább az északi népekhez és kultúrákhoz köthető.

A szauna valójában egy olyan helyiség (vagy külön kis faház), amelyben a hőmérséklet 70°C-tól egészen 100°C-ig terjedhet. A tradicionális finn szaunákban általában száraz gőzt alkalmaznak, amelyek körülbelül 10-20%-os páratartalommal bírnak. A török szaunák ezzel szemben magasabb páratartalommal is rendelkezhetnek, és nem utolsó sorban ott vannak még a gőzkabinok.

A szaunában lévő hő hatására az emberi test hőmérséklete emelkedik, ezáltal bőrünk a vérerek kitágulásával – bőrpírral – és intenzívebb vagy kevésbé erőteljesebb izzadással reagál erre a folyamatra. Testünk így próbálja elérni, hogy belső hőmérsékletünk 37,5°C maradjon.

Ha sok időt töltünk a szaunában – egyhuzamban mondjuk 8-12 percet, vagy első használóként 4-8 percet – a bőr hőmérséklete is felszökik 30°C-ról 40°C-ra, ezzel párhuzamosan szervezetünkben is 38-38,5°C-ra emelkedik a hőmérséklet.

Ennek a rövid ideig tartó hőmérséklet-emelkedésnek pedig rendkívül pozitív hatásai vannak a keringési rendszerünkre és a szívrendszerre is, többek között: részben edzi a vérereket, valamint vérnyomáscsökkentő hatását is megfigyelhetjük (főleg, akik magasvérnyomás-betegségben szenvednek). A szaunázás hosszútávon javíthatja a szívkoszorúerek keringését is. A téli időszakban mindinkább többen szaunáznak, ugyanis a heti rendszeres szauna használattal az immunrendszer is erősíthető, így a légúti fertőzéseket is könnyebben verjük vissza. Emellett fokozza az anyagcserét; az izzadás elősegíti a méreg-és salakanyagok kiürítését. Nem utolsó sorban a bőrt is tisztítja és támogatja a sejtképződést.

A szauna használatának is fontos alapszabályai vannak.

1. Ne igyunk folyadékot szaunázás közben! Előtte és utána lehet (vizet!), de közben nem tanácsos. Ha ugyanis a test hűtését szolgáló izzadáshoz szükséges folyadékelvonás a bélrendszerből lehetővé válik, elmarad a méregtelenítés.
2. Étkezés után 1-1,5 órával később használjuk a szaunát! Ha ugyanis tele hassal szaunázunk nem bírunk sokáig a melegben tartózkodni, így kevesebb méreganyag távozik szervezetünkből. Ám üres hassal se használjuk a szaunát, mivel a benti melegben könnyen leesik a vércukorszint és rosszul lesz az ember.
3. Fontos, hogy tiszta legyen a bőrünk, mielőtt szaunázni megyünk! Ha testápolót használtunk, mosakodjunk meg és töröljük szárazra testünket. A nedves bőr nehezebben kezd izzadni, így a méregtelenítés is lassabban indul be. Két szaunázás között nagyon ajánlott hideg vízzel lezuhanyozni! Aki nincsen hozzászokva, elsőre kellemetlenül érintheti, de ez az eljárás összehúzza az ereket, így javul a keringési rendszer működése, s a bőr is rugalmasabbá válik a hideg-meleg váltástól.
4. A szaunába nem való a papucs (főleg a hőre lágyuló és a műanyagból készült), mert a melegben mérgező gázok szabadulhatnak fel, ezzel pedig csak ártunk a saját és mások egészségének.

Véleményem szerint manapság már sokan ismerik a szauna jótékony hatásait. Ám nemcsak a testet, hanem a lelket is egyaránt melengeti, hiszen nincs is annál nagyszerűbb, ha egy fárasztó, lóti-futi nap után az ember egy órácskára beül a forró kabinba és ellazulva tér vissza a mindennapi kerékvágásba. A szauna használatát a súlyos szív-és légzőrendszeri betegséggel rendelkezők először mindenképpen konzultálják le kezelőorvosukkal! Akinek azonban nincsen tartósabb és/vagy egyéb súlyos betegsége saját belátása szerint vághat bele ebbe a nem mindennapi kalandba.

Számomra a szaunázás egyfajta önismereti tevékenység, mennyit bírok, és hogyan. A legjobb, ha az ember egyszál lepedőben ül be és tudatosan használja ki a szauna hatásait. Mélyen szívjuk be (egészen a tüdőnkbe) a gőzt, és a szájunkon fújjuk ki, ezáltal felveszünk egy bizonyos ritmust, amelyhez tartjuk magunkat. Keressük meg a legkényelmesebb pozíciót, amelyben el tudunk lazulni (valamelyik szaunában feküdni is lehet, ha éppen nincsenek túl sokan). A finn szauna kabinjában általában két szinten lehet ülni, nyilvánvaló, hogy a magasabb fokon melegebb is van. Aki bírja a strapát, használja ki! Ha olyan helyen vagyunk, ahol többféle verzió található (pl. finn, infra- vagy gőzkabin), váltakozva használjuk azokat.

Persze, sokan alapból nem bírják belélegezni a meleg gőzt, sőt, aki dohányzik, eleve nehezebben bírja a szaunázást. Ezért aztán nem is kell túlzásba vinni, még azoknak sem, akik napi szinten használják a szauna kabinokat.  

Nem csak egyfajta (finn) szauna létezik, s természetesen minden típusnak megvan a maga pozitív hatása a szervezetre. Hazánkban a finn szauna használata talán az egyik legelterjedtebb.

Ismerünk fatüzelésű, elektromos, füstös szaunát, infra, relax, bio és vénusz szaunát is, de ott van még az aroma/gyógynövényes kabin (különféle illatokkal), a fényterápiás szauna, valamint a hangterápiás is idetartozik.