Megsokszorozhatjuk agyunk kapacitását
Az agy sokkal több információt képes tárolni, mint azt korábban gondolták. Egy új tanulmány eredményei segíthetnek a tudósoknak megérteni azt, hogyan képes az ember elsajátítani a tudást, vagyis hogyan tud effektíven tanulni. Vajon mi is képesek vagyunk kialakítani olyan tanulási mechanizmusokat, amelyek megnövelhetik agykapacitásunkat?
Az agy memóriakapacitását bitekben mérik, hasonlóan a számítógépekéhez. A bit (b) az információ alapegysége, és két logikai érték egyikének formáját ölti (például igaz vagy hamis, egy vagy nulla, be vagy ki). A tárolható bitek száma az agysejtek (szinapszisok) közötti kapcsolatoktól függ.
Az emberi agy több mint száz billió kapcsolatot tartalmaz a neuronok között. A köztük lévő kötelék kémiai üzeneteket hordoz, biztosítva az információ áramlását.
Az öregedés és a neurológiai betegségek (például az Alzheimer-kór) azonban gyengítik a szinapszisokat, és az agy elveszíti információtárolási és visszahívási képességét.
A szinapszisok vastagságának mérése lehetővé teszi a tudósok számára a fizikai jellemzőik mérését is. A neuronok néha két vagy több szinapszison keresztül is küldenek üzenetet, ez a folyamat teszi elvégezhető a szinaptikus plaszticitás pontos mérését. Ez az eljárás korábban problémás volt, akárcsak az egyes szinapszisok által tárolható információmennyiség mérése is.
Ehhez kapcsolódó legújabb tanulmányban a tudósok információelméletet alkalmaztak. Ez a teória egy matematikai eljárást foglal magába, amely által a rendszeren áthaladó információ mennyiségégének számszerűsítése kapható meg. Ezzel egyidejűleg meghatározható a szinapszisok által továbbítható maximális információmennyiség is, valamint egyúttal figyelembe lehet venni az agy "háttérzaját".
További kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megerősíthessék az egész agyra vonatkozóan a vizsgálati eredmények érvényességét. A kutatók szerint az eljárás azonban a jövőben felhasználható lesz. Például alkalmazhatják majd az agy egy adott területén bekövetkezett változások nyomon követésére is. Ezek a változások többnyire valamilyen neurológiai betegség előrehaladtával jöhetnek létre.
