Megoldódhat a medvekérdés az idei évben?
Az emberek és a medvék közötti konfliktus Szlovákiában már több éve problémát jelent, melyre ezidáig sem sikerült érdemi megoldást találni. De vajon 2025-ben sikerülhet előrelépést elérni ezen a téren, vagy csupán maradunk az ígéretek és az ideiglenes megoldások szintjén?
A medvék és az emberek több évtizeden keresztül békében éltek egymás mellett, az utóbbi években azonban rendkívüli mértékben elszaporodtak ezek a ragadozók, mely egyre gyakrabban vezet konfliktushoz. Sajnos a tavalyi év sem múlt el halálos medvetámadás nélkül, a legutóbbi ilyen eset tavaly októberben történt, mikor Hibbe közelében egy gombászó férfira támadt egy medve, aki nem éle túl az esetet.
De ezen kívül még több tucat medvetámadás történt, hosszú is lenne ezeket egytől egyig felsorolni. Amit ki lehet jelenteni, hogy Szlovákiában nem kezelik jól ezt a helyzetet, ezzel kapcsolatban már a medvékkel és más, nagy testű ragadozókkal foglalkozó nemzetközi szakértők is aggodalmukat fejezték ki.
A két szervezet ugyan elismeri, hogy a támadások lakott területek közelében történtek, ennek ellenére helytelennek találják a szlovákiai medvekezelési intézkedéseket, szerintük ugyanis ezen intézkedéseket tudományos kutatásra kellene helyezni. Itt valószínűleg arra gondolhattak, hogy nem a medvék kilövése a helyes és hosszú távú megoldás.
A tavalyi évben augusztus elejéig Szlovákiában 41 problémásnak titulált medvét lőttek ki, ami ahhoz viszonyítva, hogy az országban több mint 1300 medve él, nem számít túl soknak.
A problémás egyed alatt elsősorban a sérült, vagy az agresszív hím medvékre gondolnak. Hiába tanácsolják a szakértők, hogy miként viselkedjünk, ha egy medvével találjuk szembe magunkat, az éles szituációkban ez nem olyan egyszerű. Ezért is kellene olyan intézkedéseket hozni, melyekkel minimálisra csökkenthetnék az emberek és a medvék közötti attrocitásokat. Tomáš Taraba, környezetvédelmi miniszter valószínűleg az idei évben sem fog lazsálni, folytatja a medvék elleni harcot.
Taraba szerint azért lennének hasznosak a mesterséges intelligenciával felszerelt eszközök, hiszen amellett, hogy azonosítanák, milyen medvéről van szó, azt is meg tudnák állapítani, hogy korábban megszámolták-e már. Persze a szaktárca vezetője is azt hangsúlyozta, hogy elsősorban az embereknek kell megtanulniuk, hogy miként viselkedjenek egy ilyen szituációban, ezzel kapcsolatban már fentebb kifejtettem a véleményemet.
Azt mondani sem kell, hogy farkasból jóval kevesebb van az országban, mint medvéből, illetve ember és farkas közötti konfliktusról is rendkívül ritkán hallani, ennek ellenére a környezetvédelmi tárca 2025. január 1-től engedélyezte bizonyos mennyiségű farkas kilövését. A döntést elsősorban azzal indokolták, hogy a farkasok nagy kárt okoztak a juh és szarvasmarha állományban, a hegyvidéki gazdák panaszkodtak az elszaporodó és agresszív farkasokra.
A ragadozók kilövésére vonatkozó szabály egyébként nagyjából 3-4 évente változik, 2019-ben 35 farkas kilövésére adtak engedélyt, 2021-ben betiltották a vadászatukat, hogy három évvel később újfent 74 egyed kilövését engedélyezzék.
A tavaly meghozott döntés persze nem aratott osztatlan sikert, a természetvédők szerint ugyanis így az ország pár hónap leforgása alatt elveszthetné a farkasállományának 12-24 százalékát, melynek visszafordíthatatlan következményei lennének.
Ezzel egyet lehet érteni, a statisztikák szerint ugyanis a vadon élő patás állatok által okozott károk a mezőgazdaságban éves szinten akár a 20 millió eurót is elérhetik, ami tízszer több mint a farkasok által okozott károk.
Amennyiben több tucat farkast likvidálnak, elszaporodhatnak a patás állatok, melyek még nagyobb károkat okozhatnak a mezőgazdaságban. Ezért nem tartom helyes döntésnek a szaktárca által elfogadott döntést, akiknek a farkasok kilövése helyett a medvekérdéssel kellene inkább foglalkozniuk, és abban érdemi megoldást találni.
