Már a dinoszauruszok is szenvedtek a tetvektől

A tudósok a Nature Communications eheti számában publikálták kutatásuk eredményeit.

Két burmai borostyánkőben a tudósok tíz rovart találtak a megkövesedett tollakon, amelyeket a paraziták láthatóan megrongáltak, úgy tűnt, mintha megették volna.

A borostyán kitűnően megőrizte az egykor benne ragadt élőlényeket,

„annyira jól, hogy szinte olyan, mintha ma élnének” - közölte Chungkun Shih paleontológus, a tanulmány társszerzője, a pekingi Capital Normal Egyetem és a washingtoni Nemzeti Természettudományi Múzeum kutatója.

A kutatók korábban már találtak rá bizonyítékot, hogy a dinoszauruszokat vérszívó kullancsok, bolhák és más élősködők gyötörték, ám a mostani felfedezés 55 millió évvel korábbra tolja vissza a tetvek legkorábbi megjelenését.

Shih és kollégái a tetűre hasonlító parazitáknak a Mesophthirus engeli nevet adták.

Mint mondták,

meglepte őket, hogy a megkövesedett maradványokban talált paraziták sokkal kisebbek voltak, mint mai rokonaik.

„A megkövesedett bolhákkal kapcsolatos tanulmányaink alapján arra gondoltunk, hogy ha tetveket keresünk, azoknak nagyobbnak kell lenniük a ma ismert tetveknél, de kiderült, hogy éppenséggel nagyon aprók. Ez megmagyarázza, hogy a kompressziós kőzetekben miért nem találtunk egyetlen tetűt sem” - fejtette ki a tudós, hozzátéve, hogy apró mivoltuk miatt tartott olyan sokáig, amíg felfedezték őket.

A tudósok szerint a parazitának a krétakor közepéről származó fosszíliában való megjelenésére van magyarázat. Éppen ebben az időszakban kezdődött el ugyanis a madarak és a tollas dinoszauruszok gyors diverzifikációja.

Az ősi élősködők és gazdaállataik kapcsolatának tanulmányozásával arról is többet lehet megtudni, hogyan fejlődtek ki a mai kártevők. „Az emberiség történelméből ismerjük, hogy a bolha okozta a fekete halált, a pestist, és egészen napjainkig gyötörnek bennünket a vérszívó vagy csípős élősködők” - mutatott rá Shih.