Kia Stonic 1.0 T-GDi Gold: Arculatváltás

A kozmetikázások egyértelműen pengésebbé tették a kis crossovert, lásd például a sarkos hátsó oldalablakokat, az erősen megdöntött, keskeny hátsó szélvédőt, vagy a ködlámpaházak nyilazott betéteit. Emellett olyan hozadékai is voltak, mint az elülső-hátsó LED-es fényforrások. Igaz, ezek csak a legmagasabb GT Line szinten elérhetők; Gold szereltségű tesztautónkon csupán a nappali fények voltak ilyenek. A frissítés hozadékaként új színek is megjelentek a kínálatban; a tesztkocsi Sporty Blue metálfényezése is ezek egyike volt, esetünkben fekete tetővel kombinálva (+ 890 €). Jól mutatnak még a karosszéria alól kifutó alvázvédő lemezek, főleg hogy a hátsót kissé diffúzorosra formálták. Végezetül még annyit, hogy a Stonic ezen a szereltségi szinten 16 hüvelykes könnyűfém keréktárcsákon áll (rajtuk 195/55-ös gumikkal), és crossoverről  lévén szó, körkörös alsó műanyagozása is magától értetődő.  

…egyértelműen a nyolchüvelykes központi kijelző a legnagyobb újdonság, amelyet egy az egyben – tehát az információs rendszer felépítésével együtt – a nagytestvér Sorentóból emeltek át. Akár hangulatképek is lehívhatók rajta, a hozzájuk illő zenével, lásd a megfelelő ábrákat. Az óracsoport közepén egy további 4,2 colos minimonitort találunk, amely a fedélzeti számítógép, valamint a vezetéstámogató rendszerek adatait jeleníti meg. A szereltség már e szinten is igen gazdag: koccanásgátló, fáradtságfigyelő, kétfunkciós tempomat, tolatókamera, automata fényszóró-átkapcsolás, fűthető elülső ülések és volán, kézi légkondi. Tesztautónk navigációs rendszere már egy automata légkondit, esőszenzort és füstüveg hátsó ablakokat is tartalmazó csomag részét képezte (990 €). Itt külön dicséretet érdemel a klímapult, klasszikus tekerentyűivel és jól olvasható nyomógombjaival. A térkínálat pedig a kategória átlaga, de ehhez képest meglepően szélesek, ergo kényelmesek az ülések (mármint ha hátul csak ketten utaznak). Ami viszont a koffert illeti, az autó az osztályelsők egyike, a maga 332, illetve defektjavító szettel 352 literjével.

A frissített Stonic 3 motorral kapható: 1.2 DPi (benzines szívó, 84 LE), 1.0 T-GDi (100) és 1.0 T-GDi MHEV, tehát lágy hibrides változat (120). Tesztkocsink erőforrása a középső volt, a már említett hatgangos kézi váltóval párosítva. Átvitt értelemben is arany középútnak nevezhető az 1,2 tonna önsúlyú autóhoz, és külön ki kell emelnünk hihetetlen rugalmasságát, lásd a műszaki adatokat. Hangja persze tipikusan „háromhengeres”, de legalább MOTORHANG…  Fogyasztását több szakaszon is sikerült 6 liter alatt tartanom a teszt során, de a sztrádázást/nagyvárosi forgalmat is tartalmazó 6,2 liter szintén messzemenően elfogadható eredmény.  A végén pedig még egy piros pont jár a futómű hangolásáért: finoman nyeli el az útegyenetlenségeket, könnyebb terepen és rossz messzemenően elfogadható városi utakon egyaránt kitűnően viselkedett!!!

Vas Gyula