Két üstökös is látható lesz a következő hetekben
Az elkövetkező hetekben akár szabad szemmel is látható lesz a Földet megközelítő két üstökös.
Az egyiket csak az idén január 3-án fedezte fel Greg J. Leonard, az arizonai Hold- és Bolygókutató Laboratórium tudományos főmunkatársa a Mount Lemmon Obszervatórium 1,5 méteres reflektorával (tükrös távcsövével), és ennek köszönhetően ő lett a névadója is.
A Leonard üstökös a Naprendszer pereméről, az ún. Oort-féle üstökösfelhőből érkezett és keringési idejét 70 ezer évre becsülik, de könnyen megeshet, hogy miután jövő év januárjában ismét távolodni kezd a Naptól egy hiperbola pályán végleg elhagyja a Naprendszert.
A számítások szerint 2021. december 12-én kerül földközelbe (ez mintegy 35 millió km-re lesz). Akkor sajnos nehezen lesz megfigyelhető szabad szemmel, de jövő év janurjától ismét jobban szemügyre vehető lesz majd. Jelenleg, bár még messzebb van tőlünk jobban megfigyelhető, de binokulárral a tiszta éjszakai égbolton minden bizonnyal megtalálható.
A Leonard-üstökös 2021. december 18-án alig 4,2 millió kilométerre közelíti meg a Vénusz bolygót, és bár nem fog összeütközni vele, porcsóvája akár súrolhatja is bolygószomszédunkat, aminek eredményekét elvileg meteoritesőt láthatna egy megfigyelő a Vénusz felszínén.
A Leonard-üstökös elvileg az egyik leglátványosabb objektum lehet a következő napokban-hetekben, de előfordulhat - ahogy az már többször is megtörtént -, hogy valamilyen okból szétesik és ekkor teljesen láthatatlanná válik. Remélhetőleg ez most nem következik be.
Az üstökös a Naptól távolodva már inkább a déli féltekén lesz követhető.
A másik közeledő üstökös úgymond jó ismerőse a csillagászoknak, hiszen az 1969-ben felfedezett 67/P Csurjumov-Geraszimenko-üstökösről van szó, amelynek keringési ideje (jelenleg) 6,45 év. Tulajdonképpen egy kettős objektumról van szó, mintha két égitest tapadt volna össze. Ez az égitest 1840 előtt teljesen megfigyelhetetlen lett volna nagy perihéliumtávolsága miatt. Időközben azonban a Jupiter két alkalommal is "módosította" a pályáját és jelenleg 1,28 Csillagászati Egységnyi távolságban kering a Nap körül. Erre az üstökösre 2014. november 12-én leszállt a Rosetta űrszonda Philae modulja, de sajnos valami hiba folytán nem a terveknek megfelelő módon, így onnan már nem tudott értékelhető adatokat továbbítani, 2016-ban pedig az üzemanyagát elfogyasztott Rosetta is becsapódott az üstökösbe. Ugyanakkor az objektum felé közeledve az űrszonda remek felvételeket továbbított a Földre, így nagyon sok részletet tudtak a csillagászok megfigyelni.
Közép-Európából egészen az év végéig az üstökös jól megfigyelhető lesz az alkonyat utáni egy-másfél óra kivételével.
