Karácsonyi szerelmi babonák és népi megfigyelések
Számos, ma már sokszor elfeledett hiedelem, népi megfigyelés fűződik karácsony ünnepéhez.
A karácsonyi hiedelemvilágban is nagy szerepe van a szerelmi jóslásoknak, babonáknak. A fiatal lányok kíváncsiságát leginkább a férjhez menési szándékuk irányította.
A harang kötelének szála
A hajadon lányok a hajnali misére hívó harangozásra ellopakodtak, mert a hiedelem szerint az ilyenkor megszólaló harang köteléből, ha három szálat letéptek és a hajukba font szalaggal együtt viselték, akkor farsangra sok udvarlót szerezhettek.
Mákos tészta
A hagyományok a tészták esetében majdnem mindig szerelmi jóslások voltak.
Úgy tartották, hogy a karácsonyi vacsoránál, ha a fiatal lány lekapja a család egyik férfitagja villájáról az első falat mákos tésztát és kiszalad vele a ház elé, olyan nevű lesz a férje, amilyen nevű férfi először a ház felé jár. A tésztafélék közé tartozott a kenyér, a fonott kalács, a pogácsa és a perec is.
Mák
Úgy hitték, aki karácsony napján mákot darál, az nagyon hamar fog férjet találni magának. A mákszemek nemcsak a közelgő férfira, de egyben a termékenységre is biztosítékok voltak.
Mézet harangozáskor
A néphit szerint az a lány lesz szerencsés hamarosan a szerelemben, vagyis az megy férjhez rövid időn belül, aki éppen mézet eszik, amikor harangoznak az éjféli misére.
Úgy vélekedtek, hogy az így megédesített nyelvükkel férjet édesgethetnek magukhoz.
Szenteltvíz
Az Ipoly menti falvakban az eladósorba jutott lányok szenteltvizet vettek a szájukba az éjféli mise után, s otthon azzal mosták le az arcukat, de nem törölték meg, hogy álmukban majd a leendő vőlegény törölje le.
Köles, kukorica, tökmag
Örményházán mákos tésztát dobtak a szenteltvíztartóba.
Mezítláb a ház körül
Aki szerette volna megtudni, hogy ki lesz a férje, annak az éjféli misére hívó harangszó alatt a szobában befelé kellett söpörnie, az asztalt megteríteni tányérral és evőeszközzel, majd egy szál ingben, mezítláb körbe kellett járnia a házat, melynek ablakán ha benézett a szobába, akkor megláthatta a jövendőbelijét.
Kutyaugatás
A férj érkezését szerették volna kikövetkeztetni a lányok a kutyák ugatásából is.
Egy régi szokás szerint, a lányoknak vacsora után ki kell menniük a házból, és amerről az első kutyaugatást meghallják, onnan fog származni a férjük. Ugyanebből az irányból várták a leendő kérő várva várt érkezését is.
Kakas kukorékolás, tyúk kotkodálás
Úgy tartották, az a lány, aki egy kakast hall kukorékolni, hamarosan férjhez megy, viszont pártában marad, aki egy tyúk kotkodácsolását hallja.
Kerítés
Az éjféli misére menet szokás volt, hogy a lányok bekötötték egymás szemét, és így haladva egyszer csak meg kellett érinteni a kerítést. Ha szépen volt a fa megmunkálva, gazdag kérő érkezhet, míg a szálkás kerítés szegény legényre utal.
Kútba tekintés
A néphit szerint a lány, aki harangszókor a kútba tekintett, láthatta jövendőbelijét.
Somogyvámoson az eladó lányoknak olyan gyertya fénye mellett kellett az éjféli misére öltözködniök, amely már egyszer lakodalomban világított a menyasszonynak.
A szokások szerint bizonyos dolgokat jobb, ha elkerülünk a szeretet ünnepén, mert balszerencsét hozhatnak.
Mosás, ruhaszárítás
A népi hagyományok szerint rosszat jelent, ha egy asszony vagy lány karácsonykor mos, illetve ruhát szárít.
Voltak vidékek, ahol azt tartották, hogy a vizes ruha betegséget hoz a családra Úgy tartották, akinek a ruhája a padláson szárad, hamarosan meghal. Az sem jó, ha a kimosott ruhát rúdon szárítják, mert arra a rúdra, melyen a ruha szárad, a marha bőre jut fel, s jószágok közül elpusztul egy szarvasmarha.
Kölcsönadás, kölcsönkérés
A néphit szerint jobban tesszük, ha karácsonykor nem kérünk és nem is adunk kölcsön semmit sem, mert az elviszi a szerencsét.
Szemétkivitel
A szemetet sem ajánlatos ilyenkor kivinni: azzal együtt a szerencse is távozik a háztól.
Karácsonyi sütemény korai felszeletelése
Eleink abban is hittek, ha a karácsonyi vacsora előtt vágják fel a süteményeket, akkor elvágják szerencséjüket.
Szentestei fésülködés, új ruha viselete
Nem karácsonyi dalok éneklése
Abban is hittek, hogy a karácsonyi időszakban csak karácsonyi dalokat szabad énekelni, különben elszáll a szerencse.
Csúnya menyasszony veszélye
Karácsonykor nem volt szabad a legényeknek zsírosat enni, nehogy csúnya legyen a menyasszonyuk.
Varrás, foltozás
Nem volt tanácsos varrni, foltozni, nehogy hályog legyen a gazdasszony szemén.
A várandósság megjövendölése
A néphit szerint a várandósság is megjövendölhető: Ha karácsonykor víz ömlik a lábai elé, akkor bizony jövőre érkezik a gólya.
A karácsonyfa hagyományos karácsonyi szimbólum és ünnepi kellék. Az eddigi kutatások szerint a karácsonyfa-állítás 16. századi német protestáns eredetű szokás. Valószínűleg Luther Márton volt az első, aki égő gyertyákkal díszített fel karácsonyfát.
A karácsonyfa eredete
A hagyomány úgy tartja, hogy egy téli estén, amikor a reformátor hazafelé tartott, az egyik út menti fenyőfán ragyogó kis fényeket vett észre. Luthert lenyűgözte a látvány. Amikor hazaért, gyertyákat helyezett egy fára, úgy mesélte el a családjának, amit látott.
Magyarországra a karácsonyfa a német és osztrák rokoni kapcsolatokkal rendelkező arisztokrata családok révén került az 1820-as években.
Az Élet és Literatúra című folyóirat 1842-ben megjelent cikke szerint a karácsonyfa-állítás divatját a martonvásári grófnő, Brunszvik Teréz hozta 1824-ben Bécsből Pestre.
A magyar szépirodalomban a karácsonyfa 1866-ban, Jókai Mór A koldusgyermek című karácsonyi tárgyú elbeszélésében jelent meg először.
Úgy tartották, ha karácsony napja szerdára esik, az kemény, zúzmarás telet, szeles tavaszt, nedves nyarat, kellemes őszt jelez előre. Ha csütörtökre esik, az kellemetlen telet, forró nyarat jelezhet előre.
Megfigyelték, ha a karácsony felhős, havas, akkor esős lesz a nyár, gyenge termés várható.
A karácsony éjjeli időjárásból jósoltak a következő évi termésre.
Például Jászdózsán úgy vélték, ha csillagos az ég az éjféli misekor, akkor sok kukorica lesz. Ha december 25-én tiszta napos az időjárás, akkor száraz nyár várható, s a jövő évben jó lesz a gyümölcstermés, sok borra lehet számítani.
Azt is megfigyelték, ha karácsony másnapján, Istvánkor (december 26.) is szép, napos idő van, akkor mindenből jó termés várható.
A karácsonyi időjóslások egyik legismertebbje, a "fekete karácsony, fehér húsvét" jóslata, vagyis ha karácsonykor nem esik a hó, húsvétkor fog havazni.
