Humán metapneumovírus - az aktuális mumus

Az ismeretlen mindig félelmetes. Ismerkedjünk meg hát ezzel a nyavalyával, hogy a helyén tudjuk kezelni a dolgokat! A humán metapneumovírus (hMPV) a náthát, azaz felső légúti fertőzést okozó vírusok egyike. Általában enyhe betegséget okoz, persze akadnak kivételek. A kutatók először 2001-ben azonosították Hollandiában, de gyanítják, hogy több évtizede terjed az emberek között. A világ minden táján megtalálható.

A többi náthavírushoz hasonlóan cseppfertőzéssel, tehát köhögéssel, tüsszentéssel terjed. De szervezetünkbe kerülhet úgy is, ha fertőzött kilincset érintünk, majd a szemünkhöz, szánkhoz, orrunkhoz nyúlunk.

A tanulmányok azt mutatják, hogy a mérsékelt égövi régiókban a hMPV általában késő télen és tavasszal terjed, más gyakori légúti vírusokkal, például a szezonális influenzával és az RSV-vel egy időben. Kisebb mértékben azonban év közben is fertőzhet.

A hMPV-vel fertőzött emberek általában megfázásos vagy influenzaszerű tüneteket mutatnak: köhögés, láz, torokfájás, orrfolyás vagy orrdugulás, izomfájdalmak és fejfájás.

A humán metapneumovírus a csecsemők és az 5 év alatti gyermekek körében a felső légúti fertőzések gyakori oka, az összes légúti fertőzés körülbelül 10 százalékát ez a vírus okozza. Könnyen lehet, hogy gyermekünk néhány taknyos nappal már túl is esett ezen a fertőzésen anélkül, hogy tudtunk volna róla. Olykor azonban a csecsemők, az idősebb emberek, a legyengült immunrendszerűek és a krónikus tüdőbetegek esetében súlyosabb megbetegedés is felléphet. 

A megelőzés szabályai tulajdonképpen az összes vírusfertőzéssel szemben ugyanazok.

• Zsúfolt, zárt helyiségekben viseljünk maszkot, de ha lehet, kerüljük ezeket a helyeket!
• Szellőztessünk gyakran!
• Rendszeresen és alaposan mossunk kezet!
• Erősítsük meg immunrendszerünket! Helyben is vagyunk. Sokaknak már a háta is borsódzik a könnyedén odavetett jótanács hallatán. Igen, igen, mondani a legkönnyebb, de hogyan csináljuk? Életviteli tanácsadókból nincs hiány, a patikák polcai roskadoznak a táplálékkiegészítők, a multivitaminok és az immunerősítők alatt. Szeretnénk könnyen megúszni ezt a témát: megvesszük, beszedjük, kész. Kiábrándító, de nincs új a nap alatt, nincs csodaszer. Odafigyelés, elszántság, kitartás kell a sikerhez. Jó hír azonban, hogy a hatékony dolgok nagyrészt ingyenesek és mindenki számára elérhetőek. Igazoltan jótékony hatással vannak immunrendszerünkre a következők:

1. Az elegendő, mély alvás elengedhetetlen a helyreállító folyamatokhoz. Az alvás minőségét több tényező is befolyásolhatja. Alvás előtt 2 órával már ne fogyasszunk nehezen emészthető ételt, kerüljük az érzelmekre erősen ható filmeket, ne időzzünk számítógép, mobiltelefon vagy táblagép előtt.

2. A minőségi és változatos étrend biztosítja, hogy szervezetünk elegendő ásványi anyaghoz és vitaminhoz jusson. A helyes táplálkozás szabályait mindenki jól ismeri: fogyasszunk sok zöldséget, gyümölcsöt, halat, sovány húsokat, hüvelyeseket, mértékkel tejterméket, vörös húsokat, de édességet és zsíros ételeket csak elvétve.

Megfelelő cinkforrásként szolgálnak a vörös húsok, a hüvelyesek és a mandula. Sok vas rejtőzik a vörös húsokban, a belsőségekben (a májban és a vesében), a teljes kiőrlésű gabonafélékben és az álgabonákban, mint például a reformétkezés hívei által már jól ismert amarántban, quinoaban, illetve kölesben, de a kesudióban és a tökmagban is. Természetes magnéziumforrás a datolya, a banán, a spenót, a halak közül a fogas és a tonhal. Legtöbb káliumhoz a banánból, krumpliból, avokádóból juthatunk. A savanyított tejtermékek és a káposztafélék kalciumigényünket elégítik ki. Kezet a szívre! Rendszeresen fogyasztjuk a fent említett ételek többségét?

3. Immunrendszerünk erősítésének harmadik pillére a rendszeres testmozgás. Egy felnőtt embernek elég napi 30 perc emelkedett pulzussal járó mozgás, a gyermeknek ennél több rendszeres mozgásra van szüksége. Mindegy, hogy az gyors séta, futás, biciklizés, úszás, vagy más aerob mozgás! Kutatások igazolják ugyanis, hogy a rendszeres mozgás növeli szervezetünk ellenanyagszintjét.

Legnagyobb valószínűséggel nem tudjuk majd, hogy épp a humán metapneumovírus döntött le a lábunkról, de nem is fontos, hogy tudjuk. A hMPV fertőzés specifikus teszttel (PCR) ugyan bizonyítható, de erre csak a súlyos eseteknél van szükség. Enyhébb állapotoknál nehéz és szükségtelen is megkülönböztetni egymástól az egyes légúti betegségeket, mint például a COVID-19, az influenza, az RSV és a hMPV fertőzéseket.

Mivel valamennyi vírusfertőzéssel szemben hatástalan az antibiotikum, a kezelés a tünetek enyhítésében merül ki. A vény nélkül kapható szerek csökkentik a fájdalmat, a lázat, enyhítik a köhögést, a torokfájást és az orrdugulást.

Házipatikánkba vásároljunk cinket, C és D vitamint, valamint immunrendszerünket a vírusok elleni harcban természetes módon segítő készítményeket, ilyen a béta-glükán, a bíbor kasvirág (Echinacea purpurea), vagy a dél-afrikai muskátli (Pelargonium sidoides) kivonatát tartalmazó szerek. A bőséges folyadékfogyasztás és a kiadós pihenés szintén fontos a gyógyuláshoz. Ha így teszünk, néhány napon belül jobban leszünk!

Megjelent a Magyar7 2025/3. számában.