Farsang farka és malac farka
Amilyen rövid idén a február - mivel nem írunk szökőévet, ezért csak 28 napos-, annyira hosszú a farsangi időszak. A farsang hossza változó, ám kezdete mindig vízkeresztre esik, amikor legtöbb helyen leszedik a karácsonyfát.
Hogy is van ez? Ugyanakkor kezdődik, és mindig máskor van vége? Igen, mert az utolsó napja, hanvazószerda egy mozgó vagy másnéven vándorló egyházi ünnep. Hanvazószerdán, a húsvétot megelőző 46. napon kezdődig a nagyböjt, ekkor ér véget a farsang. Minden évben vízkereszttől húshagyó kedd éjfélig tart tehát a farsangi vigadalom, amely egyúttal a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és tavasz jelképes küzdelme. A végét jelentő hamvazószerda napja legkorábban február 4-re, legkésőbb március 10-re eshet. 2025-ben egészen későre, március 5-re esik hamvazószerda, ami azt is jelenti, hogy a húsvét is csak április második felére esik. A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja legkorábban március 22-ére, legkésőbb április 25-re esik. Ebben az évben árílis 20-án lesz.
Ez az ünnep a március 21-i tavaszi nap-éj egyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnapon van. Azonban a katolikusok által kanonizált számítási mód esetenként eltérhet a csillagászati számítástól. A mai napig folynak egyeztetések az egyházban arról, hogy szükség van-e a húsvétszámítás megváltoztatására.
Viszont hanvazószerda előtt és utána is történik ez az! Farsangvasárnap a karnevál, hagyományos magyar nevén a farsang farka kezdetének napja, idén március 2-ára esik. A karnevál, a farsang utolsó három napja nagy mulatságok közepette történik. Valójában ősi télbúcsúztató, tavaszköszöntő népünnepély, amelyet beiktattak a vallási ünnepek közé. Farsanghétfő a busójárás fő napja Mohácson. A nagy karneválok hosszabb ideig tartanak, a velencei karnevál pontos időpontja is évről évre változik, mert hamvazószerda előtt két héttel kezdődik (ez 2025-ben február 14., szombat), és húshagyókedden ér véget. A húshagyó kedd idén március 4-ére esik, a nagyböjt másnap, szerdán kezdődik. Ennek kissé ellentmond egy visszatérő hagyomány, a torkos csütörtök, amikor a vendéglősök jutányos áron kínálják finomabbnál finomabb ételeiket, és az asztalfoglalások már hetekkel előtte, még a farsang közepén megtörténnek. Sokan szerveznek erre a napra az éttermekbe lakodalmat, születésnapi és névnapi ünnepségeket, illetve hasonlókat. Akinek szerencséje van, időben üres teremhez, asztalokhoz jut, és féláron megússza a vendégfogadással járó lakomát. Sokan a torkos csütörtökhöz igazítják az esküvőket, amennyiben sikerül időponthoz jutniuk a házasságkötő helyeken.
De hogyan került a torkos csütörtök a hamvazószerda utáni napra? Kik merészkednek még egy nappal, nem is akárhogyan, hanem torkosan megtoldani a farsangi vigadalmat, megnyújtani farsang farkát és lerövidíteni a nagyböjtöt?
Ugyanis a régi magyar népszokás szerint a hamvazószerda előtti napon, azaz húshagyó kedden kellett elfogyasztani az utolsó húsételeket, ezt követően a háziasszonyok a főzőedényeket a szokásosnál is alaposabban mosták el, nehogy hús- vagy zsírmaradványok kerüljenek a hamvazószerdával kezdődő nagyböjt ételeibe. A Magyar Turizmus Zrt. kezdeményezésére, egyfajta vendéglátóipari reklámfogásként Magyarországon pár évvel ezelőtt újjáélesztették a torkos csütörtököt, sok gasztronómiai turista lepi el aznap az országot, Szlovákiában tudtommal ez még robbant be annyira. Eredeti napja a hamvazószerda előtti csütörtök volt, Olaszorságban, Lengyelországban és Németországban ma is ekkor tartják, Magyarországon viszont a hamvazószerda utáni csütörtökre helyezve élesztették újjá, egyes források szerint azért került erre a napra, mert a háztartásokban mégis megmaradtak a farsangi lakomák húsételei, és hogy ne vesszenek kárba – úgymond – engedélyezett az elfogyasztásuk eme napon.
