Fantasztikus technológiai ugrás a rákkezelésben – beszélgetés Bödör Csaba rákkutatóval
A jövő megérkezett a rákkutatásba, sőt, már annak kezelésébe is – derül ki a nyitrai származású Bödör Csaba egyetemi professzorral készített nagyinterjúnkból, amelyben többek között arról kérdeztük őt, hogy a daganatos betegeknél hány gént tudnak vizsgálni, illetve mikor lesznek a szűrések részei a genetikai vizsgálatok. Elhangzott, hogy van-e a bélflórának és az immunrendszernek szerepe a daganatok kialakulásában, továbbá, hogy a gyerekkori leukémiák, 80-90 százalékát már meg lehet gyógyítani kemoterápiával. „A kezelések egyre precízebbé válnak, ami a sugárterápiáról is elmondható” – tudtuk meg.
A Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetében vagyunk. Rákkutatás és patológia: együtt ijesztő szavak egy laikusnak!
Amikor azt mondom, hogy patológiai intézetben dolgozom, akkor sokaknak a legszörnyűbb dolog jut eszébe, és a boncolásra gondolnak. Holott a patológia nagyszerű változáson megy keresztül. Ugyanis egy patológiai intézet ma már leginkább a diagnózisok megszületésének a helye, ahol az derül ki, hogy mi a daganatos beteg pontos diagnózisa. Elmozdultunk tehát a korszerű, a legkorszerűbb technológiákat alkalmazó patológia felé, amelynek ráadásul nagyon szerves része lett a genetika.
Ez valóban más, mint amit kívülről gondolunk…
Szűkebb szakterületem a hematológiai daganatok kutatása és diagnosztikája, tehát a genetikai háttér vizsgálata, ehhez kapcsolódik a kutatócsoportom aktivitása is, illetve a mindennapi molekuláris diagnosztikában is ez a fő profil: lényegében genetikai eltéréseket határozunk meg a betegek mintáiban.
Ami annak eldöntésében segít, hogy milyen diagnózissal állunk szemben?
Igen, és annak milyen a várható lefolyása, milyen terápiás stratégia lesz optimálisabb a génekből kiolvasottak alapján. Nyilván sok más paraméterrel együtt érvényes ez, de alapvetően az úgynevezett személyre szabott orvoslásnak az egyik pillére, hogy ilyen genetikai alapú vizsgálóeljárásokat végzünk, fejlesztünk, és a kutatócsoportunk pedig ezt támogatja új módszerek kidolgozásával, fejlesztésével, kutatási projektek menedzselésével.
Ez miben különbözik a régi módszerektől?
Régebben a genetikai kód leolvasása nagyon hosszú ideig tartó, megfizethetetlenül költséges eljárás volt. Ma már a betegnek sok génjét költséghatékonyan, gyorsan „el tudjuk olvasni”. 20 éve folyamatosan fejlődött a terület, és egyre több génről tudtuk meg, hogy fontos lehet, egyre több gén vizsgálata vált elérhetővé, költséghatékonyan és racionális módon, és lényegében ma már nem „science fiction” az, hogy egy betegben 50-100-500 gént vizsgáljunk meg.
Ma már tudjuk, hogy bizonyos genetikai eltérések definiálnak egy betegséget, vagy befolyásolják azt, hogy milyen kezelésre van szükség. Fontos kiemelni, hogy az ilyen genetikai vizsgálatok nem szűrővizsgálatok, tehát csak a betegek számára relevánsak, nem végezhetőek egészséges emberek esetében.
De majd egyszer igen?
Igen, de nem holnap. Ez a jövő egyik iránya, tehát már léteznek olyan technológiák, amelyek egészséges emberek véréből is tudják előre jelezni, hogy daganatos jel van-e, és akkor a klinikai tünetek megjelenése előtt előre jelezhetik a daganatos megbetegedést, ám ezek még kutatási stádiumban vannak.
Azért ez kétélű fegyver…
Igen, mert ha akinek a lelete álnegatív vagy álpozitív, azt gondolhatja, hogy egy ilyen vizsgálat birtokában nem megy el olyan szűrővizsgálatra, ami viszont biztos, hogy megbízható. Tehát itt még mindenféle szakmai és etikai dilemmák is megválaszolásra várnak. Óriási energiák vannak már abban, hogy ezek a módszerek egyre pontosabbak legyenek, és a jövőben egyszer megbízható szűrővizsgálatként álljanak rendelkezésre.
Tabu-e még a rák? A nyolcvanas, kilencvenes években eléggé az volt.
Szerintem alapvetően még mindig tabu és félelem övezi ezeket a témákat. Nyilván azért változások is történtek, és az információs társadalom a közösségi médiával azt eredményezi, hogy több információhoz jutunk, viszont az információ hitelessége és valóságalapja a mai világban nehezen eldönthető. Minket is az motivált a Rákkutatók edukációs program létrehozásában, hogy kevés olyan információ érhető el, amely hiteles forrásból, magyar nyelven, közérthető módon beszél a rákbetegségről, elmondja azt, hogy milyen lehetőségek vannak, miként zajlik egy diagnosztikus folyamat, egyáltalán milyen prevenciós és kezelési lehetőségek léteznek.
Sajnos továbbra is vannak nagyon rosszul kezelhető daganattípusok, és olyanok is, ahol a tudomány már olyan gyógyszerekkel rendelkezik, amelyek hosszú években mérhető túlélést eredményeznek. különösen fontos kiemelni, hogy minél korábbi stádiumban ismernek fel daganatot, annál nagyobb eséllyel vehető fel ellene a harc.
Egyes daganat-típusok továbbra is feldolgozhatatlanul gyorsan végeznek középkorúakkal és akár fiatalokkal is. Ezek miért nem kezelhetőek bármilyen módon a siker esélyével?
Az egyik probléma, hogy előrehaladott stádiumban diagnosztizálják őket, másrészt egyszerűen még nem sikerült megtalálni azt a molekuláris eltérést, azt a támadáspontot, ahol az ilyen típusú daganat sebezhető lenne, és valamilyen célzott terápiával gyógyítható lenne.
Az onkológiában megfigyelhető a folyamatos előrelépés, az új célzott kezelések és immunterápiák egyre jobb eredményeket érnek el. Ezen új innovatív kezelési módok sikeres alkalmazása során fontos az adott betegség genetikai hátterének megismerése.
Sok daganatos megbetegedésnél genetikai alapokra helyeződött ezeknek a betegségeknek a diagnózisa?
Igen, a megértése is, és ez az egyik oka a célzott terápiák sikeres alkalmazásának. Fontos elmondani azt is, hogy nem minden esetben működik jól a célzott terápia. Magyarországon még mindig körülbelül 40 ezer ember hal meg valamilyen daganatos megbetegedésben egy évben, ami egy kis település lakosságszáma, tehát még mindig nagyon sok. Mégis lehet említeni olyan daganattípusokat, ahol korábban néhány éves volt a túlélés, és ma a normál populációval várható azonos túlélést várhatunk. Ilyen például a krónikus myeloid leukémia, aminek húsz éve megfejtették a genetikai hátterét és létezik rá célzott terápia. Ugyanakkor számos daganattípus esetében még hosszú az előttünk álló út.
Mi a rák tulajdonképpen?
Öröklődő-e a rák?
Nem, de bizonyos genetikai eltérések fokozzák a daganatok kialakulásának kockázatát és családi halmozódáshoz vezetnek. A daganatok esetében mégis genetikai betegségről beszélünk, mivel szinte minden egyes daganat megjelenése valamilyen genetikai eltérés kialakulására vezethető vissza. Ez a szerzett genetikai eltérés, amely oda vezet, hogy daganatos sejtté alakulnak a normál sejtek. Kialakulhatnak környezeti ártalomra, a sejtosztódás hibájából, egyfajta genetikai balesetként, és nem mindig tudjuk ennek a kialakító mechanizmusát.
Viszont majdnem mindig van egy olyan genetikai eltérés vagy genetikai eltérés sorozat, ami okozza. Ebbe az ellenőrizhetetlen osztódási állapotba kerülnek a sejtek, és tulajdonképpen így alakul ki a rák. Ezért keresték a genetikai változásokban a daganatok kialakulásának a megértését és a célozhatóságát is.
Miként játszik szerepet a genetika és az immunrendszer?
Ma már elérhetőek olyan kezelési formák, amelyek az immunrendszert stimulálják a daganatok ellen. A bélben élő baktériumok összessége is kulcsszerepet játszhat, mivel annak megváltozása is daganatokhoz vezethet. A genetika és az immunrendszer mellett az anyagcsere-változások is újabb lehetséges mechanizmusokat kínálnak a daganatok elleni küzdelemben.
Miért vezették olyan sokáig a magyarok a daganatos statisztikákat a világban?
Tény, hogy Magyarország számos daganatos statisztikában a szó rossz értelmében előkelő helyet foglal el. Ennek különböző okai lehetnek. Felmerült az is, hogy vajon szerepet játszhat-e ebben a genetika, tehát lehet-e itt a régióban olyan genetikai háttere az itt élőknek, ami magyarázza a daganatos betegségek sokaságát. Én ezt nem tartom valószínűnek, inkább az életmód fontosságában és a megelőzés súlyában hiszek. A nyugati világhoz képest itt gyengébb a prevenció, és az egészséges életmód, tehát az egészségtudatosság tekintetében van még miben utolérnünk a fejlett világot. Minél későbbi egy diagnózis, annál csekélyebb a gyógyulási esély. Tehát fontos, hogy részt vegyünk a rendelkezésre álló szűrővizsgálatokon, és próbáljunk meg egészségesen élni.
Azon túl, hogy rendszeresen mozogjunk, ne dohányozzunk és ne igyunk, jól táplálkozzunk és kevés stresszel éljünk, továbbá járjunk szűrésekre, mit tehetünk a megelőzés érdekében?
Ezeket nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ezen túl vannak bizonyos daganattípusok, ahol léteznek szűrővizsgálatok, a férfiaknál 45 év felett a prosztatarák-szűrés, illetve a vastagbélszűrés 50 éves kor felett, a nőknél a nőgyógyászati szűrések, tehát ezeken a szűrővizsgálatokon való magas részvétel kritikus tényező. Ha ezeken a szűrővizsgálatokon alacsony a részvételi arány, akkor nem csodálkozhatunk a rossz halálozási adatokon. Pedig túl lehet élni egy keményebb rákot is, ha időben fedezik fel!
Mondjon egy példát!
Mit jelent a rák esetében a genetikai halmozódás?
Ahol több a daganatos megbetegedés a családban, és több esetben is fiatal korban alakul ki valamilyen daganatos megbetegedés. Tehát az, ha két-három idős, jellemzően idős rokon esetében fordult elő valamilyen daganat, az nem feltétlenül utal családi halmozódásra. Családi halmozódás esetén úgynevezett klinikai genetikai tanácsadásra van szükség. Például az emlő-, a petefészek-, valamint a prosztata- és a vastagbélrák esetében is ismert a családi halmozódás, ami mögött bizonyos gének mutációi állhatnak.
Erre Angelina Jolie története ismert a bulvárból is, akinél a BRCA gének mutációinak ismeretében kétoldali megelőző emlőeltávolítást végeztek, hogy ki se alakulhasson a daganat.
Melyek a leggyakoribb rosszindulatú betegségtípusok jelenleg?
Emlő-, tüdő-, és vastagbélrák. Ami látható és nagyon szomorú, hogy egyre fiatalabb életkorban jelennek meg bizonyos daganatok.
Miért?
A rák már egy civilizációs betegség, és ez valószínűleg kapcsolatba hozható a felgyorsult életmódunkkal, a nem megfelelő táplálkozással, stresszel, tehát egészen más életet élünk, mint a nagyszüleink, és bizonyos helyzetekben jól látható a daganatos megbetegedések fiatalabb korban való megjelenése is. Míg korábban egy 40 éves vastagbélrákos ritkaságnak számított, ma már nem.
A kemoterápiától és sugárterápiától nagyon félnek az emberek. Ezek a kezelések hogyan változtak?
A kezelések egyre precízebbé válnak, ami a sugárterápiáról is elmondható. A precíziós sugárkezelés ma már nagyon célzottan alkalmazható a tumorra lokalizálva, a korábbiaknál kevesebb mellékhatással és pontosabb célzással.
Hol tart a magyar rákkutatás a világban? Ön Budapestre ment tanulni, kutatni.
Nekem annak idején Budapest nagyon vonzó egyetemi város volt, és az látszott, hogy a tudomány előrébb jár, tehát sok nemzetközileg ismert, elismert magyar kutatóról lehetett már ekkor is tudni, illetve motivált az, hogy magyarul folytathassam a tanulmányaimat egy ilyen közegben, ahol szakmailag is inspirációt láttam. Nyilván a kutatás ma már nemzetközi csapatjáték. A kutatók közötti együttműködés alapjaiban változott meg, és egyre fontosabb szerepet kapnak a nemzetközi kapcsolatok. Budapest még mindig kiemelt központ, ahol a tudományos közeg fejlett, de már szinte lehetetlen nemzetközi beágyazottság nélkül eredményes kutatást végezni, főként a rákkutatás területén.
Milyen esélyeik vannak a magyar kutatóknak a nemzetközi versenyben?
A kutatás jellege az elmúlt évtizedekben alapvetően megváltozott. A nagy áttörésekhez nemcsak elhivatottság, hanem komoly pénzügyi források is szükségesek. A mi csoportunk az alkalmazott kutatásra fókuszál, ami azt jelenti, hogy a kutatási eredményeket minél gyorsabban próbáljuk a klinikai gyakorlatban hasznosítani. Az ilyen kutatások rendkívül költségesek, és a siker kulcsa, hogy a kutatás vezetője képes legyen megfelelő pályázati forrásokat elnyerni, legyen szó hazai vagy nemzetközi támogatásról. A verseny folyamatosan élesedik, és nem könnyű versenyezni a legnagyobb kutatóközpontokkal, különösen olyan helyekkel, mint az Egyesült Államok. Az ő forrásaik sokkal bőségesebbek.
Milyen mértékben sikerült beágyazódniuk a nemzetközi kutatóhálózatokba?
A kutatócsoportunk szoros kapcsolatot ápol számos észak-amerikai és nyugat-európai kutatóközponttal. Kutatóink hosszabb vagy rövidebb időszakokra az Egyesült Államokban vagy nyugat-európai centrumokban dolgoznak és folyamatosan frissítik tudásunkat, ezen kapcsolatok révén pedig rengeteg tapasztalatot hoznak vissza. Az ilyen nemzetközi hálózatok nélkülözhetetlenek a kutatások előrehaladásában.
Ha egy magyar vagy szlovák ember időben elmegy a szűrésre, aztán diagnosztizálják valamilyen betegséggel, akkor milyen esélyei vannak a jó minőségű terápiára?
A klinikai onkológusok ezt jobban tudják, de a legtöbb innovatív kezelési megközelítés elérhető ezekben az országokban is, még ha adott esetben van némi csúszás is mondjuk a leggazdagabb nyugati országokhoz képest, de előbb-utóbb elérhetőek ezek az állami ellátásban a közép-európai országokban is.
A magán-egészségügyben ezek elérhetőek?
Nagyon kevesen tudnak havi sok millió forintos terápiát kifizetni. Az onkológiai betegek kezelése alapvetően társadalombiztosítási alapon zajlik Európában. Az állami társadalombiztosítók hatalmas összegeket költenek polgáraik daganatos kezeléseinek finanszírozására. Sok innovatív kezelési forma, ami az Európai Unióban engedélyezésre vár, ha kis késéssel is, de itt is elérhetővé válik.
Itt vagyunk a genetikai alapon kifejlesztett, személyre szabott gyógyszerezés korszakában. Hol tartunk a folyamatban?
Igen, már a genetikai eltérésekre alapozott, személyre szabott kezelések világában élünk. Ez már bizonyos daganattípusok esetében abszolút standard, más daganattípusok esetében keressük az utat, de látni kell a korlátait is.
Létezik olyan leukémia-típus, ahol bizonyos genetikai eltérés abszolút kizárja, hogy mondjuk klasszikus kemoterápiát kapjon a beteg, és célzott terápia felé kell menni?
Van, ahol ez már ennyire standard, van, ahol pedig látunk egy betegségben egy sor genetikai eltérést, és mégsem célozható. És ha kipróbálnak bizonyos gátlószereket, azt látjuk, hogy még azok kombinációja sem megfelelő, tehát van ennek még más, mélyebb, további kutatást igénylő rétege is.
Vagyis még mindig nincs és nem is várható „ellenszere” a ráknak?
Abból kifolyólag, hogy mennyire sokféle a rák megjelenési formája, és azon belül milyen típusú, sőt milyen altípusú rák, ilyen univerzális „ellenszer” nincs és nem is várható ennek megjelenése. Ez roppant szerteágazó dolog, és nem feltétlenül csak a genetikában rejlik a válasz. Epigenetikának hívják kvázi a genetika felett álló szabályozó mechanizmusokat, amelyek befolyásolják azt, hogy hogy kapcsolnak be, és ki a génjeink, és ezek a szabályozó mechanizmusok hibája is vezethet daganatok kialakulásához.
Mi az a terület, ami most különösen izgalmas a daganatos betegségek kezelésében és diagnosztikájában?
A keringő tumor DNS, az ún. likvid biopszia egy rendkívül ígéretes kutatási terület. Az eljárással vérből lehet kimutatni a daganatsejtekből felszabaduló DNS-darabokat. A vérben jelen lévő, a daganatsejtekből származó DNS-molekulák segítségével a betegség állapota nyomon követhető. Rendkívül korszerű eljárás, amellyel már például a daganat visszatérését is előre jelezhetjük.
Ez valóban forradalmi változást hozhat a daganatos betegségek kezelésében.
Így van. Kutatócsoportunk is aktív kutatásokat folytat a likvid biopszia alkalmazhatóságának területén főképp a nyirokrendszer eredetű daganatok, a limfómák területén. A következő években mindenképpen komoly áttörést várunk ezen a területen.
Két népszerű téma: bizonyított-e az emberi szervezetbe kerülő mikroműanyagok daganatképző hatása? A másik az elektromágnesesség és a mobiltelefónia kapcsán bizonyított-e, hogy rákkeltőek-e?
Valóban népszerű témák. Azonban nem könnyű az ok-okozati összefüggés vizsgálata az ilyen típusú tényezők esetében. A mobiltelefon-használat és agydaganatok kialakulása közötti kapcsolatot több tanulmány vizsgálta. Tudomásom szerint meggyőző adat az ok-okozati összefüggésről nem jelent meg. A mikroműanyagok felhalmozódása és bizonyos (nem csak daganatos) betegségek közötti összefüggést is vizsgálják napjainkban. Egymásnak ellentmondó eredmények is megjelennek. Azt gondolom, még időre van szükség, hogy tisztán lássunk a témában.
Tény, hogy a daganatos betegek körül rengeteg kuruzsló ügyködik, akik hasznot fölöznek le más emberek szenvedéséből. Hogyan lehetne ezt visszaszorítani?
Azt tehetjük, hogy mi is kommunikálunk és közvetítjük azt, amit hitelesnek gondolunk. Mi ezért is indítottuk el a Rákkutatók kommunikációját, ahol nagy intenzitással egyre több szakmai anyagban mondjuk el azt, amit erről fontosnak gondolunk, hogy az internet zajából valahogy ki tudjon emelkedni a hiteles információ. Éreztük az információs hiányt, és találkoztam több olyan hiteltelen információval a szűkebb szakterületemről is, ami egyszerűen egy ponton már arra inspirált, hogy el kell elmondani erről a valós ismereteket, egyfajta társadalmi felelősségvállalás formájában. Eljött az ideje, hogy belevágjunk a Rákeltérítő podcastbe is például.
Ezért most kaptak is egy komoly kitüntetést.
Az Egészségértés Díjat pályázaton nyertünk díjat a Rákkutatók tudománykommunikációjáért az Innovatív Gyógyszergyártóktól. Örülünk, hogy az onkológiával foglalkozó szakmai szervezetek úgy gondolták, hogy hasznos az, amit indítottunk, tehát ez egy megelőlegezett bizalom.
Pályafutása nagyobbik része még Ön előtt áll. Mi hajtja előre?
Azt gondolom, hogy jó fázisában vagyok a pályámnak. Büszke vagyok arra a csapatra, amellyel együtt dolgozhatom. Továbbra is egy európai színvonalú molekuláris patológiai ellátást és nemzetközileg innovatív kutatási aktivitást szeretnék menedzselni és építeni egy nagyon tehetséges fiatalokból álló csapattal. Lépésről lépésre haladva, e pozíciókat a hazai és nemzetközi téren is egyszerre fenntartani és erősíteni.
A Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet hátterében működő Rákkutatók Alapítvány (www.rakkutatok.hu) 2023 őszén alakult meg. Az alapítvány célja a hagyományos és korszerű molekuláris patológiai eljárások magyarországi fejlesztése, támogatása és bevezetése a mindennapi gyakorlatba. Támogatásukkal az Intézet komplex online ismeretterjesztő és edukációs programot indított a daganatos betegek, hozzátartozóik, valamint szakértők és laikus érdeklődők számára.
A nemrégiben Egészségértés díjat is elnyert projekt célja a daganatos betegségekkel kapcsolatos ismeretek széleskörű kommunikációja, a prevenció fontosságának hangsúlyozása, a daganatos betegségekhez fűződő tabuk és tévhitek eloszlatása, valamint az elérhető innovatív diagnosztikai és kezelési lehetőségek ismertetése.
