Extrém szárazság: Ess eső, ess, négy hónapig ess!
Siralmas látni a kukoricaföldeket. Sok helyütt már olyan száraz a növények szára, mint ősszel, aratás előtt. A kukoricacsöveknek most kellene növekedniük, szemesedniük… Nem kell hozzá jóstehetség, hogy megállapítsuk, az idei termés igencsak gyatra lesz. Eső után sír a föld, a napok óta tartó hőhullám nyomában csak pusztítás marad.
Olyan helyzet, amilyen most van a Gömörben és Kelet-Szlovákiában, a történelem során még nem fordult elő, mondja Jozef Pecho, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet klimatológusa.
Egész Európa szenved a hőségben, harcol a fel-felcsapó tüzekkel. S ezen a téren Szlovákia sem kivétel. Csaknem az egész területén, kivéve talán a legészakibbakat, szárazság uralkodik, délen pedig egyenesen extrém aszály.
Amit az időjárás művel velünk, azt megszenvedi a mezőgazdaság, de minden ember is. Vannak olyan települések, ahol betiltották a kertek locsolását és a medencék felöltését, a folyók gázlókká váltak, van, ahol teljesen kiszáradtak. Hasonló a helyzet a kutakkal is, sok helyütt takarékoskodni kell a vízzel.
Minden megszenvedi a vízhiányt, a fák levelei elkezdtek sárgulni, így próbálnak takarékoskodni a vízzel, magyarázza a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet éghajlat-kutatója.
Az aszály nem hirtelen, hanem fokozatosan, hosszú hónapok alatt alakul ki, mondja Pavla Pekárová, a Szlovák Tudományos Akadémia Vízügyi Intézetének munkatársa.
Két fő faktor felelős a kialakulásáért. Az egyik a lehullott csapadék mennyisége, a másik pedig a levegő hőmérséklete. Vagyis, hogy mennyi eső hull az adott területre és abból mennyi párolog el a magas hőmérséklet hatására.
Hogy megértsük a jelenlegi katasztrofális helyzetet, ahhoz látnunk kell az elmúlt háromnegyed év történéseit is.
Pecho szerint már szeptemberben elkezdődött az a folyamat, ami júniusban kezdett ijesztővé válni Az idei június az egyik legmelegebb volt a történelem során. Már tavaly ősszel problémákkal kezdtek küszködni egyes déli régiók, elsősorban Gömör és az ország keleti részei. Kevés volt a víz a talajban, amit csak fokozott a csapadékban szegény, enyhe tél.
Áprilisban ugyan még tűrhetően esett, de a helyzet nem javult. Májusban és júniusban hiányzott az eső, amit csak fokoztak a júniusi magas hőmérsékletek, amelyek júliusban is folytatódtak.
Leegyszerűsítve: kevés volt a csapadék, a téli időszak is száraz volt, nyáron pedig a hőség rontotta helyzetet, több víz párolgott el.
Ha számokkal akarjuk érzékeltetni a helyzet drámaiságát, akkor az SHMÚ múlt heti adatai alapján különböző fokozatú szárazság Szlovákia területének 95 százalékára jellemző.
Az extrém szárazság viszont területének 55 százalékát sújtja.
Pecho szerint régebben azt gondolták, hogy Kiszucában, Árvában, a Tátra vidékén sosem kell aszálytól tartani. És most még ott is ez a helyzet. A hegyvidékeken is nő a hőmérséklet, de a déli régiók és a nagyvárosok szenvednek tőle a leginkább.
Már a talajvíz szintje is a piros tartományban található, ami alól csak egy Ipolyság melletti kis terület és az Erdőhát kivétel.
Egyelőre semmilyen jel sem utal ara, hogy a helyzet rövid időn belül javulna. Augusztus elejéig jelentős mennyiségű csapadékot nem várnak a meteorológusok.
Néhány vihar nem oldja meg a csapadékhiányt.
Ahhoz, hogy legalább a talaj felső rétegének szárazságát „orvosoljuk”, legalább 4 hónapon keresztül minden második-harmadik napon lassú és csendes esőre volna szükség.
Hogy a talajvizek szintje is emelkedni kezdjen, ahhoz pedig egy normális, csapadékban és hóban gazdag tél kellene.
Aszályok máskor is előfordultak az ország területén, jegyzi meg Pekárová, hozzátéve: helyenként még nagyobbak is, mint a mostaniak.
Az ógyallai meteorológiai állomáson 1872 – 2010 között 16 olyan időszakot jegyeztek fel, amikor több mint 40 napig nem esett és 7 olyan időszakot, amikor több mint 50 napig nem hullott eső.
A múltban legalább a telek normálisak voltak – hidegek és sok hó hullott. 2010 után azonban egyre enyhébbek és csapadékban is szegényebbek.
Habár a csapadék mennyisége éves átlagos szinten nem csökken jelentősen, mégis az utóbbi két évtizedben nagyobb szárazságot tapasztalunk. Ennek oka, hogy nagyobb a kipárolgás, több víz párolog el.
A levegő hőmérsékletének emelkedése miatt 2000 től kezdődően 500 milliméterről 550-re nőtt a kipárolgás mértéke.
Az özönvízszerű nagy esők nem oldják meg szárazságot, mert nagyon gyorsan elfolynak a talajon és a földbe csak kevés szivárog be, csupán a talaj felszíne jut nedvességhez.
A klimatológus szerint a szárazság már velünk marad, a déli régiók aszályossá válnak, ugyanakkor egyik extrémből a másikba eshetünk, amikor özönvízszerű esőzések fogják sújtani az országot.
A vízügyi szakember optimistább, és úgy gondolja, a felmelegedés folytatódik, az elpárolgás nőni fog, de a nedves és száraz évszakok váltakozásának teóriája alapján azt feltételezi, hogy a szárazság után jön egy csapadékosabb időszak. A lényeg, hogy nekünk alkalmazkodnunk kell ezekhez a változásokhoz.
Pekárová szerint a jövő legfontosabb feladata a víz tározókba való felfogása, amikor abból fölösleg van. Szlovákiában ez általában tavasszal szokott előfordulni.
Pecho is jó megoldásnak gondolja a víz felfogását. Követendőnek tartja a csehországi példát, ahol nagyobb hangsúlyt helyeznek a mocsaras-lápos területek és a természetes vizek megőrzésére, valamint halastavak kialakítását is támogatják.
