Európai Hormon Nap - gyógyír a hormonproblémáinkra
Már ilyen is van. Az Európai Endokrinológiai Társaság hagyományteremtő céllal idén először, május 23-án tartotta meg az Európai Hormon Napot. A társaság célja, hogy a hormonokkal összefüggő, társadalmi hatásait tekintve különösen jelentős betegségek, környezeti ártalmak jobban bekerüljenek a köztudatba.
A szakemberek kiemeltek négy fő problémakört, amelyekkel a döntéshozóknak és a széles társadalomnak is mielőbbi tennivalói akadnak. Mielőtt azonban ezeket a problémaköröket áttekintenénk, röviden szólunk arról, mivel is foglalkoznak az endokrinológusok.
Szervezetünk több szerve, sejtcsoportja speciális anyagokat, hormonokat ad le a vérkeringésbe. A vérkeringéssel a hormonok eljutnak a szervezet minden sejtjéhez, szervéhez, és azok közül bizonyosak működését szabályozzák. A vérkeringésbe hormont ürítő mirigyeket belső elválasztású mirigyeknek nevezzük, ennek a görög megfelelőjéből a szakterület neve pedig endokrinológia. Belső elválasztású mirigy például a hasnyálmirigy, a pajzsmirigy vagy az agyalapi mirigy. Nagyon nagy szerepe van az endokrinológiában a zsírsejtek által termelt hormonoknak is.
Az Európai Hormon Nap apropóján a legégetőbb endokrinológiai probléma az elhízás. Ez tehát az első problémakör, amire a figyelmünket szeretnék irányítani. Az elhízásban természetesen az előbb említett zsírsejtek központi szerepet játszanak.
A leptin csak az egyike a több mint hatszáz ismert hormonnak, amit a zsírsejtek termelnek, mégis jelzi, hogy az elhízás egy hormonális, azaz endokrin probléma is. Az elhízással való küzdelemben ezt nem szabad mellőzni, ez is az egyik célja az Európai Endokrinológiai Társaság figyelemfelhívó akciójának.
Látjuk tehát, hogy az elhízás okai között hormonális tényezőket is érdemes keresnünk. Ám a hormonokat érintő következményei is vannak az obezitásnak. Említhetjük az inzulinrezisztenciát, a következményes cukorbetegséget, a D-vitamin vagy a tesztoszteron szintjének csökkenését. Itt nemcsak hormonális interakciókkal állunk szemben: a D-vitamin és a tesztoszteron is zsírban oldódó vegyületek, és mintegy elbújnak a szervezet többi sejtjei elől a zsírszövetben! A policisztás petefészek szindróma, a pajzsmirigy alulműködése, a növekedési hormon zavarai is lehetnek az elhízás következményei.
Az elhízottak körében számos daganat előfordulási gyakorisága is emelkedik, különösen azoknál, akik már gyermekkorukban is elhízottak.
Friss felmérések szerint a 13,7 millió 6 és 9 év közötti európai gyermek közül mintegy 400 000 súlyosan elhízott! A koronavírus-járvány kapcsán szintén tapasztalhattuk, hogy az obezitás mekkora kockázati tényező. Az elhízás tehát hatalmas közegészségügyi probléma, rengeteg embert érint Európa-szerte, és mind a megelőzés, mind a következmények terén gondolnunk kell a hormonális változásokra, zavarokra.
Második problémakörként a ritka endokrinológiai betegségeket jelölték meg az Európai Hormon Nap kezdeményezői. Ritka betegségnek azokat tartjuk, amelyek átlagosan 2000 ember közül kevesebb mint egynél fordulnak elő. Nagyon sokféle ritka betegség van, és Európában mintegy 30 millió ember szenvedhet valamilyen ritka betegségben. Ez a problémakör is tehát nagyon sok embert érint, és itt a felfedező és transzlációs kutatások szerepét érdemes hangsúlyozni. A cél tehát, hogy a politikusok teremtsék elő a megfelelő forrásokat a kutatómunkához, a szakemberek pedig vállalják ezeket a projekteket.
Harmadik problémakör a daganatos betegségek és a hormonok kapcsolata. Daganatokról rengeteg szó esik, talán a hormonokról is, de a kettő összefüggéseit sokszor hanyagoljuk. Ezen szeretnének változtatni az endokrinológusok. Szerintük több erőforrást kellene fordítani az ún. neuroendokrin daganatok minél korábbi felismerésére, mert sajnos ez sokszor későn következik be. Fontos kapcsolat a daganatok és a hormonok között, hogy a citosztatikumok mellékhatásai érintik a hormonális rendszert is. Nem utolsósorban ismét hangsúlyoznám az elhízás és a daganatok gyakorisága közötti kapcsolatot.
A negyedik problémakör a hormonhatású vegyszerek szerepe az életünkben. Számos olyan vegyületet ismerünk, amelyek megzavarják az egészséges endokrin rendszert. Bizonyos vegyszerek a szervezet saját hormonjainak hatását gátolják, mások pedig éppen, hogy utánozzák – akkor és olyan dózisban, amikor és ahogyan nem kellene. Ide tartozik számos rovar- és gyomirtó szer (mint a hírhedt DDT, atrazin, glifozát), továbbá a perfluor-karbonok, a biszfenol A, valamint ftalátok.
Mindezeknek óriási társadalmi jelentősége van napjainkban, és úgy véljük, mindenképpen foglalkoznunk kell a felsorolt problémákkal egy következő cikkben.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2022/24. számában.
