Egy nappal később indul a JUICE-szonda a Jupiter felé
Az eredeti tervek szerint csütörtökön (2023. április 13-án) kellett volna indítani a Francia Guyanában található Kourou űrközpontból a Naprendszer legnagyobb bolygója, a Jupiter felé a JUICE (JUpiter ICy moons Explorer) elnevezésű szondát, amely az Európai Űrügynökség (ESA) égisze alatt készült nemzetközi összefogással.

Az Ariane 5 hordozó rakéta rajtját azonban a rossz időjárás miatt egy nappal elhalasztották és előreláthatóan pénteken indul útjára a szonda, amely a tervek szerint 2031-ben érkezik a Jupiter közelébe.
A misszió célja annak a három Jupiter-holdnak - Europa, Ganymedes, Callisto - a vizsgálata lesz, amelyeken folyékony víz is található a vastag jégtakaró alatt és ez reményt ad arra is, hogy ezeken a holdakon az életnek valamilyen formája is kialakulhatott.
A Jupiter hatalmas gravitációs ereje olyan árapály-jelenségeket generál, amelyek révén még tektonikus folyamatok is beindulhatnak a kísérőin, tehát a víz és a tűz együtthatásával akár szerves molekulák és élő szervezetek is keletkezhetnek rajtuk.
A mérnököknek különböző feltételezett nehézséget is szimulálniuk kellett, mivel a berendezések szélsőséges hőmérsékletingadozásoknak lesznek kitéve. A világűrben dermesztő hideg van, a Jupiter térségében viszont bizonyos helyezetekben akár 150-200 fokkal is megemelkedhet a hőmérséklet, de ez aztán ingadozhat.
A szonda tömege üzemanyag nélkül 2045 kg, üzemanyaggal feltöltve 5 963 kg. Induláskor összehajtott állapotban lesz és méretei 4,09 × 2,86 × 4,35 méter. Az űrben aztán kinyílik, hogy a napelemek működhessenek, ekkor méretei 16,8 × 27,1 × 13,7 méterre "nőnek".
A szonda fő energiaforrása 10 napelem lesz, egy-egy elem mérete 2,5 × 3,5 méter. Öt akkumulátort is elhelyeztek a fedélzeten, ebben tárolják majd az elektromos energiát arra az időre, amikor a szonda a Jupiter árnyékába kerül.
A szondán egy nagyteljesítményű antennát is elhelyeztek, amely napi 2 TB adatot lesz képes továbbítani a földi irányítóközpontba.
A JUICE szonda nyolc év múlva közelíti meg a Juptert és számos bonyolult manővert is végre kell hajtania,hogy pályára állhasson. Közvetlenül is elindítható lehetne, de akkor jóval több üzemanyaggal kellene felszerelni, ami megdrágítaná a missziót, ehelyett a gravitációs manőverek "technikáját" alkalmazva igyekeznek célba érni. Ezúttal először egy ellipszis pályán körberepüli a Napot - előtte még 2025-ben megközelíti a Vénuszt -, majd ismét a Föld és a Hold közelébe ér és így folytatja útját a Marshoz, amelyet megkerül, ismét visszatér a Föld közelébe (2029. január 18-án végrehajtja az utolsó gravitációs manőverét) és két év múlva végre a Jupiter rendszerébe érkezik.
Itt még nem kezd azonnal megfigyelésekbe, mert újabb manőverekre lesz szükség sebességének fokozatos csökkentésére, ezután többször is megkerüli a Ganymedest és a másik két Jupiter-holdat. A Ganymedes felett kb. 5000 km-es magasságban fog keringeni, majd fokozatosan alább süllyed és végül, miután összes energiáját elhasználja, becsapódik a Naprendszer legnagyobb holdjába.