A dégi Festetics-kastély titkai – KÉPEKKEL
A dégi Festetics-kastély Magyarország egyik legjelentősebb klasszicista kastélya. Építését az ország egyik leggazdagabb köznemese, Festetics Antal kezdeményezte, megtervezését pedig a klasszicista építészet magyar kiválóságára, Pollack Mihályra bízta
Pollack egy háromszintes, U alakú épületet tervezett, amelyet számos melléképület és hatalmas tájképi park ölel körül. Az alsó szinten a kiszolgáló személyzet kapott helyet, felettük a család élt, a harmadik szinten alakították ki a vendég- és gyerekszobákat. Újdonságnak számított, hogy a férj és a feleség épületi szárnya közvetlenül egymás mellé került. Az építkezést 1802-ben kezdték, és 1812-ben már állt a kastély, de a család csak 1815-ben vette birtokba. Az épület mintegy előtanulmányként szolgálhatott Pollack számára a későbbi Nemzeti Múzeum megtervezéséhez.
A kastély egyik különlegessége, hogy díszterme ovális alakú, és a főszárny jobb sarkában helyezkedik el. Nem kizárt, hogy a terem elrejtése szándékos volt, mert akkoriban már a szabadkőműves mozgalmat betiltották, de a páholyok titokban tovább működtek. Nagy valószínűséggel Dég is ezeknek a titkos találkozóknak a helyszíne volt. Festetics Antal és testvérei megvásárolták a Habsburg Birodalom szabadkőműves iratait, és azokat Dégen rejtették el.
A horvát származású Festetics család a 18. században két ágra bomlott: a híresebb, a hercegi rangra emelt Festeticsek Keszthelyen, majd a később grófi rangot szerző ág Festetics Antal császári és királyi kamarás révén Dégen épített ki uradalmat. Vagyonát a napóleoni háborúknak köszönhette, Festetics Antal szállította a mezőségi gabonát a hadsereg számára. Fiai, Ágoston, Dénes és Sámuel 1874-ben Ferenc Józseftől grófi címet kaptak, így került a család dégi ága is a nemesség soraiba. A kastélyt elsősorban nyári lakként használták.
Az épületben berendezett tematikus kiállítások bemutatják a családot, a kastély építésének történetét, s nem utolsósorban Pollack munkásságát. A család érdeklődése nagyon szerteágazó volt: rajongtak a botanikáért, erről tanúskodik a hatalmas angolpark. A botanikai szalonban a család természettudományos érdeklődésének emlékei elevenednek meg: egy eredeti Kossuth-szekrényben például megtekinthető a 19. század első feléből származó magyarországi botanikai gyűjtemények néhány herbáriumlapja. Foglalkoztak ló- és kutyatenyésztéssel is. Ezek az állatok annyira becsesek voltak számukra, hogy külön temetkezési helyük volt a parkban.
Festetics Antal és felesége széles körű érdeklődéséről családi könyvtáruk jegyzéke is tanúskodik. Összesen 3928 művet vettek leltárba, ezek között német, francia, olasz, angol, görög, héber, latin és magyar nyelvű földrajzi, történelmi, asztronómiai, építészeti és szépirodalmi könyvek voltak. A Festeticsek maguk is írtak könyveket, például Festetics Sándor, Pál, Antal és Festetics Andorné.
Sándor egyébként igazi sportember volt. A teniszen, a lovagláson, a vadászaton, az úszáson és síelésen kívül rendszeresen futott, tornázott és egy grófi futballcsapatot is alapított. Ernő fia az autóversenyzésbe is belekóstolt. A Festetics család 1944-ben kénytelen volt elhagyni a dégi birtokot, a kastély berendezésének jó része pedig a háború idején megsemmisült. Az épületet a németek katonai kórházként, az oroszok istállóként használták. A háború után előbb árvaház, majd 1995-ig gyermekotthon működött benne. A kastély felújítását 2022-ben fejezték be. Ma az egykor még ott nevelkedett Festetics László Olaszországban élő fia, Enrico figyeli a kastély sorsának alakulását, és időnként ellátogat felmenői egykori birtokára.
A felvilágosodás eszméit a misztika, a deizmus, az ókori egyiptomi és a zsidó vallás elemeivel ötvöző mozgalom tagjai arisztokraták, köznemesek, értelmiségiek, testőrök voltak. Az egyetemes emberi összetartozást, az emberek testvériségét hirdették. Nevük valószínűleg azokra a középkori mesteremberekre utal, akik birtokában voltak a különleges épületek, katedrálisok építési titkainak. Vagyis különleges ismeretekkel rendelkeztek, és ebbe senkit sem avattak be. A szabadkőműves páholyok először Angliában, majd Franciaországban alakultak meg. Szimbólumaik a körző, a derékszög, a piramis és a mindent látó szem, összejöveteleiken egy jobban működő állam eszményéről folytattak eszmecserét. Mivel bírálták a hatalmon lévő rendszert, titokban kellett működniük.
Festetics Antal életében fontos szerepet töltött be a szabadkőműves eszmeiség, mozgalom. 1788-ban vették fel a pesti Nagyszívűséghez páholyba, ahol titkári pozíciót töltött be. Dég is a társaság emblematikus találkozóhelye lett, ahol az egykori szabadkőműves könyvtárat és levéltárat is őrizték. Még a kastély utolsó lakója, Sándor is rejtegette a dédapja által megmentett titkos iratokat. Az emeleten a szabadkőműves mozgalom története és magyarországi vonatkozásai is feltárulnak előttünk. Aki kíváncsi rá, milyen lehetett a szabadkőművesek egykori összejövetele, interaktív eszközök segítségével egy korabeli beavatási ceremónián is részt vehet.
Közép-Európa legnagyobb kastélyparkja a dégi 300 hektáros angolpark. A viszonyítás megkönnyítése érdekében jegyezzünk meg, mérete megegyezik a New York-i Central Parkéval, a Margitsziget pedig háromszor elférne a területén. Napjainkban csak 70 hektár látogatható, a többin még tájépítészek dolgoznak.
A kastélyparkot övező három vízfolyás felduzzasztásával jött létre a két km hosszú Szerpentin-tó a 12 híddal.
Az egyik szigetén áll a németalföldi stílusban épült, vöröstéglás Hollandi-ház. Ez a kastélypark fő látványossága, amelynek emeletén élt a tüdőbeteg Festetics Andorné, alatta tehénistálló volt. A népi gyógyászat szerint ugyanis az ammóniagőzös levegő és a frissen fejt tej illata gyógyította az idült tüdőbetegséget, tájékoztatja a látogatót a Hollandi-házban berendezett kamarakiállítás.
A csodás táj nemcsak a látogatót bűvöli el, a filmesek is felfedezték a benne rejlő lehetőségeket. Itt forgatták például a Kincsem című filmet, de Jennifer Lawrence is forgatott már a kastélyparkban.
Megjelent a MAGYAR7 49. számában.
