Csókbetegség – üröm az örömben
Való igaz, az első csók(ok) elcsattanásánál mindannyian kissé „lázas” állapotba kerülünk, azonban a csókláz, vagy csókbetegség alatt mégis mást értünk. A csókláz a mononucleosis infectiosa (fertőző mononukleózis) megbetegedés laikus elnevezése, ugyanis gyakran az első csókokkal fertőzik egymást a fiatalok.

A mononukleózis leggyakrabban serdülőkorban és fiatal felnőttkorban előforduló heveny vírusos megbetegedés. A mononukleózist nevezik Pfeiffer-féle mirigyláznak, illetve csókbetegségnek is, utalva ezzel a kór leírója mellett a fő terjedési mechanizmusra, hiszen nyál útján terjed.
Az esetek több mint 80 százalékában a mononukleózis hátterében az Epstein-Barr-vírus (EBV) áll. Az EBV-fertőzésen az emberek többsége gyermekkorban esik át (tünetmentesen vagy enyhe légúti tünetekkel), ám akik kamaszkorban, vagy fiatal felnőttkorban fertőződnek meg, azoknál nagyobb eséllyel alakul ki megbetegedés mononukleózis formájában.
Az EBV rendszertanilag a herpeszvírusok közé tartozik, és a lakosság körülbelül 90 százaléka fertőződik meg vele élete során legalább egyszer. Ahogy már említettük, a terjedés főleg a nyál közvetítésével történik, így szoros közelségben élő közösségekben, mint a család, nagyon valószínű a fertőzés átadása. A fejlődő országokban a népesség közel 100 százaléka esik át a fertőzésen gyermekkorban. A fejlettebb államok lakosságának egy része nem gyermekkorban, hanem csak 15-24 éves kor között találkozik először a vírussal, ilyenkor a fertőzés a mononukleózis tüneteit idézi elő. Hasonló tünetegyüttest ugyanakkor több kórokozó is kiválthat, például a citomegalovírus (CMV), a HIV I-es típusa, illetve a Toxoplasma gondii.
A vírus lappangási ideje a megfertőződést követően 4-6 hét. A fertőzés a nyálmirigyekben keletkezik, amelyek aztán nagy mennyiségű vírust juttatnak a nyálba, ezt követően pedig a fertőzés továbbterjed a fehérvérsejtekre.
A betegség típusosan az alábbi panaszokkal jár:
- elhúzódó, akár 5-7 napig tartó magas, 39°C körüli láz,
- a nyelést és táplálékfelvételt nehezítő fájdalom, torokfájás,
- a torokmandulákat összefolyóan befedő sűrű, szürkés lepedék, a man-dulák megnagyobbodása (ami miatt gyakran keverik össze a mandulagyulladással),
- a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása,
- általános rossz közérzet, gyengeség, fejfájás, izomfájdalom, hányinger, hányás, hasfájás, ízületi fájdalom.
A fenti tüneteket kísérheti a lép (50-60 %) és a máj (35 %) megnagyobbodása vagy ritka esetekben akár sárgaság (5-10 %) is. Nagyon ritka szövődménye lehet a lép repedése, illetve a hatalmas torokmandulák miatt a légút akadályozottsága, elzáródása. Az esetek kis százalékában a betegség kezdetén testszerte kiütések is megfigyelhetők, illetve a tévesen ampicillin vagy amoxicillin antibiotikummal kezelt betegek 80 százalékában alakul ki ún. amoxicillin rash. Az amoxicillin rash a gyógyszerhasználat (aminopenicillinek, ritkábban cephalosporinok) 5-7. napja között jelentkezik, jellemzően a mellkason, hason és a háton, ritkábban a végtagokra terjedően. A kiütések kisebb átmérőjű, erősen rózsaszín foltokban jelentkeznek. Ez lényegében késői típusú allergiás reakciónak fogható fel, ártalmatlan és az allergia 6-12 hónapon belül kialszik. A tényleges gyógyszerallergia kiütései gyorsabban jelentkeznek, a bevételt követő 1-2 órában, csalánkiütésnek megfelelő megjelenésűek és viszketnek.
A diagnózisalkotás első lépése a részletes fizikális vizsgálat. Ennek során a duzzadt, lepedékes torokmandulák, a galuskás, nehézkes hang, a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása a gyakorlott vizsgálónak szinte azonnali diagnózist adnak.
A lép és a máj megnagyobbodása, fájdalmas feszülése, az ebből származó hasi fájdalom, a magas láz valamint az esetlegesen megjelenő bőrtünetek együttesen már mindenképp a mononukleózis gyanúját keltik fel. A vér laboratóriumi vizsgálata során jellegzetes az atípusos fehérvérsejtek (mononucleáris sejtek, innen a mononukleózis elnevezés) jelenléte.
Ha a kór májbántalommal is jár, megemelkedik a májenzimek szintje. A diagnózist az EBV vírus ellenes antitestek vérből történő kimutatása véglegesíti.
Jelenleg nincs specifikus gyógyszer a mononukleózis kezelésére, ezért általában tüneti kezeléssel igyekszünk enyhíteni a betegséggel járó panaszokat, illetve megelőzni a szövődményeket. A kezelés általában az alábbiakat tartalmazza:
- A gyógyuláshoz elengedhetetlen a pihenés, az ágynyugalom, a fizikai aktivitás, a sportolás kerülése. Mindez segíti az immunrendszert a betegség elleni harcban.
- A mononukleózis okozta láz és az ízületi fájdalmak enyhítésére fájdalomcsillapítók, például paracetamol, vagy ibuprofén adhatók.
- A torokfájást sóoldatos gargalizálással, vagy antibakteriális torokfertőtlenítő spré használatával lehet enyhíteni, cél a bakteriális felülfertőződés megelőzése.
- Nagy hangsúlyt kell helyezni a fokozott folyadékfogyasztásra, mert a láz és az izzadás miatt a beteg könnyen kiszáradhat. Az ivóvíz, a gyümölcslé és a tea gyakori kortyolgatása segít fenntartani a megfelelő folyadékháztartást.
- A mononukleózis súlyos eseteiben, például a lép megnagyobbodásakor, a betegnek kórházi kezelésre lehet szüksége. Májbántalom esetén tejtermékekben, szénhidrátban gazdag, fűszermentes, zsírmentes májkímélő étrend segíti a máj gyorsabb gyógyulását.
- Anibiotikummal való kezelésre általában nincs szükség, mert az EBV-fertőzést vírus okozza. Ha azonban a betegnél bakteriális felülfertőzés is fennáll, szükség lehet antibiotikumra.
Az EBV-fertőzéses beteg gyógyulása általában hetekig, de akár hónapokig is eltarthat. A legtöbb esetben a beteg teljesen meggyógyul, és nincs szükség további kezelésre. Ha a mononukleózis súlyosabb szövődményekkel társult, például a lép megnagyobbodásával, vérrögképződés kockázatával, májbántalommal, több időt kell adni a szervezet regenerálódásának.
Az EBV-fertőzés utáni időszakban fontos, hogy a beteg vigyázzon az egészségére, mert a gyengült immunrendszer miatt könnyebben elkaphat más fertőzéseket. Az elegendő pihenés, a helyes táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel segíthetnek az immunrendszer erősítésében.
A mononukleózis terjedésének megakadályozásában fontos, hogy a betegek kerüljék a közvetlen érintkezést másokkal, ne osszák meg személyes tárgyaikat, például az evőeszközöket és a poharakat. A mononukleózis védőoltás útján történő megelőzésére egyelőre nincs mód. A fertőzés elleni védekezés egyetlen módja a higiénés szabályok betartása. Dehát, a csókot megtiltani mégsem lehet! Olybá tűnik csókbetegség volt, van és lesz. Itt a tavasz, ébred a természet, éled a szerelem!
Megjelent a Magyar7 2025/11.számában.