Az esztergomi lokálpatrióta
Esztergom egyik csendes utcájában, a Szentgyörgymezei templom mellett egy különleges alkotás hívja fel magára a figyelmet. Magántelek oldalába építve áll Géza fejedelem fába faragott képmása, mellette kis park paddal és a hét magyar törzset szimbolizáló lófarkas kelevézekkel. Az alkotás Smidt Róbert szőgyéni fafaragó műve, amelynek megálmodója és megrendelője a Svájcból hazatért esztergomi lakos, Tátrai Éva.
Amikor Éva tizenhárom éve hazaköltözött Esztergomba, megdöbbenve tapasztalta, hogy a magyar történelem kiemelkedő alakjának, Géza fejedelemnek nincs méltó köztéri emlékműve az ország első városában. Elhatározta, hogy változtat ezen, annál is inkább, mert közelgett 2023, Esztergom alapításának 1050. évfordulója. Felvette a kapcsolatot a felvidéki Smidt Róbert fafaragó művésszel, és fél év múlva készen állt az alkotás. A szobrot a Bazilika közelében álló családi házának kerítésébe építették be. Éva gondosan rendbe hozatta a kerítésfalat és a környezetet, amely mára meghitt szeglete lett az utcának.
Együtt indulunk megnézni, s közben arról beszél, hogy a szobor két részből áll. A Géza fejedelmet ábrázoló rész alatt kőtömb áll, rajta a nyereg azt szimbolizálja, hogy Géza kősziklára építette országát és hogy a magyar lovas nép.
– Géza indította el az ország megalapítását, aki felismerte, hogy ha itt a Kárpát-medencében akar élni a magyarság, akkor fel kell vennie a kereszténységet. Később fia, Vajk, aki a keresztségben az István nevet kapta öntötte formába apja örökségét – magyarázza Éva.
Az alkotásra rákerültek az ősi szimbólumok, mint a Nap, a Hold, a turulmadár és a hét magyar törzs jelképe, valamint egy kereszt. Rovásírással a következő szöveg olvasható rajta: Fényes Géza nagyfejedelem, Esztergom megalapítójának dicső emlékére.
Smidt Róbertnek nem volt nehéz elképzelnie Géza fejedelem képmását, hiszen korábban már megformázta alakját a Himnusz táblaképen, amely a magyar Országházban látható. Az alkotáson többek közt az az ereklyetartó is helyet kapott, amely egy honfoglalás kori sírból került elő Nagymácséd határában. Később nagybátyja, Kurcz Béla plébános tulajdonába került, aki a Szlovák Nemzeti Múzeumnak adományozta, és ma a pozsonyi várban látható.
A szobor előtt beszélgetve Éva elmeséli, hogy a történelem iránti érdeklődését édesapjától örökölte. Meggyőződése, hogy Esztergom ősi városa rengeteg történelmi emlékkel bír, amelyek nem kapnak kellő hangsúlyt. Ebben a témában levelet is írt a városvezetésnek, rámutatva azokra a dolgokra, amelyeken változtatni kellene. Meglátása szerint ugyan lassan, de történnek előrelépések.
Tátrai Éva lokálpatrióta. Vallja, a Kárpát-medence geográfiai egység, ez is azt erősíti, az itt élő népeknek konföderációban kellene összefogniuk és nem veszekedni!
– Jómagam egészen Kárpát-medencei vagyok. Magyar eleim mellett van szerb ősöm, de Selmecbányáról és Morvaországból származók is vannak az elődeim között, sőt édesapám részéről lengyel és sváb vér is csörgedezik az ereimben. Hogy egy vérből valók vagyunk, látszik az én példámon is – sorolja hozzátéve, megmaradásunk összefogásunkon múlik.
Éva jelenleg III. Béla domborművének felállításán gondolkodik, hiszen a Bizáncban nevelkedett, kiemelkedően művelt király uralkodása alatt élte virágkorát Esztergom.
Megjelent a Magyar7 2025/10.számában.
