Anna-napi néphagyományok, hiedelmek, mulatságok
Július 26-án ünnepeljük Anna névnapját, mely egyúttal Szent Anna ünnepnapja is. A nap mulatsággal, bállal való megünneplése ma is szokás. Az Anna-naphoz számos néphagyomány és hiedelem is kapcsolódik.
Az Anna közvetlenül a héberből átvett név, eredeti formája Channá, Hanná. Jelentése: kegyelem, könyörület, báj, kecsesség, kedvesség.
Szent Anna a keresztény apokrif és az iszlám hagyományok szerint Szűz Mária édesanyja és Jézus anyai nagyanyja volt.
Szent Annát, Szűz Mária édesanyját a régi öregek Szent Anna asszonynak hívták.
Szent Anna és Jochamin legendája
A legenda szerint a Júda nemzetségéből és Dávid házából származó Annának és férjének, Joachimnak hosszú ideig nem volt gyermekük. A férj áldozatot akart bemutatni a jeruzsálemi templomban, de terméketlensége miatt a főpap visszautasította őt, ezért szégyenében nyája és pásztorai körében keresett menedéket.
Mindeközben az asszony imádkozott, és Isten meghallgatva a fohászt gyermekáldásban részesítette őket, amit angyal adott hírül: Annának a kertjében, Joachimnak a pusztában, nyája őrzése közben. Az angyal azt is megmondta, hogy a gyermek fogantatásától fogva telve lesz Szentlélekkel.
A Szent Anna-tó legendája
A Székelyföld szívében, az erdélyi Csomád-hegység egyik kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdőhöz közel fekszik a Szent Anna-tó. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába, az egyikben a tó, a másikban pedig a Mohos-tőzegláp található.
Úgy tartják, régen a tó helyén hegy helyezkedett el, rajta pedig vár és annak ura kegyetlenül bánt egy gyönyörű lánnyal, akinek Anna volt a neve.
És jöttek az emberek mindenfelől a kis kápolnához, hogy együtt imádkozzanak a leánnyal. Halála után a szent életű lányról nevezték el a tavat.
Július 26-a a magyar néphagyományban "kedd asszonya" napja. Több vidéken a meddő asszonyok ezt a napot megböjtölték.
Dologtiltó nap
Szent Anna kultusza a középkorban a keddi naphoz kötődött, mely az asszonyok számára sokáig dologtiltó napnak számított.
A nők nem moshattak, és a gyermeket sem fürdethették meg, mert úgy tartották, aki mos, azt megbünteti a kedd asszonya.
Szent Anna, mint védőszent
Szent Anna a nagycsalád, a nemzetség, a gyermeket váró édesanyák oltalmazója, hozzá fohászkodtak gyermekáldásért az asszonyok.
Haláljósló nap
Szent Anna napja haláljósló napként is ismert volt. Ezen a napon reggel virágkoszorút kötöttek, és azt addig dobálták a háztetőre, amíg fennakadt. A babona szerint ahányadik dobásra akad fenn a koszorú, annyi év múlva halnak meg.
Kender nyüvése
A hagyomány szerint Anna napján szakad meg a virágos kender töve, ezért ilyenkor kezdték a kender nyüvését.
Valószínűleg a táplálékról is gondoskodó anya képe magyarázza, hogy többfajta zöldség betakarítása kapcsolódott ehhez a naphoz.
Hagyma betakarítása
Medvesalján úgy tartják, Anna-nap előtt egy héttel kell kiszedni a hagymát, mert akkor tovább eláll.
A Drávaszögben is ekkor szedik ki a vöröshagymát.
Annabab szedése
Szép idő esetén e napon szedték az úgynevezett annababot.
Anna napján tartsa csukva az ablakokat
A délvidéki Doroszlón és Topolyán úgy vélik, Anna a kötényében hordja a bogarakat, ilyenkor rajzanak a legyek, s ahol nyitva talál ablakot, ajtót, ott kötenyéből beönti a legyeket.
Időjárással kapcsolatos hiedelmek
Anna-napját időjósló napként is számon tartották.
Eleink úgy tartották, ha Anna napján esik, hat hétig esni fog.
De ha süt a Nap, azzal sem járunk jobban, mert akkor nagy fagyok várhatóak a télen. Ha viszont felhők gyülekeznek az égen, sok lesz a hó télen.
Terményjósló nap
Eleink örültek, ha esett, mert akkor jó kukoricatermésre számíthattak. Ha viszont ezen a héten „nem ázott meg a föld, nem lett kukorica”.
Ahogy a népszerű keresztnevek napján általában, Anna napján is sok helyen voltak mulatságok.
Elsősorban a Dunántúlon, Somogyban, Zalában és Veszprém megyében tartanak bálokat. Szent Anna napjával elkezdődik a búcsúk időszaka. Lészpeden, Moldvában búcsút tartottak ezen a napon Szent Anna tiszteletére.
Parajdon kirakodóvásárt rendeztek, aminek a napján még a pásztorokat is mentesítették a munka alól, hogy részt vehessenek az Anna-napi mulatságon.
Szent Anna tiszteletére sok helyen kápolnát, templomot építettek, neve napján búcsút tartanak.
Magyarországon Heves vármegyében, a váci egyházmegyéhez tartózó Lőrinciben van búcsújáró helye. Hasonlóképpen búcsújáró hely a szanyi Szent Anna kápolna is.
Az Anna névnaphoz kapcsolódóan alakult az Anna-bál hagyománya is. A balatonfüredi Anna-bál történelmi hagyományra visszatekintő rendezvény, az ország egyik legrégebbi bálja.
Az ifjú hölgy azon az estén ismerkedett meg majdani férjével, Kiss Ernő huszár főhadnaggyal, aki később az 1848-49-es magyar szabadságharc altábornagyaként a tizenhárom aradi vértanú egyike lett.
1862-ben választottak először bálkirálynőt Kozma Irma személyében.
Ilyenkor nemcsak Balatonfüreden, hanem más fürdőhelyeken is tartottak Anna-bálokat a főidény záró báljaként. Az augusztus ugyanis a 19. század közepén már utóidénynek számított.
A Hungarikum Bizottság döntése alapján a balatonfüredi Anna-bál bekerült a Hungarikumok gyűjteményébe.
A hétköznapi életben, de a magyar- és világirodalomban is népszerű keresztnév az Anna, hiszen versekben, regényekben, novellákban gyakran előforduló név.
A történelemkönyvekben is gyakran találkozhatunk az Anna névvel, számos magyar és külföldi uralkodó hitvesét vagy éppen királynőt hívtak Annának.
