Amikor kezdetét veszi a farsang: vízkereszti népszokások, hiedelmek
Vízkeresztet a római katolikus egyházban január 6-án ünneplik. Az ónaptárat használó keleti keresztény egyházak a Gergely-naptár szerinti január 19-én tartják, mivel a Julianus-naptár jelenleg 13 nap késésben van a Gergely-naptárhoz képest.
A magyar vízkereszt elnevezés az ilyenkor hagyományosan végzett vízszentelésből eredeztethető. Ezzel az időponttal zárulnak a karácsonyi ünnepek és kezdődik el a farsang ideje.
Vízkereszt, más néven háromkirályok vagy epifánia az egyik legrégebbi keresztény ünnepünk. A 4. század elejétől kezdődően lett ez a nap liturgikus ünneppé és ennek szokása gyorsan elterjedt előbb keleten, majd nyugaton.
A keresztény egyházakban január 6-án három eseményt is ünnepelnek.
Gáspár, Menyhért és Boldizsár, azaz a háromkirályok látogatását a kis Jézusnál
A nyugati kereszténység vízkereszt napján emlékezik meg a napkeleti bölcsekről, Gáspárról, Menyhértről és Boldizsárról. Január 6-án van ezeknek a neveknek a névnapja.
A nyugati rítus szerint elsősorban a háromkirályok tiszteletére és a kisded Jézusnál tett látogatásukra emlékeznek az emberek.
Vízkereszt napját, azaz Jézus megkeresztelkedésének napját
A keleti keresztény egyházak Jézusnak a Jordán folyóban Keresztelő János által való megkeresztelkedését ünneplik ezen a napon.
A kánai menyegzőn véghezvitt csodát
Az ünnep harmadik misztériuma a kánai menyegző. Ez a Megváltó első csodája volt, amikor édesanyja kérésére a vizet borrá változtatta.
A kánai menyegzőre emlékezve sokáig a farsangi időszakban tartották az esküvőket és lakodalmakat is.
A római katolikus egyház ezen a napon hagyományosan vizet és tömjént szentel, innen ered a vízkereszt elnevezés.
Vízkereszthez számos néphagyomány és szokás is kapcsolódik.
Karácsonyfa leszedése
Régen rengeteg népszokás élt ezen a napon, ma leginkább csak a karácsonyfa leszedését tartják meg, ezzel végleg elbúcsúztatva az óévet.
Vízkeresztkor még egyszer meggyújtották a karácsonyfa gyertyáit, szétosztották a megmaradt édességet, a fát tűzre tették, csak egy ágacskát tűztek belőle a szentkép mögé a gonosz ellen.
Hamuját beszórták a veteményeskertbe, mert még ebben az állapotában is hasznot hoz: javítja a talajt. Néhol a karácsonyfa lényegült át húsvétkor tojásfává, s csak azután dolgozták fel.
Ekkor bontották le a karácsonyi asztalt
Minden morzsának helye volt és szerepe: a Luca-búzának egyik felét a kútba dobták, másik felét viszont gyógyereje miatt a jószágok ételéhez adták.
Vízszentelés
Innen ered az ünnep magyar neve, hiszen szentelik, keresztelik a vizet.
A szenteltvíznek mágikus ereje, gyógyító, gonoszűző, rontást megelőző szerepe volt. Használata végigkísérte az emberi élet fontos eseményeit is a születéstől a halálig.
Ezen a napon szentelt vizet vittek haza, azzal locsolták meg magukat az emberek, hogy ne legyenek betegek. Behintették vele a falakat, hogy ne csapjon oda a villám. Öntötték a jószág ivóvizébe, hogy egészségesek maradjanak, a vetőmagra, hogy szépen megeredjen s jó termést hozzon. A lányok megmosták benne arcukat, hogy szépek legyenek.
A szentelt víznek, melyet Háromkirályok vizének is neveznek, ugyanis mágikus erőt tulajdonítottak, s ezt a hiedelmet az egyház is támogatta.
Vízszentelés a görögkeleti egyházban
Annak emlékére, hogy Krisztust Keresztelő Szent János megkeresztelte a Jordán folyóban, a görögkatolikus egyházban két vízszentelést is tartanak. Az egyik január 5-én a Szent Bazil Liturgia végén alkonyati zsolozsmával, a másik pedig január 6-án a Szent Liturgia alkalmával kezdődik a templomban, ami után a papok kimennek a hívekkel a folyópartra, és megáldják a vizet.
A vízszentelésekkor nemcsak a folyót, hanem a jelenlévőket is megszentelik.
Ezen a napon nemcsak vizet, hanem tömjént, krétát de még sót is szenteltek bizonyos vidékeken.
Házszentelés
A víz és a tömjén megszenteléséből alakult ki a házszentelés hagyománya is.
A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; valamint megáldja a benne lakókat. Szokás szerint a házszentelés után az ajtóra fölírják az évszámot és a népi értelmezés szerint a Háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit: 20 + G + M + B + 21 a betűk közé pedig rajzol egy-egy keresztet.
Más értelmezés szerint a három betű a latin áldásformula kezdőbetűi: Christus Mansionem Benedicat („Krisztus áldja meg e házat”).
Ettől azt is várták, hogy minden rossz megálljon az ajtóban, és ne jusson be a házba. Úgy vélték, a felirat megvédi a házat a villámcsapás és a boszorkányok rontása ellen
A házszentelésre vagy más néven koledára már Mátyás király idejéből is van adat. Napjainkra visszaszorult, de egyes helyeken erre az alkalomra összegyűlnek a rokonok.
Ugyancsak ilyenkor mentek házról-házra a papok is, hogy megkapják természetbeni járandóságukat: a hívek élelemmel, pénzzel adakoztak.
Háromkirályjárás
Az ünnepi népszokások másik nagy hagyománya a csillagozás vagy háromkirályjárás.
Esti harangszó után kezdődött a kántálás és a csillagjárás (misztériumjáték), amely a 16. századtól kezdve alakult ki.
Az ún. „csillagozás” (csillagének) vagy háromkirályjárás dramatikus játékában a bibliai királyokat megszemélyesítő alakok vonulnak fel, akiket – a betlehemezés mintájára – gyerekek személyesítették meg. Legfőbb kelléke a csillag volt, amely mutatta az utat Betlehembe. Jellegzetes viseletdarabjuk a díszes papírsüveg. A három király a három, akkoriban ismert földrészt (Európa, Ázsia és Afrika) jelképezhette, ezért is fekete Gáspár, a szerecsen király. A csillagéneket vagy a párbeszédes vízkereszti játékot néha leányok adják elő. Minden esetben elénekelték a csillagéneket:
Háromkirályok napját, országunknak istápját
dicsérjük énekekkel, vigadozó versekkel.
Szép jel és szép csillag, szép napunk támadt,
szép napunk támadt.
Kezdetét veszi a farsang
A vízkereszttől hamvazószerdáig (a húsvét előtti 40. nap) tartó farsang a bálok és vidám összejövetelek időszaka.
Őseink, bár nem tudományos alapokra hagyatkoztak, igen jó érzékkel az év leghidegebb, legszürkébb napjaira időzítették a mulatozásokat, amikor a leginkább szükségük van az embereknek arra, hogy elkerüljék az úgynevezett téli depressziót.
Az idei farsang időszaka sajnos egyvalamiben biztos más lesz, a járvány miatt ugyanis elmaradnak a jelmezbálok, karneválok és a nagy mulatságok.
Az ortodoxok január 6-án ünneplik a karácsonyt
A naptárak különbözősége miatt január 6-a és 7-e egyben számos keleti egyházban a karácsony ünnepe is.
Oroszországban, Grúziában, Örményországban, Fehéroroszországban, Szerbiában, Egyiptomban, Etiópiában és Kazahsztánban szenteste január 6-án jön el.
Ortodoxok: nem csak 13 nap a különbség
Az ortodox kereszténység, mivel egyházaik a Julianus-naptárt használják, közel két héttel később ünnepli Jézus megkeresztelének ünnepét.
Azonban nem csak ebben különböznek a hagyományaikban: az ortodox kultúrkörben ilyenkor a papok egy fából készült keresztet hajítanak a vízbe, a hívek pedig utána ugranak, és kihozzák azt.
Az ortodox családoknál - a hagyományok szerint - a betlehemi jászolra emlékezve - szalmát szórnak a tisztaszoba padlójára, és ezen hálnak az éjjel. Másnap délután a gyerekek - a katolikusok a háromkirályjáráshoz hasonlóan - kántálni mennek az idős görögkeleti házaspárok házához.
Vízkereszti szokások Nyugat-Európában
Olaszországban ezen a napon Befana, a jó boszorkány megajándékozza a jól viselkedő gyerekeket.
Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban az a szokás, hogy süteményeket sütnek az emberek, néhányban ajándékot rejtenek el, és aki megtalálja ezt az ajándékot, az lesz a nap királya.
A többi fontos naphoz hasonlóan vízkereszthez is kapcsolódik időjárás-jóslás.
Úgy tartják, ha vízkeresztkor, azaz január 6-án – havazik, hamar megjön a tavasz.
Vízkeresztkor fura a népi logika:
ha "csurog az eresz", azaz olvad, akkor hosszú telünk lesz, ha fagy, akkor még ennél is hosszabb, azaz sokat várhatunk arra, hogy kitavaszodjon.
Egyedül attól kell félni a téli sportok kedvelőinek, ha vízkeresztkor havazik, ebben az esetben ugyanis hamar megjön a tavasz.
Régen leginkább annak örültek, ha január 6-án, vízkereszt napján fújt a szél, mert az jó termőidőt, szerencsés évet jövendölt.
Szőlőtermő vidékek falvaiban lesték az ereszt: megcsordul-e? Ha igen, gazdag lesz az évi bortermés. Ha nem, majd megcsordulhat még Vince napján! vigasztalták magukat.
Vízkereszthez kapcsolódik a következő időjósló mondás: „Ha Vízkeresztkor megcsillan a víz a kerékvágásban, nem lesz hosszú a tél."
A néphagyomány szerint ezen a napon fonni kellett, mert akkor sok kolbászra és húsra lehetett számítani az évben.
