Amikor két zselízi testvér uralta fél Dél-Itáliát
Becsei Vesszős György neve nem túlságosan ismert a történelemből. Leginkább Zselízen tartják számon, ahol a templom építése kötődik a 14. századi lovaghoz, illetve a szakrális térben máig megtalálható eszmei műkincsek, mint a végítéletet ábrázoló freskó, vagy a 2. századból származó római szarkofág, amit valószínűleg sírjának hozhatott Aquincumból.
Becsei Vesszős György a Bars vármegyei főispán, Becsei Imre várkapitány fia volt. Becsei Imre minden bizonnyal Zselízen született, és nevéhez kötődik a „dicső” tett, hogy miután Károly Róbert király kivégeztette az életére törő Zách Feliciánt és az egész családját, akkor a merénylő Sebe nevű lányának a fejét éppen a nevezett főúr csapatta le a lévai várudvaron.
Hogy ez, vagy valami más is közrejátszott, tény, hogy a Becsei család meglehetősen jó pozíciót foglalt el a királyi udvarban. Becsei Imre három fiából kettő Nagy Lajos király legbelsőbb körébe került. Becsei Vesszős György királyi szerviens, míg öccse, Töttös István főajtónálló mester lett.
A két zselízi lovag természetesen követte királyát a nápolyi büntető hadjáratba (1347–1352). A magyar király nápolyi trónörökös öccsét, Endrét a helyi urak (akik egyébként Anjou unokatestvérek voltak a királyi családdal) orvul meggyilkolták Aversában. Erről nemrégiben olvashatták írásomat Aversai misszió címmel. Ez a magyar katonai kiruccanás azért is maradt meg élénken a magyar kultúrtörténetben, mert Arany János leghíresebb balladahőse, Toldi Miklós ugyancsak részt vett a hadjáratban. A félelmetes erejéről híres Toldi volt a parancsnoka a háromezer főt számláló hírhedt „nagy magyar csapatnak”, amely Firenzéig is eljutott.
Nagy Lajos azonban komoly magyar haderőt hagyott a Nápolyi királyság területén. Apulia (ma Puglia) régiót Becsei Vesszős György királyi serviens, ekkor már Bars vármegyei főispán helytartó kormányzóként irányította.
Később a zselízi György lovagot meglehetősen foglalkoztatta a bűnbocsánat kérdése, mert saját bevallása szerint nagyon sok embert gyilkolt meg a harcokon kívül is, ráadásul a legenda szerint a király parancsára 1348. január 23-án egyenesen ő hajtotta végre Durazzói Károly herceg kivégzését.
Mint ismeretes, az aversai palotában tartott vacsorából rögtönítélő bíróság lett, s bár Károly hercegnek vajmi kevés köze volt Endre meggyilkolásához, ő lett a bűnbak. Zselízi hősünk saját kezével fejezte le és dobta ki holttestét ugyanazon a balkonon, ahol Endre herceget is meggyilkolták.
Testvérének, Töttös Istvánnak is bőven jutott dicsőség, ő foglalta el Craco városát, ahol mintegy 5 évig volt élet és halál ura.
A zselízi vitéz által elfoglalt települést ma már nem lakják. Különböző természeti katasztrófák és társadalmi változások következtében a 20. század 80-as éveiben végképp kiürült Craco, de hogy ne menjen teljesen tönkre, felkerült a Műemléki Világalap védendő műemlékeinek a listájára. Azóta persze turisták ezrei keresik fel az impozáns romokat, meg a szemfüles filmesek, rájöttek ugyanis, hogy az egykori vár, illetve a város romjai kiváló díszletek.
A több tucat itt forgatott film közül talán Mel Gibson Passiója a legismertebb, vagy a Daniel Craiggel forgatott James Bond-film, A Quantum csendje.
A festői környezetű csizmasarok ma már jóval békésebb, mint a zselíziek portyázásai idején volt, de ha arra kirándul az emberfia, egy pillanatra tűnődjön el rajta, vajon milyen lehetett 700 évnek előtte a magyar nótaszótól zengő csodálatos tengermellék, amikor egy zselízi kormányozta ezt a vidéket helytartóként, s öccse kapitánykodott a vár fokán.
Az írás megjelent a Magyar7 2025/9. számában.
