Álmok Álmodói 20 – Világraszóló magyarok, világformáló találmányok

Az interaktív tárlat 6 +1 tudományterületet ölel fel, ezek a mobilitás, az orvoslás, az ipar és az energia, az agrárium, az infokommunikáció, a tér tudománya, illetve a hely szelleme és 594 magyar feltalálót mutat be. A közel  6000 négyzetméteren létrehozott kiállítás elsősorban a fiatalokat kívánja megszólítani, hogy nagyon látványos, szórakoztató  és jól érthető formában közelebb hozza hozzájuk a tudomány világát, mindezt másfél kilométernyi útvonalon. Valószínűleg ezzel függhet össze az a tény is, hogy a szervezők a látogatók tájékoztatását  is a fiatalokra bízták.

„Nem is gondolnánk, hogy a minket körülvevő világban, a hétköznapokban mennyi mindenben van magyar hozzájárulás, mi magyarok mennyi mindent adtunk a világnak” – fogalmazta meg  a kiállítás kapcsán Dankó Virág, a  Millenáris ügyvezető igazgatója. 

Az élményalapú kiállításon a látogató megismerhet és kipróbálhat minden olyan magyar találmányt, amely a tudományok történetében mérföldkőnek számított. A tárlat ugyanakkor azt is bizonyítja, hogy  a tudomány nemcsak hasznos, hanem szórakoztató is lehet, elég csak a gömböcre, a Rubik-kockára vagy a számítógépes játékokra  gondolni. Ráadásul Tudáscseppek, illetve Tudósmesék  címszó alatt egy-egy izgalmas történettel is megismertetnek a tudomány világából.

A mobilitás keretén belül egy autószalonra emlékeztető térbe érkezünk, ahol azok a járművek láthatóak, amelyek életrehívásánál magyar tudósok bábáskodtak.  Nemcsak a múlt és a jelen közlekedésének eszközei vannak kiállítva, mert a jövőbe is betekintést nyerhetünk. Íme néhány  név , akik részesei a mobilitás fejlődésének: Pavlics Ferenc, a holdautó magyar tervezője, Jedlik Ányos, aki az első villanyautót tervezte, vagy Galamb József, aki a Ford-T modell kifejlesztétében játszott kulcsszerepet.

A magyarságnak az orvoslás területén  is van mivel dicsekednie, hiszen olyan remek tudósokat adott a világnak, mint Korányi Frigyes, aki a TBC elleni küzdelem egyik szószólója  vagy Semmelweis Ignác, a gyermekágyi láz gyógyítója, Szent-Györgyi Albert, a C-vitamin felfedezője vagy a mindenki által jól ismert Béres József.

Ebben a témakörben szó esik a járványok gyógyítóiról, a gyógynövények hatásainak kutatóiról és a gyógyszerek fejlesztőiről is. De bemutatkozik  Csókay András idegsebész, Selye János, a stresszkutatás úttörője vagy épp legújabb büszkeségünk, Karikó Katalin is. Ez a világ tehát az életmentő találmányokat,  a világhírű gyógyszereket és a kiemelkedő orvostechnikai fejlesztéseket adja közre..

Ami az ipar és az energia területét illeti, ott sincs szégyenkeznivalónk, hiszen olyan nevekkel találkozhatunk, mint pl. Gerster Béla, a Korinthoszi-csatorna  tervezője, Bernhard Antal, az első dunai gőzhajó megépítője, a már korábban említett Jedlik Ányos, a dinamó, illetve Irinyi János, a gyufa feltalálója. Lehetetlen kihagyni a felsorolásból  Eötvös Lóránd torziósingáját, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner  Jenő munkásságát,  hogy csak a legismertebb nevekből említsünk néhányat.

Olyan emberek sorakoznak fel ezen a ponton, akik találmányaikkal, építményeikkel jelentősen hozzájárultak saját koruk és a jövő nemzedékeinek kényelméhez.

Az élelmiszer megtermelése mindig komoly  kihívás elé állította a gazdákat és  a tudósokat. Ahogy nő a népesség, úgy kell növelni a termelés  hatékonyságát is. Új ötletekkel, új eszközökkel, gépekkel, sőt ma már az űrtechnika segítségével is. A kiállítás e pontján olyan világhírű találmányokat ismerhetünk meg, amelyek  hozzájárultak ahhoz, hogy ma egészségesen  és változatosan étkezhessünk, az egyre növekvő  népességet elegendő és jó minőségű élelmiszerrel láthassuk el.

Talán az agráriumban tevékenykedő tudósok nevei élnek ma  legkevésbé  a köztudatban.  Pl. Schams Ferencé, a magyarországi borvidék első leírójáé, az ő nevéhez fűződik  a metszőolló első kipróbálása is. Boczonádi Szabó Imre  méhészé, aki  a kaptárak fejlesztésével foglalkozott, vagy  Kreybig Lajos kutató, agrármérnöké, aki  Magyarország talajtani térképét készítette el.

A kiállítás infokommunikációs pontján világhírű magyar találmányok sokasága sorakozik.  Elsőként a nyomdászat tette lehetővé, hogy egyre többekhez eljuthasson az információ. Ám az információhoz való hozzáférés és annak gyorsasága újabb és újabb kihívások elé állította a tudósokat. A könyv, a fénykép, a telefon, a televízió, a számítógép mind hasonló célokat képviselnek, ugyanakkor szórakoztatnak is. Az Infokommunikáció csomópontjában játékos, interaktív keretek között léphetünk be ebbe az izgalmas  világba.

Misztótfalusi Kis Miklós elsősorban betűszedőként tett szert hírnévre, Gestetner Dávid a stencilgép megalkotója, a Nobel-díjas  Gábor Dénes a holográfia feltalálója, Riszdorfer Ödön a fényképezés, Simonyi Endre a személyi számítógépek magyarországi úttörője, Goldmark Péter Károly pedig a mikrobarázdás hanglemez atyja volt.

A matematika és a reá épülő tudományok (a fizikától az űrkutatásig) felforgatták a világot. Kialakult az igény arra, hogy  leírják a minket körülvevő világot. A kiállítás e pontja, amely A tér tudománya címet viseli, a másként gondolkodást, a matematika világot átformáló, lenyűgöző eredményeit, a repülés, az űrkutatás és az űr végtelen csodáit kívánja a látogatók elé tárni, miközben szórakoztató formában ismerkedhetünk meg ezek eredményeivel. Íme, néhány fantasztikus elme neve ebből a tudományágból: Lánczos Kornél  Einstein jobb keze volt, aki a relativitáselmélet matematikai hátterével foglalkozott. Ő alkotta meg az ún. Lánczos-módszert. Lénárt István a Lénárt-gömbkészletet  tervezte.

A matematika témakörében hozott újat  a két Bólyai. Harsányi János az egyensúlyanalízis úttörője volt, Frei Zsolt pedig a világon először észlelt gravitációs hullámokat. Kármán Tódor a hangsebesség feletti repülést tanulmányozta, és számos aerodinamikai és hidrodinamikai elméletet hagyott az utókorra. A legfelső szinten helyet kapó csomópont a laikusok számára is izgalmas, hiszen láthatjuk a keljfeljancsiként viselkedő gömböcöt, a Rubik-kockát, beülhetünk egy repülőgép szimulált belsejébe, átsétálhatunk egy görbült téren, végül  egy VR szemüveg segítségével a Marson is sétát tehetünk.

A kiállítás megtekintése után (amelyre minimum 2 órát kell szánni abban az esetben, ha mindent lefotózunk, hogy otthon majd alaposabban áttanulmányozzuk a látottakat, mert egyébként kb. 5 órányi látnivalót találunk itt) a távozás sem unalmas, hiszen  egy olyan alagútra emlékeztető rendszeren vezet bennünket a kijárat felé, amely időrendbe szedi a látottakat, és valamennyit történelmi  eseményekhez kapcsolja.

A szervezők akkor is szórakoztatnak, amikor  a lépcsőkön a földszint felé tartunk, hiszen izgalmas kérdésekkel bombáznak bennünket.