A változásokra várva – „fekete” építmények bírságolása
Bár már többször, több helyről elhangzott, hogy a 2023-ban kormányra került koalíció meg akarja változtatni az előző kormány által is módosított, sokakat érintő építésügyi törvényt, ez azonban eddig nem történt meg. Érdemes tehát számba venni, hogy aktuálisan mi a helyzet, főképpen az engedély nélküli, úgynevezett fekete építkezések terén. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy alábbi cikkünk nem jogi tanácsadás, hanem a témát áttekintő, tájékoztató jellegű írás.
Sok az információ és sok a különböző határidő. A fekete építkezések problémája csak egy részlete az építésügyi törvénynek, így szakmai magyarázatért a legilletékesebb intézményt, a területfejlesztési és építésügyi hivatalt, s azon belül az építésügyi részleg vezérigazgatóját, Roman Skorkát kerestük fel. Először is azt tisztáztuk vele, hogy mit értünk a köznyelvben meghonosodott „fekete építmény” fogalma alatt. A szakember ezeket olyan építményekként határozta meg, amelyeket a szükséges engedélyek nélkül hoztak létre, vagy az engedélyben meghatározottal ellentétes a hasznosításuk.
A közigazgatás illetékes hivatalai, illetve a jelenleg hatályos törvényi szabályozás is azt az elvet követi, hogy az engedélyezési eljárást utólagosan is el lehet végezni, nem mindegy azonban, hogy mikori építményről van szó.
Beszélgetőpartnerünk ezt úgy pontosította, hogy amennyiben az illetékes hivatalok tudomására jut egy fekete építkezés, a hivatalnak saját kezdeményezésből meg kell indítania az építmény felszámolási folyamatát, amelynek kötelező részeként dönteni kell az utólagos engedélyezés lehetőségéről is. Az építésügyi hivatal megvizsgálja, hogy az utólagos engedélyezés összhangban van-e az építési törvény által védett közérdekkel, elsősorban a területfejlesztési tervekkel és egyéb előírásokkal.
Ezen építmények esetében elmondható, hogy egy általános amnesztiának is felfogható eljárás érvényesül, illetve az az elv, hogy ezek jogszerűen létrehozott építményeknek minősülnek, s ehhez nem szükségeltetik az építésügyi törvény alapján semmilyen eljárás.
Ezek után Roman Skorka vezérigazgató rátér az időben a hozzánk legközelebb álló, 1990. január 1-től 2024. március 31-ig terjedő időszakban engedély nélkül épült, vagy azzal ellentétesen használt épületek problémájára. Ezeknél az épületeknél bevezették a használati alkalmassági vizsgálatot, amelyet a tulajdonosnak kell kezdeményeznie.
Az eljárás során a tulajdonosnak több dokumentumot is be kell mutatnia, például azt, hogy az épület megfelel a hasznosítás követelményeinek, hogy ő a tulajdonosa a teleknek, vagy más, a földterülethez kötődő jogokkal bír és a területrendezés a vonatkozó törvények értelmében megtörtént.
Az építésügyi hivatal az eljárás során megvizsgálja, hogy az épület biztonságos-e, betartották-e az ártértől, az elektromos, illetve gázvezetékektől és egyéb fontos infrastrukturális hálózatoktól az előírt távolságot, illetve, hogy a valóságnak megfelelően kidolgozott dokumentációval kérelmezi-e a tulajdonos az utólagos engedélyezést.
Fontos tudni, hogy 2029. március 31-ig kérvényezhetik az eljárást, de csak abban az esetben, ha még nem kezdődött meg a fekete építmény felszámolási eljárása. Ebben az esetben ugyanis az építésügyi hivatal nem cselekedhet.
Az építésügyi törvény a fekete építményekkel kapcsolatos szankciókról is rendelkezik. Amint azt a területfejlesztési és építésügyi hivatal építésügyi részlegének vezérigazgatója, Roman Skorka lapunknak elmondta, a törvény különbséget tesz a természetes és a jogi személyek között. Természetes személyek esetében kihágásról, jogi személyek és egyéni vállalkozók esetében azonban közigazgatási vétségről rendelkezik a jogszabály.
A pénzbírság nagysága nemcsak az elkövető besorolásától, hanem a büntetett kihágás és vétség mibenlététől is függ. Például kihágást az követ el, aki elmulasztja bejelenteni az egyszerű vagy kis építményt, építési változtatást vagy karbantartási munkát.
Természetes személy esetében 331,94 euróig, jogi személy vagy egyéni vállalkozó esetében pedig közigazgatási vétségként 13 277,57 euróig terjedő bírsággal sújtható.
Kihágást követ el és 829,85 euróig terjedő bírsággal sújtható az, aki építtetőként építési engedély nélkül vagy azzal ellentétesen megváltoztat egy épületet, vagy azt a vonatkozó engedélyekkel ellentétesen használja, illetve lehetőséget ad ilyen használatra más személynek. Jogi személy és egyéni vállalkozó esetében 66 387,84 euróig terjedhet a pénzbüntetés.
Ha viszont az építtető építkezési engedély nélkül, építési célra nem használható védett területen vagy védőövezetben, főképpen mező- vagy erdőgazdálkodási területen hoz létre építményt 165 959,59 euróig terjedő büntetésre számíthat.
A szakértő hangsúlyozta, hogy a törvény szerint a bírságtól nem tekinthetnek el, így biztos abban, hogy a büntetések kirovására sor kerül. Sőt, teszi hozzá, hogy a fentebb jelzettek nem jelentik az építkezési törvény jelentette szankciók végső összegét, s ráadásul néhányat közülük ismételten is kiróhatnak. Azt is fontosnak tartotta elmondani, hogy a bevezetőben említett használati alkalmassági eljárás során sem zárható ki a pénzbírság kirovása.
Azt, hogy milyen építmény minősül „fekete építménynek” az építésügyi hivatal vagy az állami építésügyi felügyelet döntheti el.
A megfelelő engedélyek nélküli „fekete építmények” létére bárki felhívhatja a hatóság figyelmét. Az ilyen bejelentésekkel az építésügyi hivatal (önkormányzat) vagy a Szlovák Építésügyi Felügyelet (Slovenská stavebná inšpekcia) foglalkozik.
A törvény az építésügyi hivatalnak feladatul adja, hogy saját kezdeményezésből (ex offo) is eljárást kezdeményezzen, amennyiben tudomást szerez olyan építményről, amely a megfelelő engedélyek nélkül épült vagy azokkal ellentétesen használják.
Ilyen esetben nem szükséges bejelentésre várni, s a döntés, hogy „fekete építményről” van szó épületbejárás eredményeként is megszülethet.
Roman Skorka végezetül elmondta, hogy az építésügyi törvény módosítása folyamatban van. Úgy tudjuk, hogy elfogadását akár egy évvel is elhalaszthatják. Lapunk természetesen figyelemmel követi a tervezet parlamenti útját és a módosításról részletesen beszámolunk.
Megjelent a Magyar7 2025/4. számában.
