A szürettől a tengerihántásig - Teréz-napi szokások és hagyományok
Teréz napja, október 15-e a népi hagyományokban is fontos szerepet tölt be. Tájainkon hagyományosan ezen a napon vette kezdetét a szüret.
Október 15-én a katolikus egyház egyik legnagyobb női szentjére, Avilai Szent Terézre emlékezünk.
Szent Teréz spanyol katolikus szerzetesnővér, a Sarutlan Karmelita Rend reformátora, vallási-teológiai író, misztikus gondolkodó volt.
Szent Terézt karmelita apácaruhában, gyakran az isteni tüzes nyilával átdöfött szívvel, eksztázisban vagy írás közben ábrázolták. Attribútumai a könyv, a toll, a galamb, a nyíl és a feszület.
A hagyomány szerint egy szeráf az isteni szeretet tüzes lándzsájával döfte át a szívét. Ezt a jelenetet örökíti meg Bernini híres szobra a római Santa Maria Vittoria-templomban.
Az októbert eleink Mindszent havaként vagy Őszhóként ismerték. A második őszi hónap, hasonlóan a szeptemberhez, elsősorban a betakarítás, a szüret időszaka.
Teréz-szedés
Zalában, Göcsejben október 15-től szüreteltek. Mivel október 15-e Teréz napja, ezért Egerben az e napon kezdett szüretet Teréz-szedésnek is hívták.
Szintén ezen a napon indultak szüretelni az erdélyi, a baranyai és a Somló hegyi gazdák és segítőik. Teréz napját a Balaton vidékén is szüretkezdő napként tartották számon.
Így szüreteltek dédszüleink
A szüret megkezdése ünnepi esemény volt, amely általában zajkeltéssel indult, pisztolydurrogtatással, vagy riogatással. Ezt követően indulhatott a munka.
A szedők (lányok, asszonyok) görbe késsel, kacorral (szőlőmetsző kés), vagy metszőollóval vágták le a fürt nyelét. Vödörbe, kosárba, kézi puttonyba szedték a szőlőt. Mikor az edényük megtelt, szóltak a legényeknek, s az általuk leszüretelt szőlőt a férfiak gyűjtötték össze puttonyba.
A nap végén a szüretelők szüreti koszorút vittek a vállukon, amely szőlőfürtökből, búzával, szalagokkal díszített koszorú volt.
A szüretet felvonulás és bál követte – megnyitva ezzel az őszi mulatságok sorát.
Teréz-nap környékén szokott beköszönteni a vénasszonyok nyara: ilyentájt a hűvös, de nem fagyos éjszakákat langymeleg, napos, kellemes nappalok követték. Ez a kellemes időszak igen kedvező volt a szüretelőknek és a lakodalmasoknak.
Sok helyen Teréz napja még ma is jeles búcsúnapnak számít.
Csorvási Szent Teréz búcsú
A csorvási (Békés vármegye) katolikus templom védőszentje Avillai Szent Teréz, ezért rendeznek évente a Teréz-napot követő vasárnap búcsút napjainkban is.
Terézvárosi Szent Teréz búcsú
Az Avilai Nagy Szent Teréz-plébániatemplom Budapest VI. kerületének legrégibb temploma.
A hagyományoknak megfelelően évente körmenettel és kétnapos rendezvénnyel tisztelegnek Aviliai Szent Teréz előtt, rendezik meg Terézvárosban a katolikus búcsút.
Krúdy Gyula így ír a terézvárosi búcsúról Szent Terézia utcái című, 1926-ban megjelent írásában: „a terézvárosi búcsú mindig nevezetessége szokott lenni Pestnek, ama szép, kora őszi napon.“
A gyulai németek úgy tartották, Teréz napjára fel kell szedni a zöldséget a kertből, mert a Rézák (Teréz név beceneve) összepisilik.
Ez volt az időszaka egy másik jellegzetes közös őszi munkának, a kukoricafosztásnak, más néven tengerihántásnak is.
Asszonyi dologtiltó nap
Avilai Szent Teréz napja - a katolikus egyház egyik legnagyobb női szentjének a tiszteletére - főként a délvidéki magyarság körében (például Bánátban és Bácskában) asszonyi dologtiltó nap volt.
Tartózkodtak a nagyobb házi munkáktól: ilyenkor a nőknek tilos volt mosni, kenyeret sütni, mert a néphit szerint mindez nagy bajt, veszedelmet hozhat a házra és a lakóira.
Dédanyáink Teréz napját megelőző napon megsütötték a kemencében másnapra a kenyeret, illetve elvégezték a takarítást és a ruhamosást.
Úgy tartották, ha októberben a hónap elején sok csillag esik, úgy szép idő lesz, az októberi zivatar viszont szeszélyes telet jelent.
Eleink azt is megfigyelték, ha októberben sokat esik az eső, decemberben szeles napok jönnek.
A népi megfigyelés szerint ha meleg október hónapja, hideg lesz a február. Ha viszont októberben fagy és szél van, úgy a január enyhe lesz.
