A politikai hobbista egy konzervatív estén
Március 22-én nagy érdeklődés mellett folytatódott a ma7 médiacsalád népszerű beszélgetősorozata, a Konzervatív Esték. Harmadik vendégként Jeszenszky Zsolt, a Pesti TV-n 2020-ban indult, majd tavaly a Hír TV-n folytatódott Politikai hobbista című, aktuális politikai témákat boncolgató műsor házigazdája, Jeszenszky Géza egykori magyarországi külügyminiszter és diplomata fia, látogatott a Csallóközi Múzeum kiállítótermébe, ahol portálunk politikai és közéleti rovatvezetője, Pomichal Krisztián beszélgetett vele.

A beszélgetés egyik központi témája az elveszett amerikai álom volt, melynek kapcsán először definiálni próbálták a fogalmat. Tágabb értelemben ez már egy két évszázados történet, fejtette ki Jeszenszky, ami lényegében arról szól, hogy az USA bárki számára kinyitja kapuit, és ebben az országban bárki megvalósíthatja önmagát, még az is, aki egy szál ingben érkezik az országba és más vagyona nincs. Az est vendége elmesélte, hogy az elmúlt évtizedekben többször is hosszú időt töltött el az Egyesült Államokban, melynek során a saját szemével érzékelte az amerikai álom szertefoszlását.
Először 12 évesen, 1984-ben került ki Santa Barbarára, és felemelő, már-már szürreális érzés volt megtapasztalnia azt a fokú szabadságot, kiegyensúlyozottságot és jólétet, ami az akkori amerikai társadalmat jellemezte.
Szinte csak kellemes hatások érték, még a hétköznapi lét is fel tudta villanyozni. A Ronald Reagan fémjelezte 80-as évek hatalmas gazdasági és társadalmi fellendülést hozott a Carter-éra pangása után Amerikában.
„A reagani Amerika nemcsak nekem, hanem minden valamirevaló amerikainak, aki azt átélte, az egy aranykor volt”,
szögezte le Jeszenszky, majd megemlítette, hogy Reagan egy érdekes figura volt, az őt felületesen ismerők és nagyon negatív irányból megközelítők körében bohócnak, színészpojácának gondolják, holott kevésbé sem volt az. Emlékeztetett rá, és fontosnak tartotta, hogy ő kívülről jött, kicsit Trumphoz hasonlóan ő nem volt része az ún. politikai establishmentnek, nem származott több generációs politikusi családból, nem járta végig a szokásos utat a politika világában, tehát például nem gyakornokoskodott valamelyik szenátornál, és nem lett valamilyen képviselő vagy bizottsági tag. Ennek ellenére az exszínésznek Kalifornia kormányzójaként mégis volt politikai tapasztalata, és az elnöksége során mindenki megbizonyosodhatott arról, hogy mind a kül-, mind a belpolitikát tekintve egészen elképesztően jó politikus.
mondta Jeszenszky, és emlékeztetett rá, hogy a világ legnagyobb állama számára a kelet-európai katonai jelenlét, amivel uralma alatt tartotta a térséget, borzasztó sokba került. Ezt Gorbacsov is felismerte, aki elődjeihez képest intellektuálisan messze túlmutatott rajtuk, de Reagan is rájött erre, így parnterként tekintett rá, de persze a kezdeményezést magánál tartotta, vázolta fel az akkori nagyhatalmi viszonyokat a politikai hobbista.
Az USA történelmében Jeszenszky Clinton megválasztásakor érezte az első törést, amikor olyan magas pozícióba tudtak jutni egyébként emberileg méltatlan személyek, mint akár az elnöki pozíció.
Clinton utódjairól ugyanezt el lehet mondani, és teljesen mindegy, hogy valaki republikánus vagy demokrata, mert ez egy egymással nagyon jól együttműködő politikai garnitúra, amiben a hatalom igazából egyértelműen a demokraták, illetve a demokratákkal szimbiózisban lévő üzleti és médiatőkéseknek és az ehhez tartozó kultúrértelmiségnek a kezében volt gyakorlatilag Reagan óta, még akkor is, ha a republikánusok időnként ugyan tudnak egy elnököt adni, és néha még kongresszusi többséget is szereznek”,
fejtette ki. Ezt az álláspontját az est vendége azzal magyarázta, hogy a tőke a baloldal kezében összpontosul és az óriáscégek elnökségeiben is zömmel baloldaliak ülnek, ami az internet világában hatványozottan érvényesül, mivel a tech cégek önkényesen, a saját szájuk íze szerint értelmezik és alkalmazzák a cenzúrát. Ehhez a témához kapcsolódott azoknak a történeteknek a bemutatása is, amikor egy-egy, nem a mainstream vonalhoz tartozó tartalom feltöltése okán a Pesti TV-t önkényesen, mondvacsinált indoklással megfosztotta a reklámbevételektől a világ legnagyobb videómegosztója, illetve a ma7.sk Facebook-megjelenését 90 %-ban korlátozta a Zuckerberg-birodalom. A Project Veritas oknyomozó munkájának blokkolása az élő példa a tech óriások önhatalmú és gátlástalan döntéseire.
Amikor a 90-es években Jeszenszky családja újra az USA-ba látogatott, akkor Zsolt még nem érzett túl nagy változásokat, a folyamatosan kibontakozó multikulturalitás, a fajok, nemek és nemzetiségek illetve etnikumok közti esélyegyenlőség hangoztatása tulajdonképpen még egy vállalható, valóban az emberek sokszínűségét bemutató, a valódi értékekre épülő és nem a szélsőségeket propagáló társadalmi törekvés volt, mesélte az est vendége, akinek akkoriban egy afroamerikai származású barátnője volt, akivel egy olyan közösségbe jártak, ahol csak feketék voltak, de teljesen elfogadták őt fehérként és cseppet sem érezte magát kényelmetlenül, teljesen barátian fogadták. Az igazi változásokat aztán kívülről tapasztalta, de elmondása alapján 2002-ig elég gyakran járt ki az Államokba, s addig még nem álltak a feje tetejére a dolgok.
mutatott rá Jeszenszky.
Példaként a Pfizer multinacionális gyógyszergyár esetét hozta fel Jeszenszky, amikor annak a vezérigazgatója, Albert Bourla tavaly májusban Davosban azzal dicsekedett, hogy egy olyan kapszulát fejlesztettek ki, amiben mikrochipet helyeztek el, és a tabletta lenyelése után, ha azt a gyomor megemésztette, a mikrochip ad egy jelet, és innentől kezdve a biztosító társaságok tudják, hogy a páciens bevette a gyógyszert.
Egy olyanfajta kontrollt akarnak az emberiség fölött elérni, ami ijesztő, és Amerikában ennek számos más jelét is látjuk. Ne legyenek illúzióink, Kínában ugyanez van és sokszor a kínai módszereket importálják Amerikába”,
mondta – nem leplezve aggodalmát – a politikai hobbista, és arra figyelmeztetett, hogy amíg az egészséges demokrácia alulról építkezik, manapság egy felülről építkező korporatív társadalomnak vagyunk szemtanúi.
Arra a kérdésre, hogy a társadalmi összeomlás felé haladó folyamat megállítható vagy visszafordítható-e, Jeszenszky szkeptikusan válaszolt. Félig képletesen, Rod Dreher Szent Benedek válaszútján című könyvére utalva, példaként megemlítette, hogy az emberiség felhalmozott tudását akár majd olyan vagy ahhoz hasonló Szent Benedek-rendi kolostorokba kell menekítenünk, amelyekre a Római Birodalom hanyatlása idején volt szükség, hogy az addig felhalmozott tudást és műveltséget a barbár népek elől megőrizzük. Egy ilyen „kolostor” lehet akár Magyarország vagy az egész Kárpát-medence, de a világ számos más helye is, amely megőrzi azt a kultúrát és normalitást, ami már esik szét, fejtette ki Jeszenszky Zsolt.
összegezte tömören a baloldal új programját a politikai hobbista, majd hozzátette, hogy a politikának olyan társadalmi ellentéteket sikerült Amerikában gerjeszteni, amelyet nem lehet visszafordítani. Az identitáspolitika oda vezetett, hogy gyakorlatilag megszűnt az amerikai identitás, mivel ellenségképeket gyártanak és a szélsőséges identitásokat erősítik az amerikai helyett, magyarázta az est vendége.
Az előadás során szó esett még a woke-őrületről, Kína terjeszkedéséről, az orosz–ukrán háború hibás kommunikációjáról a valóság, a tapasztalataink és a józan ész által diktált megoldások helyett, és a 2008-as bukaresti NATO-csúcsról, ahol Putyin a vörös vonal átlépéseként említette Ukrajna esetleges NATO csatlakozását, ennek megfelelő (ellen)példaként említve a Monroe-doktrínát és a kubai rakétaválságot. Elhangzott Jeszenszky Zsolt szájából az a mondat is, hogy a Nyugat nem nagyon tanult az első világháború lezárásának példájából, és ez a Nyugat „jó úton jár” abban, hogy az orosz népben nem egy új Jelcin (ahogy a baloldalon vizionálják), hanem éppen az új Hitler eljövetelét építi ki.
A vendég az est végén készségesen válaszolt a résztvevők kérdéseire is, és ezek között szó esett Jeszenszky Zsolt és az édesapja közötti véleménykülönbségekről, amellyel kapcsolatban a vendég elmondta, hogy tiszteletben tartja apja véleményét és nagyon sokat köszönhet neki a világképe kialakítása szempontjából is, ellenben nem tud mit tenni azzal, ha valaki nem látja a valóságot, és egy vágyvezérelt, idelista gondolkodás alapján, vélt vagy valós sértettségek mentén közelít aktuálpolitikai eseményekhez, a világpolitikát és a geopolitikát ugyanis nem a morál, hanem a gyakorlat vezérli, mert Oroszország 5000 atomtöltetével szemben nincs az a morál, ami hatékony tud lenni. A rendezvény befejeztével a közönség válogathatott a Politikai Hobbista műsorának egyedi pólói közül, Pomichal Krisztián pedig zárásként bejelentette, hogy a következő hónapban is folytatódik a Konzervatív Esték sorozat.
